Délmagyar logó

2017. 07. 27. csütörtök - Olga, Liliána 16°C | 26°C Még több cikk.

Elektroszmog és gepatikus stressz

Régóta közismert tény, hogy elektromos és mágneses terek kölcsönhatást gyakorolnak egymásra.

Minden élőlényben van egy kémiai és fizikai egyensúly. Ha ez belső vagy külső okok miatt megváltozik, a szervezet megpróbálja az egyensúlyt helyreállítani. Ha ezeknek a behatásoknak a gyakorisága és intenzitása nagy, a szervezet pufferkapacitása (felvevőképessége) viszont kicsi, a kompenzáció eredménytelen lesz, és a testünk „megbetegszik". Hogy milyen formában, az attól függ, hogy a szervezetünknek melyik a gyenge pontja, akár genetikai okból, akár az életünk folyamán „begyűjtött" hajlam okán. Közismert, hogy elektromos és mágneses terek kölcsönhatást gyakorolnak egymásra. Az állandó (statikus) kölcsönhatások polarizációt, a változtatások pedig indukciót idéznek elő az elektromosan vezető testben.

Az élő szervezetben indukálódott áramot „ingeráramnak" nevezzük. Az ingerelhető sejteknek (ideg, izom, mirigyek, érzékszervek) van egy bizonyos „ingerküszöbük", amely 0,1 mikroamper/négyzetcentiméter körül van. Tehát a nem ionizáló elektromágneses sugárzások (elektroszmog) krónikus stresszorok.

Érintik az endokrin (belső elválasztású), a kardiovaszkuláris és az idegrendszert, valamint a vérképző szerveket is. Elektromos környezetszennyeződésről is beszélhetünk, mivel epidemiológiai vizsgálatok bizonyos egészségkárosodások, pl. rosszindulatú betegségek halmozott előfordulása és a hosszú távú elektromágneses mezőben való tartózkodás között kapcsolatot mutatnak!
A tapasztalatok sokasága szerint mind a kis-, mind a nagyfrekvenciás elektromágneses terekben, illetve mezőkben való tartózkodás (pl. számítógépes munkahelyek, az alvóhelyünket körbevevő elektromos berendezések és vezetékek) növeli a leukémia, a depresszió, az emlőrák kockázatát és az öngyilkossági kísérletek is nagyobb számban fordulnak elő. Nem utolsósorban a szervezet energiakészletének – ennek neve ATP (adenozin-trifoszfát) – nagyon nagy mennyiségű felhasználását vonja el a szervezetünkből, aminek az eredménye: alvásproblémák, állandó fáradékonyság, dekoncentráltság, fázékonyság stb. Röviden ennyit most az elektroszmogról.

A másik ilyen témakör a geomagnetizmus anomáliái (földsugárzások, vízérsugárzások, Hartmann ker. pontok, -töréspont és érctelérsugárzások...).
Nagyon sokszor halljuk: „Én nem hiszek ezekben a dolgokban, miért nem tanítják, ha ilyen egészségi problémákat okoz..." stb. Szeretném részemről most az elején tisztázni, hogy ez már régen nem hit kérdése, hanem hogy mennyire tájékozott valaki ebben a mindenki számára fontos (kellene hogy legyen) témában. De miért is jelent ennyi hitetlenséget, szkepticizmust ez a téma? Mert nem volt egy hiteles műszer, csak az ember, aki ha megfelelő eszközt vesz a kezébe – például lengyelpálca, inga, egykezes vagy kétkezes vesszők –, akkor meg tudja mondani, hogy az adott helyen van-e valamilyen anomália vagy nincs.
A probléma akkor kezdődött az emberek részéről ezzel kapcsolatban, amikor elhívtak a lakásukba még egy vagy két lakásfelmérőt, és ennek nagyon sok esetben az lett a vége, hogy mindegyik máshol jelzett valamilyen eltérést. De miért?

Kezdjük azzal, hogy mi is a mérés. A mérés nem más, mint összehasonlítás és semmi több. Ezért a legfontosabb, hogy aki mér, az milyen testi, lelki, pszichés állapotban van.
2003-ban 25 éves kutatómunka után megszületett egy mérőműszer Németországban, amely már fizikai mértékegységekkel kifejezhető objektív mérést biztosít. A műszer neve: geomagnetométer.
Lényege: amit mérünk, azok rezgésszám és szimmetria által meghatározott hullámok! Amivel mérünk, a műszer, szintén rezgésszám és szimmetria által meghatározott állóhullámokból áll, amibe tulajdonképpen a Föld alaprezgése van – mint etalon – bekódolva, és ettől az alaprezgéstől való pozitív vagy negatív eltérését mutatja a műszer és jeleníti meg.

Ehhez kapcsolódóan amit még meg kell említenünk:

– A természetes magnetizmus, amely körülöleli Földünket és életfeltételünk egyik alapja, itt Európában 20 mikrotesla, az Egyenlítőnél 31 mikrotesla.
– Shumann-hullám: a Föld felszíne és az ionoszféra alsó határa közötti rezonancia hatására keletkezett hullám.
A földi rezonancia valamennyi töltése-kisülése a 8–10 hertz tartományban van. Shumann-hullámra jellemző frekvencia a hippocampus temporalis lebenyében, a fehérállományban helyezkedik el. A hippocampus frekvenciája és a Shumann-hullám frekvenciája 7,83 hertz. Ez a földi létforma alapfrekvenciája, amelynek segítségével képessé válunk a normálistól eltérőket kiküszöbölni! Ezt az alapfrekvenciát zavarják meg egyéb befolyásoló tényezők, és ezeket a zavarokat mérjük.

Gyűrűsi József okl. természetgyógyász, bioenergetikus

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Új üzemet kellene építenie a kínai befektetőnek

Szegeden a múlt rendszerben tízezreket foglalkoztató textilipar a 90-es években összeomlott, ma… Tovább olvasom