Délmagyar logó

2017. 02. 24. péntek - Mátyás 6°C | 12°C Még több cikk.

Egyre kevesebb a szelídgesztenye

A fertőző betegségek okozta pusztulás egyre több gondot okoz a soproni és környékbeli szelíd- és vadgesztenyésekben. A soproni szelídgesztenye pedig ízre párját ritkítja, vallják a szakértők.
Évről évre csökken a soproni és Sopron környéki szelíd- és vadgesztenyefák száma. Míg az előbbit az úgynevezett fakéregrák tizedeli, addig az utóbbinak az aknázómoly és egy levélbarnító gomba az ellensége. Ha így folytatódik, akkor néhány évtized múlva akár el is tűnhetnek a megszokott gesztenyések. A fák nemcsak az utcákról hiányoznak majd, hanem a szelíd esetében a gesztenyés sütemények és pürék alapanyaga is hiánycikk lehet.
– A vadgesztenyefák folyamatosan pusztulnak Sopronban – mondta el érdeklődésünkre Nagy Zsolt főkertész. – Sopron utcáin és terein több mint 800 fa található, de számuk a betegségek miatt csökken. A megbetegedések ellen permetezéssel és injektálással lehet védekezni. Az előbbi esetében az oltóanyag drága, ráadásul az olykor tíz méter magas fák koronáját csak emelőkosárból lehet permetezni. Idén az Erzsébet-kertben új módszerrel, az úgynevezett injektálással próbáltunk meg védekezni. Ebben az esetben az oltóanyagot közvetlenül a fák szövetébe juttattuk, és úgy néz ki, ez jó eredménnyel kecsegtet az aknázómoly ellen.
A szelídgesztenyések esetében sem jobb a helyzet. A mediterrán gyümölcs fáit a kéregrák pusztítja évről évre. A kutyahegyi szelídgesztenye-állomány csaknem teljesen kipusztult, a Fáber-réten és Ágfalván viszont még akadnak viszonylag jól termő fák. Az utóbbi helyen Kovács Ferenc mintegy négy hektáron foglalkozik gesztenyével.
– Idén várhatóan kevesebb termés lesz, mint az előző években, és ez évről évre így megy – mondta el az ágfalvi vállalkozó. – A mostani jó, ha a tizede lesz annak, mint ami a nyolcvanas években összejött. A termést az ágfalvi iskolások szedik össze, mert az idősebb korosztály már nem szívesen végzi ezt a munkát. A kisdiákoknak pedig jól jön az a fizetség, amit kapnak érte. A termést kisebb cukrászüzemek vásárolják fel, ahol sütemény-alapanyag készül belőle. Annyi már nem terem, hogy a nagy feldolgozóknak is szállítsak, pedig lenne rá kereslet. A soproni gesztenye ugyanis ízre sokkal finomabb, mint az országba dömpingáron behozott olasz, és ezt a feldolgozók is tudják.
A nyolcvanas évek közepéig a MÉH-telepek vették át a vadgesztenyét, ma már csak néhány vállalkozó foglalkozik ezzel. Tóth János a Vas megyei Kenyeriben található üzemében végez gesztenyefeldolgozást. – Évente egyre kevesebb termést veszünk át, pedig a kapacitás akár 10 vagon feldolgozására is elegendő lenne. Mi elsősorban a gyógynövényként hasznosított gesztenyét dolgoztuk fel. Ezt innen Németországba viszik, ahol sampon vagy visszérgyulladás elleni kenőcs lesz belőle.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Most pedig jöhet a fülesleves

Bálokat, elegáns vacsorákat szoktak tartani a vásárhelyi Fekete Sasban, amely a legtöbb vendég… Tovább olvasom