Délmagyar logó

2017. 06. 23. péntek - Zoltán 22°C | 35°C Még több cikk.

Egy város is megirigyelhetné a fejlesztéseket

Kiváltságos település, közel van a városhoz, de mégsem az a jellemző, hogy oda járnak be a lakosai dolgozni. A helyzet ugyanis fordított: nagyon sok mosonmagyaróvári és más, környező községben élő száll nap mint nap buszra, hogy mosonszolnoki munkahelyére utazzon.
A falu első okleveles említése 1399-ből való Szolnok néven. 1450-től német nevén Czanigként, majd Zaneggként jegyzik évszázadokon át az óvári uradalomhoz tartozó községet. 1908-tól a település neve: Mosonszolnok.

A gettó után

újratelepítették


A háborús események ellenére a német ajkú lakosság szorgalmának köszönhetően tovább gyarapodott a község, és az egyik leggazdagabb településsé nőtte ki magát a vármegyében. Ezt a gyarapodást és fejlődést törte derékba a II. világháború, majd az azt követő potsdami egyezmény keretében végrehajtott kitelepítés. 1945 októberében alakították ki a környék német ajkú lakosságának gettóját, ahonnan 1946 áprilisában került sor a kitelepítésekre. A községből 478 családra, szinte a falu teljes lakosságára ez a sors várt. A következő években az átgondolatlan és többhullámú betelepítés sokáig megosztotta az itt élőket. A községbeliek azonban nem felejtik a gyökereiket, ma is szorosan ápolják a kapcsolatokat, a múltjuk emlékeit.

A Waldok utódai

Ifjabb Vass János ugyan Mosonmagyaróváron él, de minden hétvégéjét Mosonszolnokon tölti, és gyakran hét közben is kilátogat a faluban élő nagymamájához. A 27 éves fiatalembernek a szülei egykor a Kühne-gyár vonzása miatt költöztek be a városba, de mindkét ágról a községhez kötődik a család. János nagyszülei is svábok voltak, eredetileg Waldnak hívták őket. „A falu rengeteget fejlődött az elmúlt 15 évben, rengeteg városias vonása van: sok munkahely teremtődött a faluban, az üzemekben a helybeliek mellett óváriak és más községekben lakók is nagy számban dolgoznak. A sportcsarnokot is megirigyelhetnék más települések, ami nívós rendezvényeknek is otthont ad, sőt, még lakópark is épül egy tóval a községben” – mondta érdeklődésünkre ifj. Vass János.
A faluban idén adtak át egy óriási és igazán impozáns játszóteret és parkot, melyet még tovább bővítenek. A két negyedikes diák: Zubán Orsolya és Vörös Alexandra is gyakran jár ki ide. Ilyen szép játszóteret a lányok még Győrben sem láttak, s nagyon büszkék is a játékokra és a környezetre. Ez a beruházás egyébként 20 millió forintjába került a településnek, tudtuk meg Török Sándortól. Mosonszolnok polgármestere a Kisalföld kérdésére közölte: hivatalosan jelenleg 1638-an élnek a községben, de a létszám az építkezéseknek köszönhetően tovább nő. Az önkormányzat 44 telket értékesített, egy befektetői csoport pedig további 24-et. Ez utóbbi lakóparknál egy mesterséges tavat is kialakítanak. Az önkormányzati telkekért áfával együtt 1,8 millió forintért lehetett hozzájutni. Sokan azonban igényeltek kamatmentes hitelt az önkormányzattól, így már csak mintegy millió forint készpénzért meg lehetett venni ezeket. A helybel i fiatalok mellett jó néhányan Mosonmagyaróvárról, de Győrből és távolabbi városokból is ideköltöznek.

A két üzemtől sok minden megváltozott

Mosonszolnok életében nagy változást hoztak a ’90-es évek. 1993-tól működik a községben letelepedett, német tulajdonosú, járműalkatrészeket gyártó üzem, majd ezt két évvel később egy újabb német cég követte. Több mint ezer ember keresi napjainkban a kenyerét a faluban, Mosonmagyaróvár mellett sokan ingáznak Győrből, Lébényből és a rábaközi falvakból is.
Az iskolába jelenleg 136 gyerek jár, de csaknem 50-nel több lehetne a számuk azokkal a helybeliekkel, akik a városban tanulnak. Az önkormányzat azonban bízik benne, hogy az új telkek értékesítésével a gyerekszám is megnő és biztosítva lesz az utánpótlás. A községben idén újították fel a parókiát is, a temetőben pedig kandelábereket szereltek. Megvásároltak négy felújításra váró házat, az egyikben tájházat, háromban pedig bérlakásokat alakítanának ki. Ezenkívül terveznek egy 30 személyes bentlakásos nyugdíjasotthont is, ahol napközi otthonos lehetőség is várná az időseket. Szeretnék megoldani a sportcsarnok klimatizálását, megvalósulna a temetőnél egy új buszmegálló, és elkészült továbbá már a kerékpárút első ütemének terve is, ami Albertkázmér felé épülne ki.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Polleninformációk

Az ÁNTSZ megyei intézetének mérései szerint a múlt héten Győr 70 km-es körzetében a nagyon erősen… Tovább olvasom