Délmagyar logó

2017. 06. 23. péntek - Zoltán 21°C | 35°C Még több cikk.

Egy szép dal ürügyén

A napokban kellemes társaságban egy vidám és jól sikerült kiránduláson vettem részt. Csodálatosan szép volt a környék, az egyik oldalon szinte hegynek tűnő dombok magasodtak, szemben vele pedig lent a völgyben a falu háztetői piroslottak. Körben fák és megművelt kis kertek tették hívogatóvá a környéket. A pompás levegőről csak annyit, hogy szinte harapni lehetett, annyira telített volt oxigénnel. Akik fogadtak bennünket, nagyon jól megszervezték a rendezvényt. Terített asztalok, padok, székek és főleg kitűnő pörköltillat fogadta az érkezőket. Az időjárás is kegyes volt hozzánk, a nap sütött, szélcsend volt. Az étkezés után megkóstolhattuk vendéglátónk ott termett borát is. Ismétlem, minden kellemes és szép volt. De most rátérek levelem ürügyére is. Társaságunk néhány tagja, köztük én is, elhatároztuk, hogy felballagunk a hegytetőre, egy kicsit körbenézünk. Visszaérkezésünkkor vidám nótaszó fogadott bennünket. Nótázásba n nőtársaink vitték a prímet. Egyik dalt a másik után énekelték. A népdalok és a katonanóták közben sorra került a közismert dal: „Akácos út, ha végigmegyek rajtad én”. Életem folyamán számtalanszor énekeltem én is, kedveltem ezt a nótát, de soha nem boncolgattam azt, hogy mit is tartalmazhat. Most, ahogy hallgattam az éneklőket, jöttem arra a gondolatra, hogy ismeretlen szerzője szereplője is volt annak, ami a szövegében megnyilvánul. Vegyünk ki belőle néhány mondatot, például mikor azt mondja, hogy végigmegy az akácsoron, ősz fejére rávilágít a holdsugár, eszébe jut, hogyan történt a találkozása a vén cigánnyal, hogyan muzsikálhatott vele csendben, hogy sírjon az a szép leány. Szövegéből kitűnik, hogy valami oknál fogva nem az övé, másé lett a lány. Nem hibáztatja, nem átkozza, sőt, azt mondja neki, hogy csak nevessen, kacagja ki őt. Nosztalgikus ez a dal, de kinek nincs nosztalgiája, kinek nincs időskorában fájó emléke? Valószínű, hogy azért nem ismerjük e dal szerzőjét, mert ő csak a régi szerelmének szánta emlékül szerzeményét. Tartsuk ezt tiszteletben!

Id. Perjési Frigyes, Győr

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Pisilő szobrok – az egyenjogúság jegyében

Brüsszel jelképét, a pisilő kisfiút 1619-ben helyezték el a Grand Place-tól két sarokra. A… Tovább olvasom