Délmagyar logó

2016. 12. 05. hétfő - Vilma -6°C | 4°C

Egyre több az autista Magyarországon

Egyre több az autizmussal diagnosztizált ember Magyarországon, de a társadalmi ellátórendszer nem felkészült a befogadásukra - hangzott el egy hétfői budapesti sajtótájékoztatón.
Évente több száz diagnózis születik, Budapesten naponta diagnosztizálnak autizmust. Nincs még egy olyan fogyatékossági ág, ahol ilyen ütemben nő a diagnózisok száma, ugyanakkor az ellátórendszer "sok sebből vérzik", s az autizmussal élők ellátására egyáltalán nem felkészült - mondta el Szilvásy Zsuzsanna, az Autisták Országos Szövetsége (AOSZ) elnöke

A súlyosan érintett gyerekek 50 százaléka magántanuló, az intézménybe járók 40 százaléka maximum 5 órát tölt bent. A megkérdezett 700 család 11,5 százaléka azt mondta, hogy a gyerekük nem részesül intézményi ellátásban a kora miatt, illetve azért, mert nincsenek megfelelő lehetőségek. Holott minél hamarabb kap valaki autizmusspecifikus segítséget, minél hamarabb fejlesztik, annál nagyobb az esélye a társadalmi integrációnak - hangsúlyozta az AOSZ elnöke.

Tízezer 3 és 18 év közötti lakosra 16 autizmussal élő járóbeteg jutott 2007-ben, ugyanakkor 10 ezer közoktatásban részt vevőre csak 7 autista tanuló - ismertette az Országos Autista Kutatás eredményeit Bognár Virág szociológus, kutató. Míg a 11 országot átfogó, az Autism Europe által végzett európai uniós felmérés szerint (ebben nem szerepel Magyarország) a gyerekek 30 százaléka 3 éves kora előtt megkapja az autizmusdiagnózist, Magyarországon 11 százalék. A felmérésben részt vevő szülők 73 százaléka a gyermek 2 éves kora előtt szakemberhez fordult, Magyarországon a gyerekek 42 százalékát 3-5 éves kor között, 35 százalékát pedig másfél és 3 éves koruk között viszik szakemberhez.

Az Állampolgári Jogok Országgyűlési Biztosa nemrég tette közzé vizsgálata jelentését, miszerint az autista emberek jogaival kapcsolatban visszásságot okoz az intézményrendszer alkalmatlansága. Borza Beáta, az Ombudsmani Hivatal főosztályvezetője a sajtótájékoztatón felhívta a figyelmet az ENSZ 2006-ban deklarált és a magyar Országgyűlés által 2007-ben törvénnyel kihirdetett, a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezményre, amely lehetőséget nyújt a paradigmaváltásra. A befogadó társadalom megteremtésén túl a diagnosztikai háttér biztosítására, komplex fejlesztésre és szakemberekre van szükség - tette hozzá. A vizsgálat ugyanis megállapítja, hogy az oktatásban dolgozók nem rendelkeznek kellő rálátással és képzettséggel ahhoz, hogy kezelni tudják az autizmussal élők igényeit és segíteni tudják beilleszkedésüket.

Helytelen az a módszer, hogy titokban tartják az autizmust, hiszen az autizmussal élők ép intellektusú emberek, akik szociálisan vannak hátrányban - mondta Békési Tamás, a Pedagógusok Szakszervezete elnökségi tagja. Véleménye szerint nagy szükség lenne autistákkal foglalkozó szakirányú pedagógiai képezésre.

Az AOSZ elnöke közölte: a szövetség 2008-ban kidolgozta az Országos Autizmus Stratégiát. Az öt évre szóló intézményfejlesztési terv egyebek mellett a diagnosztika, a szakemberképzés, oktatás, fejlesztés, foglalkoztatás és családtámogatás területén fogalmaz meg célokat és feladatokat. A javaslatok a szociális, az egészségügyi és az oktatási tárcák tevékenységkörébe illeszkedik, de az érintett minisztériumok eddig nem dolgoztak ki intézkedési terveket, habár a határozat értelmében július 31-ig ennek meg kellett volna történnie - fogalmazott az elnök.

Olvasóink írták

  • 1. Hmmm... 2009. november 23. 21:04
    „A statisztikai adatokkal parhuzamosan azert jo lenne beszelni a kutatasi eredmenkrol , mi is lehet az oka ennek a szomoru eredmenynek!”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Elszökött kislány okozott riadalmat

Egy otthonról elszökött kilencéves kislány okozott riadalmat Nyírkátán, a gyereket végül háromórás… Tovább olvasom