Délmagyar logó

2017. 08. 19. szombat - Huba 20°C | 35°C Még több cikk.

Egyre gyakoribbak a hamis termékek

A védjegyhamisítás miatt évente négyszer annyi kár éri az Európai Unió cégeit, mint amennyi az unió éves költségvetése – mondta Almási Gyula, a VPOP osztályvezetője egy konferencián Budapesten csütörtökön.
A védjegyek utánzásáról, hamisításáról és bitorlásáról a Magyar Védjegy Egyesület által rendezett konferencián Almási Gyula kiemelte, hogy az utóbbi három évben folyamatosan nőnek a vámhatóságok által felfedezett esetek, ugyanakkor a lefoglalt termékek száma csökken. Például az unióban 2004-ben 22 ezer esetben 103 millió darab terméket foglaltak le, míg 2005-ben 26 ezer esetben 75 milliót és ez a tendencia folytatódott 2006-ban is. Ebből arra lehet következtetni, hogy kisebb mennyiségben, bonyolult útvonalakon utaztatják a hamisított termékeket.
Évente 550–600 milliárd euró kár éri védjegyhamisítás miatt az EU cégeit. Ez az adat annak fényében értelmezhető, hogy az unió éves költségvetése 160 milliárd euró. A leggyakrabban fennakadt termékek a cigaretta, a ruhanemű, a játék, valamint a CD- és DVD-lemezek.
Egyre gyakoribb a hamis termékek unión belüli gyártása, sőt, tavaly az elfogott áru mennyiségét tekintve – Ázsia után – Svájc lett a második.
A védjegybitorlás egy speciális esetét, a domainnevek bitorlását elemezte Csóti Tamás, a Fővárosi Bíróság bírája. Egy példán mutatta be a probléma lényegét: egy magánszemély „t-pont” néven regisztrált egy domainnevet, amely csak egy betűvel különbözik a távközlő multi „t-point” nevétől. A kérdés az, hogy gazdasági célra akarta-e használni a magánszemély a nevet és a honlapot, vagy sem? Ebben eltérő állásponton volt az ügyben az elsőfokú bíróság és a másodfokon eljáró táblabíróság. Az elsőfokú fórum úgy vélte, hogy a magánszemély is a gazdaság szereplője, hiszen például bármikor eladhatja a honlapot a domainnévvel együtt, márpedig ha így van, akkor megsértette a védjegytörvényt. Ezzel szemben a másodfokú bíróság úgy döntött – miután egy nonprofit találkahonlapot akart működtetni a regisztráló személy –, nem szereplője a gazdaságnak, és mint ilyen, nem hat a tevékenysége negatívan a távközlő cégre.
A vitában elhangzott, hogy emiatt nem a cégek, hanem valamelyik tulajdonosuk – magánszemélyként – jelenti be a védjegyként szereplő cégnevet domainnévként. Szóba került az is, hogy az európai joggyakorlat más úton halad, mint a magyar. A konferencián szó volt még – többek közt – a védjegyhamisítás fogyasztói hatásáról is. Például kopaszodott meg már vásárló hamisított sampontól és ment szemműtétre az eltört – szintén hamis – napszemüveg miatt. (mti)

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

SMS 02.23.

Tovább olvasom