Délmagyar logó

2017. 01. 17. kedd - Antal, Antónia -4°C | 1°C

Egyre többet költenek a háztartások ruházati termékekre

Egy család átlagosan 54.100 forintot költött ruhaneműre és lábbelire az első hat hónapban, ami magasabb összeg, mint amit a kutatók a megelőző két év első hat hónapjában regisztráltak.
A GfK Hungária ConsumerScope adatai szerint 2008 első félévében a háztartások mintegy 76 százaléka – a megelőző két év első hat hónapjához képest némiképp kevesebben – vásárolt ruházati terméket. A január és június közötti időszakban a magyar háztartások elsősorban felsőruházati termékeket tettek a bevásárlókosarakba, alsóruházati cikkeket ötből három, lábbelit pedig nagyjából minden második háztartás szerzett be, és hozzávetőlegesen egyötödük vásárolt ez idő alatt valamilyen kiegészítőt.

Egy háztartás átlagosan 54.100 forintot költött ruházati termékekre a 2008. január-júniusi időszakban, tehát 2007 első hat hónapjához képest közel nyolc százalékos volt a növekedés (50.100 forintról).

Az átlagárak az előző év első időszakához képest idén összességében 0,6 százalékponttal csökkentek. A teljes piacon mért átlagár mérséklődéséhez legnagyobb arányban a bébiruházati termékek átlagárának 22 százalékos visszaesése járult hozzá. Viszonylag magas árerózió volt megfigyelhető a sportruházati szegmensben (14 százalék) is; emellett a cipőárak és a felsőruházati termékek átlagos fogyasztói ára csökkent. A kiegészítők átlagára ezzel szemben emelkedett csakúgy, mint 2006 és 2007 első félévének viszonylatában. Az idei első hat hónapban drágábban juthattak hozzá a vásárlók a munkaruházati és alsóruházati termékekhez is.

A megelőző két év első hat hónapjához hasonlóan az alsóruházati szegmens részesedett a legnagyobb – bár 2006. és 2007. január-júniushoz képest csökkenő – arányban a teljes mennyiségi ruházati piacból. A piac több mint harmadát a felsőruházat adta, tizedét pedig a cipők. A bébiruházat a teljes piac 3 százalékát teszi ki, ami a 2007. év január-júniusi időszakban mért részarányukhoz képest mintegy fél százalékponttal magasabb.

Az egyes szegmensek mennyiségi és az értékforgalmi részesedését összevetve egyértelműen látszik, hogy a lakosság arányaiban legtöbbet – összes költésének több mint felét – felsőruházatra adta ki. Az alsóruházat értékforgalomból való részesedése ugyanakkor – 47 százalékos mennyiségi részarányához képest – alacsony, mindössze 14 százalékot képvisel az összes költésből. Hasonlóképpen jelentős eltérés tapasztalható a lábbelik esetében, amely bár a teljes piac mintegy 10 százalékát adja mennyiségben, addig az értékforgalomból mintegy 26 százalékkal részesedik.

A felmérést a GfK Hungária Piackutató Intézet készítette.

Olvasóink írták

  • 2. exe 2008. szeptember 27. 02:52
    „Én ezt nem úgy érzem,akkor nekem is jól menne!!!!
    Dundika" és stb-i..napi min. 100eft-ja is benne van?!”
  • 1. valakik 2008. szeptember 24. 13:52
    „hát , ezt nem tom , hogy , hogy számolták ki...
    ugyanis a turkálok tele vannak
    vagy , persze beleszámolják a felsö tizezer vásárlási szokásait
    ahol 1 jo gatyo 30-40ezer
    akkor má értem”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Vaddisznónak nézte vadásztársait, és lőtt

Vadászbaleset történt szerda hajnalban Farkasgyepű térségében. Két vadász sérült meg, miután társuk… Tovább olvasom