Délmagyar logó

2017. 10. 24. kedd - Salamon 9°C | 13°C Még több cikk.

Együttműködtek forradalmárok és határőrök

Fiatal csornai pedagógus könyvben foglalta össze az 1956 őszén Csornán történteket. Korabeli újságcikkek, dokumentumok, periratok alapján dolgozott és szemtanúkat hallgatott meg.
Az 1956-os őszi eseményekről jelenik meg a közeljövőben könyv Csornán. Szerzője Szalay Balázs, a Hunyadi-gimnázium történelemtanára. A Kisalfölddel gyűjtőmunkája során szerzett érdekes tapasztalatait osztotta meg.
– A közvélekedés az a városban, hogy Csornán nem történtek jelentős események 1956-ban – kezdte Szalay Balázs. – Az már gyűjtésem legelején kiderült, hogy ez a nézet téves. Érdekes, hogy ebben a témában eddig nem született könyv. Én nemcsak első, de hiteles is akartam lenni.
Szalay Balázs megkereste azokat a még élő embereket, akik alakítói, szemtanúi, esetleg elszenvedői voltak az eseményeknek. Kutatott levéltárakban is, ám a győri megyei levéltár kivételével kevés sikerrel, mivel – mint mondta – az érintett időszak dokumentumait jobbára megsemmisítették. Kerültek elő iratok a Hunyadi-gimnázium irattárában, de a szerző felhasználta a megyei ügyészség és bíróság archívumait is. Segítséget jelentettek munkájában a korabeli sajtóforrások, a Győr-Sopron megyei Hírlap, a Hazánk, a Soproni Napló, a Szabad Nép és 1956. november 8-tól a Kisalföld példányai. Olvasott tanulmányokat, visszaemlékezéseket, helytörténeti anyagokat.
– Csornán 1956 októberében megalakult a nemzeti tanács. Az akkor nagyközség járási székhelyként a környékbeli települések forradalmi eseményeit is irányította. Fontos, hogy ez volt az országból menekülni igyekvők gyülekezési helye is, illetve itt határőrlaktanya működött. Nem volt általános 1956-ban, hogy a határőrök ennyire tevékenyen együttműködtek a forradalmárokkal és az sem, hogy november 4-e után sem szűntek meg az események. A forradalmi szervek decemberig tevékenykedtek. Az emlékezésekből kiderült, hogy az itteniek leszedték a diktatúra jelképeit, a címereket, a csillagokat, az utcaneveket, ledöntötték a szovjet emlékművet, a boltokból is kiszórtak mindent, ami a diktatúrára emlékeztetett. Az elkeseredett hangulatot az váltotta ki, hogy 1955 őszén, illetve 1956 tavaszán nagyon erőszakos téeszesítés volt a nagyközségben. Csorna megkapta például a Termelőszövetkezeti község címet, amit maga Hegedűs András miniszterelnök adot t át. Szintén egyedülálló esemény a kommunista pártfunkcionáriusok nyilvános kihallgatása, elszámoltatása. Ez november 3-án történt, és a tervek szerint másnap folytatták volna. Ezt azonban a november 4-én érkező szovjet csapatok megakadályozták.
Szalay Balázs a forradalom utolsó eseményei között megemlítette: december 8-án letartóztatták Székely Sándort, a forradalom vezéralakját és utána sorban a többi vezetőt. Komoly megtorlások következtek, fizikai erőszak. Az érintettek évekig rendőri felügyelet alatt voltak és családtagjaikkal együtt számos megalázó intézkedést kellett elviselniük. Kutatása során a

fiatal pedagógus egyéb érdekes dokumentumokkal is találkozott: előkerültek például az akkori idők hangulatjelentései, amelyekben a rendszerhez hű besúgók nevek említésével számoltak be a csornai és a járási „közvélekedésről”. Kiderült, hogy a mosonmagyaróvári sortűznek három csornai áldozata is volt, valamint ott lincselt meg a tömeg egy szintén csornai kötődésű zöldávós tisztet.
Az 1956-ról szóló könyv várhatóan még idén nyomdába kerül. Kiadását egy csornai civil szervezet támogatja. Szalay Balázs azonban továbbra is várja mindazok jelentkezését, akik további adatokkal, emlékekkel szolgálhatnak a forradalom napjairól. Tárgyi emlékeket is vár a szerző, fényképeket, igazolványokat, röplapokat. Aki ilyenekkel tud szolgálni, a Kisalföld szerkesztőségén keresztül keresheti Szalay Balázst.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Meddig tarthatnak a demonstrációk?

Tovább olvasom