Délmagyar logó

2017. 12. 17. vasárnap - Lázár, Olimpia -3°C | 4°C Még több cikk.

Egyelőre nem indulnak kötelezettségszegési eljárások hazánk ellen

A brüsszeli testület jogi szolgálata egyelőre nem végzett a 4. alkotmánymódosítás értékelésével.
Minden valószínűség szerint egyelőre nem indít kötelezettségszegési eljárásokat az Európai Bizottság Magyarország ellen a módosított alaptörvény aggályosnak nevezett pontjaival kapcsolatban - közölte kedden egy bizottsági forrás az MTI-vel.

A névtelenséget kérő tisztségviselő az MTI-nek elmondta, hogy a brüsszeli testület jogi szolgálata egyelőre nem végzett a negyedik alkotmánymódosítás értékelésével, ráadásul a magyar törvényhozás napirendjén újabb, a kifogásolt passzusokra vonatkozó módosító javaslatok szerepelnek, ami tovább késleltetheti az uniós elemzés lezárását.

A bizottság egyik szóvivője, Cezary Lewanowicz korábban az MTI érdeklődésére megerősítette, hogy a magyar alkotmányos helyzet szerepelt az Európai Bizottság keddi ülésének napirendjén. A szóvivő annyit közölt, a rövid szóbeli véleménycsere, megbeszélés célja mindössze annyi volt, hogy a bizottság elnöke, José Manuel Barroso beszámoljon a biztosi kollégiumnak a helyzet állásáról.

A név nélkül nyilatkozó bizottsági forrás az MTI érdeklődésére arról nem tudott nyilatkozni, hogy Barroso pénteken írt levele és Orbán Viktor miniszterelnök arra írt válasza óta a bizottság és a magyar kormány vezetője váltott-e szót, üzenetet, levelet az alaptörvény márciusban elfogadott negyedik módosításáról. Azt viszont elmondta, hogy bár a napokban mindketten Strasbourgban lesznek, és szerdán mindketten Margaret Thatcher volt brit kormányfő temetésére utaznak majd, várhatóan nem lesz alkalmuk megbeszélést folytatni a magyar alaptörvény körül kialakult vitáról.

José Manuel Barroso múlt pénteken arra kérte a magyar kormányfőt, hogy oszlassa el a bizottság kételyeit az alaptörvény rendelkezéseivel kapcsolatban. A levélben Barroso tudatta, hogy a brüsszeli testület a módosított alaptörvény három rendelkezését tartja aggályosnak. Egyrészt azt, amely a magyar államnak az Európai Bíróság ítéletéből fakadó fizetési kötelezettségére vonatkozik. Ez a passzus, amely korábban az átmeneti rendelkezések része volt, azt mondja ki, hogy mindaddig amíg az államadósság meghaladja a GDP felét, és a magyar államnak például az Európai Bíróság ítéletéből fakadóan fizetési kötelezettsége támad, és erre a költségvetésben nincs pénz, akkor ennek kifizetésére "különadót" kell kivetni, "a közös szükségletek fedezéséhez való hozzájárulást kell megállapítani". A másik aggályos pontként Barroso a módosított alaptörvénynek azt a passzusát nevezi meg, amely az Országos Bírósági Hivatal elnökének ügyáthelyezési jogkörét szabályozza. Harmadik aggályos rendelkezésként pedig - további részletesebb elemzés függvényében - a politikai hirdetések közzétételének korlátozását említette Barroso.

Orbán Viktor válaszlevélben arról biztosította Barrosót, hogy a magyar kormány és az Országgyűlés elkötelezett az európai normák és értékek mellett, és a kormány mindenben együttműködik az aggodalmak eloszlatásában. A kormányfő levelében jelezte, hogy kezdeményezte azokat a jogalkotói lépéseket, amelyekkel kezelni lehet a bizottsági elnök által jelzett aggodalmakat.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Fidesz: egységes árképzésre van szükség a szemétszállításban

A családok költségeinek arányban kell állniuk a szolgáltatással - közölte Németh Szilárd. Tovább olvasom