Délmagyar logó

2017. 03. 30. csütörtök - Zalán 8°C | 18°C Még több cikk.

Egyre nehezebb titkolni a vagyonnövekedést

Környezetünkben előfordul, hogy találgatnak az emberek, mendemondák övezik egy-egy nagyobb vagyon keletkezését. Sokszor bevétel eltitkolásból, adócsalásból, a mások jóhiszeműségének a kihasználásából keletkeznek.
Környezetünkben előfordul, hogy találgatnak az emberek, mendemondák övezik egy-egy nagyobb vagyon keletkezését. Sokszor bevétel eltitkolásból, adócsalásból, a mások jóhiszeműségének a kihasználásából keletkeznek. A törvény szerint az adókötelezettséget nem befolyásolja, hogy a vagyonszerzés törvényi rendelkezésbe ütközik, vagy sérti a jó erkölcsöt. Ez az oka annak, hogy a vagyonosodási vizsgálatnál nem lehet egyszerűen megállapítani a hiányt. Nem lehet nevesíteni a jövedelem forrását, illetve nem lehet tudni biztosan, hogy mi a költekezés forrása, ezért a szakértők kénytelenek becsléshez folyamodni – áll az APEH Dél-alföldi Regionális Igazgatóságának közleményében.

A magánszemélyek eltitkolt jövedelmeinek megállapítása gyakran nehéz feladat elé állítja az adóhatóságot, de egyre nagyobb a szakemberek gyakorlata. Az ügyek legtöbb esetben a bíróságot is megjárják. Íme egy példa, amelyet nemrégiben a Békés Megyei Bíróság tárgyalt. Az ügy szereplői élettársak. Kettőjüknél közel 82 millió forint adóhiányt állapítottak meg, amelyhez még 50 százalékos adóbírság és késedelmi pótlék is társult, közel azonos összegben, mint az adóhiány. Felmerül a kérdés, mi lehet a megállapítás alapja, ha ilyen elképesztően nagy összegekről beszélünk.

A történet is tipikusan indult, az élettársaknak alig volt bevallott legális jövedelmük. Ennek ellenére gyakran és nagy összegű kölcsönöket nyújtottak magánembereknek és vállalkozásoknak. A revízió a kijelölt időszakra vonatkozóan tételes nyilatkozatra szólította fel mindkét személyt. A nyilatkozatból és a rendelkezésre álló adatokból felállított pénzforgalmi mérleg ellentmondásokat mutatott, ezért az adóhatóság további bizonyítási eljárásba kezdett. Nyilatkozattételre szólította fel az akkori megyei illetékhivatalokat, bankokat, pénzintézeteket, utazási irodákat, biztosító társaságokat, gépjármű-forgalmazókat és szervizeket, még az áram- és gázszolgáltatót is.

Ezt követően az adózók közös nyilatkozatukban kiadásaik fedezetéül egyikük édesapjától, magánszemélyektől kapott kölcsönöket jelölték meg. Az általuk benyújtott iratokat az adóhatóság azért nem fogadta el bizonyítékként, mert igazolásra egymagukban alkalmatlanok voltak. A szóban forgó összegek esetében a bíróság nem találta életszerűnek, hogy azok forrásáról, átutalásáról, befektetéséről az adózók semmiféle irattal nem rendelkeztek. A becslés jogalapját az a tény is erősítette, hogy a bevallott jövedelmük és az általuk adott kölcsönök között több mint 37-szeres eltérés volt. A kirendelt igazságügyi szakértő szerint a revízió által alkalmazott mérlegmódszer megfelelő elméleti alapot jelentett a valós adóalap meghatározásához.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Elmarad a mozdonyvezetők hétfőre tervezett sztrájkja

Nem sztrájkolnak hétfő reggel a mozdonyvezetők. Megállapodott a szaktárca és a Mozdonyvezetők… Tovább olvasom