Délmagyar logó

2016. 12. 09. péntek - Natália -4°C | 8°C

Életbe léptek az új jogszabályváltozások

Július 1-jétől gyorsabban teljesülnek az elektronikusan indított belföldi forint átutalások, elindul az új ellátási rend az egészségügyben és életbe lép a munka törvénykönyve.
Korábbi műszaki vizsga, a fogyasztóvédelem vizsgálja a lakossági víz-számlákat

Ha a kocsit legfeljebb 30 nappal a műszaki vizsga lejárta előtt viszik el a következő vizsgára, az újabb ciklus csak a forgalmi engedély lejártától indul - egyebek mellett ez a szabály is július 1-jén lép hatályba.

A kulturális örökségvédelmi törvény módosításának egyes részei július 1-től hatályosak. Eszerint az engedélyhez nem kötött építéshez is szükséges - ha azt műemlék épületen végzik - az elsőfokú építésügyi hatóság engedélye, az ott felsorolt esetekben. Ebbe a körbe tartozik a reklám elhelyezése, a műemlék funkciójának megváltoztatása, az épület körüli területen fa kivágása vagy telepítése, az egyes szerkezeti elemek elmozdítása, továbbá a műemlék jelleget befolyásoló fényforrás felszerelése.

Ugyancsak egyes részei lépnek hatályba a második félévtől a tavaly született víziközmű törvénynek. Így például a lakossági elszámolással, számlázással, díjfizetéssel kapcsolatos ügyekben a fogyasztóvédelmi hatóság jár el. A hatóság kötelezheti a víziközmű-szolgáltatót az üzletszabályzata betartására, illetve kötelezheti a visszatérítés teljesítésére. Más jellegű szabály: víziközmű csak állami, települési önkormányzati, illetve ez utóbbiak által alapított társulás tulajdonában lehet.

A csődtörvény egyik múlt évi módosításába került be az az előírás, amely az Országos Bírósági Hivatal kötelezettségévé teszi július 1-től a még jogerősen el nem bírált csőd- és felszámolási eljárások jegyzékének a vezetését. A nyilvántartás elektronikus lesz.

Egy múlt év végi kormányrendelet tette kötelezővé - idén július 1-i hatállyal - azt, hogy az 50 főnél nagyobb központi költségvetési szervnek legalább egy belső ellenőrt kell foglalkoztatnia.

A versenyautók üzemeltetési feltételeit a nemzeti fejlesztési miniszter tavaszi rendelete tartalmazza. Eszerint a járművet bukócső kerettel kell felszerelni, legfeljebb három ülés lehet benne, és minden üléshez négypontos biztonsági övet kell beépíteni. Az ilyen jármű műszaki vizsgája egy évig érvényes.

A miniszter egy másik rendelete a járművek műszaki vizsgáztatási szabályait módosítja, ugyancsak július 1-től. A legfontosabb változás az, hogy ha a kocsit a műszaki vizsga lejárta előtt legfeljebb 30 nappal viszik el vizsgára, akkor nem a vizsga napjától, hanem a forgalmi engedély lejártától indul az újabb engedély érvényessége.

Változik az egészségügy, indul az új ellátási rend

Több változás várható mától az egészségügyben: elindul az új ellátási rend, a kórházi dolgozók csak a munkáltató beleegyezésével fogadhatják el a hálapénzt, de július elsejével lép hatályba az egészségügyi dolgozók bérrendezéséről szóló jogszabály is.

Az Országgyűlés július elsejét, Semmelweis Ignác születésnapját, tavaly nyilvánította az egészségügyi dolgozók ünnepnapjává. Idén több egészségügyi változás is ezen a napon lép életbe.

Július elsejétől új struktúra szerint működik a magyar egészségügy, amelyben az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) oly módon határozta meg az egészségügyi szolgáltatók területi ellátási kötelezettségeit, hogy az országban ne legyen lefedetlen térség. A betegeknek elsősorban továbbra is háziorvosukat kell felkeresniük, ők a beutalási rend ismeretében a megfelelő intézménybe irányítják őket.
Selmeczi Kamill, a Fakoosz Alapellátó Orvosok Országos Szövetségének elnöke korábban az MTI-nek azt mondta: ha a háziorvosokon múlik, akkor július elseje után, az új egészségügyi struktúra indulásával sem lesz káosz az egészségügyben.

Rácz Jenő, a Magyar Kórházszövetség elnöke az InfoRádió Aréna című műsorában azt mondta: az új struktúrában a csaknem 44 400 aktív ágynak mintegy öt százaléka, 2150 ágy szűnik meg, míg a krónikus ellátásban a mintegy 27 ezres ágyszám szinte változatlan marad.

Az egészségügyi államtitkárság az új struktúráról, az új beutalási rendről és a kezdeti időszak legfontosabb tudnivalóiról csütörtökön részletes tájékoztatást küldött a háziorvosoknak. Eszerint egy hónapig még tart az átmeneti időszak, amelynek során a megszűnő osztályokon is gondoskodnak a betegek ellátásáról, majd esetleges átszállításukról.

A levélben leszögezik: "ellátó intézmény sehol sem szűnik meg". Ahol esetleg az aktív fekvőbeteg-ellátás bizonyos szakterületen átalakul, ott július elseje után egynapos ellátást szervezhetnek, vagy fejleszthetik a járóbeteg-ellátást. A sürgős kórházi fekvőellátásra szoruló beteget pedig a mentő abba az új illetékes kórházba szállítja, amelyik "földrajzi és szakmai szempontból a legkedvezőbb". Beteg ennek következtében nem maradhat ellátatlanul - tették hozzá. Szócska Miklós egészségügyi államtitkár pénteken tartott sajtótájékoztatóján azt mondta: nem számítanak működési zavarokra. A biztonságos betegellátás zavartalansága érdekében átmeneti szabályokat is alkottak, így a beteg követheti orvosát, a térséghatárok nincsenek lezárva - közölte.

Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat szóvivője szombaton az MTI-nek elmondta: minden mentőállomás és mentésirányító csoport megkapta az új beutalási renddel, illetve betegfelvétellel kapcsolatos információkat, a mentődolgozók tudják, hová vihetik a betegeket. Kiemelte továbbá: a sürgősségi ellátásban továbbra is érvényes, hogy egyetlen kórház sem tagadhatja meg az ellátást, "így a sürgőségi ellátásban nem lehet fennakadás".

A munka törvénykönyvének július elsejétől hatályos szabályai szerint a hálapénz elfogadása bűncselekménynek számít, kivéve akkor, ha a munkáltató máshogy rendelkezik. Rácz Jenő, a Veszprém megyei Csolnoky Ferenc Kórház főigazgatója múlt csütörtökön elsőként adott ki utasítást, hogy a dolgozók utólag elfogadhatnak hálapénzt. Azóta több kórházigazgató is hasonlóan rendelkezett, de valamennyien leszögezték: a paraszolvencia előre kikövetelése bűncselekmény.

Július elsejével lépett életbe a dolgozók visszamenőleges, illetve beépülő béremeléséről rendelkező jogszabály is, amely mintegy 86 ezer egészségügyi dolgozó anyagi helyzetén javít a jövőben.

Ugyancsak július 1-től egyes gyógyszerek árának támogatásánál életbe lép a terápia eredményességén alapuló szabályozás, így a cukorbetegeknek és a prosztatarákban szenvedőknek gyakrabban kell orvosi felülvizsgálatra menniük.

Felgyorsulnak a belföldi forint átutalások

Július 1-jétől bevezetik a napközbeni átutalási rendszert, amelynek köszönhetően gyorsabban teljesülnek az elektronikusan indított belföldi forint átutalások.

Jelenleg két bank ügyfelei közötti átutalás csak a következő munkanapon érkezik meg a kedvezményezetthez, ha a banki benyújtási határidőn belül kezdeményezik az átutalást. Július 1-jétől az elektronikus úton, a szolgáltató által aznapi teljesítésre meghirdetett határidőn belül benyújtott belföldi forint átutalási megbízás még aznap teljesül.

Az úgynevezett "4 órás szabály" szerint az átutaló bankjának július 1-jétől biztosítania kell, hogy az átutalás a befogadástól számított 4 órán belül eljusson a kedvezményezett ügyfél pénzforgalmi szolgáltatójához. A 4 óra az átutalások teljesítésének maximális idejét jelenti, az átlagos átutalási idő a Magyar Nemzeti Bank (MNB) honlapján közzétett tájékoztató szerint várhatóan ennél kevesebb lesz.

A "4 órás szabály" a fizetési megbízást elszámoló belföldi fizetési rendszerhez közvetlenül kapcsolódó pénzforgalmi szolgáltatókra, az úgynevezett klíringtagokra vonatkozik. A belföldi fizetési rendszerhez csak közvetve kapcsolódó pénzforgalmi szolgáltatók (jellemzően a takarékszövetkezetek egy része és a szakosított hitelintézetek) esetében az előírt legfeljebb 4 órás teljesítési határidő 2 órával meghosszabbodik.

A napközbeni átutalás bevezetésének köszönhetően az elektronikus átutalásokat elegendő lesz a fizetési kötelezettség esedékességének napján elindítani, vagyis az átutaló fél egy nappal tovább használhatja a pénzét. A másik előny az, hogy az ügyfelek egy átutaláshoz kapcsolódóan a jelenleginél több adatot tudnak közölni és fogadni, ami főleg a vállalatoknak kedvező.

A napközbeni átutalás minden olyan elektronikusan indított és forintban történő, konverziót nem igénylő belföldi forint átutalásra kiterjed, amelyeknél mind az átutaló, mind a címzett bankja Magyarországon nyújt pénzforgalmi szolgáltatást.

A lehetséges átutalási típusok: egyszeri, csoportos és rendszeres (állandó) átutalási megbízás. Ezen túlmenően minden pénzforgalmi szolgáltató maga dönti el, hogy egyes, nem elektronikusan benyújtott átutalási megbízásokra is kiterjeszti-e a napközbeni átutalás lehetőségét.
A "4 órás szabály" egyelőre nem terjed ki egyetlen beszedési fajtára sem, ezért a csoportos beszedések, a felhatalmazó levélen alapuló beszedések, a váltóbeszedések, a csekkbeszedések, a határidős beszedések és az okmányos beszedések esetében a teljesítési határidők nem változnak.

Elektronikus benyújtásnak az interneten, az elektronikus banki rendszeren benyújtott megbízás vagy telefonon megadott rendelkezés számít (a faxon benyújtott megbízás papíralapú megbízásnak minősül).

A pénzforgalmi szolgáltató az átutalási megbízást akkor fogadja be, ha az átutalási megbízás a teljesítéshez szükséges valamennyi adatot tartalmazza, és a megbízás a fizetési számla felett rendelkezni jogosult személytől származik, valamint, a pénzügyi fedezet rendelkezésre áll, azaz megtörténik az átutaló fizetési számlájának a megterhelése, vagy legalábbis a fedezet elkülönítése.

Országosan egységes benyújtási határidő (cut-off time) nem lesz. A tárgynapi teljesítésre szóló tételek befogadása a reggeli óráktól várhatóan legkésőbb 16 óráig történik. Az esetek túlnyomó többségében arra lehet számítani, hogy az első ciklusban beérkező tételek jóváírása 10 óra körül, az utolsóké 18 óra körül megtörténik. Az aznapi teljesítésre meghatározott határidő után (jellemzően 15.30-16.00 óra után) beadott megbízások esetében másnap reggel teljesülnek a tételek.

A "4 órás szabály" alá eső tételek esetén naponta 5 elszámolási ciklus lesz, amelyek 8:30-tól 16:30-ig 2 óránként kezdődnek. A jegybank várakozása az, hogy hosszabb távon az elszámolási ciklusok száma tovább fog növekedni, és a bevezetéskori 2 óránkénti elszámolás helyett rövidebb időközönként lesz majd napközbeni elszámolás.

A kamat számításának kezdő időpontjaként azt kell figyelembe venni, amikor az átutalt összeg a kedvezményezett számlájára beérkezik. Az átutalónak arra a napra már nem jár kamat, amikor az általa indított átutalás miatt a (fizetési) számláját megterhelik.

A napközbeni átutalással kapcsolatos gyakori kérdések és azokra adott válaszok megtalálhatóak az MNB honlapján (http://www.mnb.hu/Root/Dokumentumtar/MNB/Penzforgalom/napkozbeni-atutalas-projekt/GYIK.pdf).

Létrejön a kormánytisztviselők érdekképviseleti köztestülete

Az Országgyűlés korábbi döntése értelmében mától létrejön a kormánytisztviselők érdekképviseleti köztestülete, a Magyar Kormánytisztviselői Kar, valamint a kormánytisztviselők panasztestülete, a Kormánytisztviselői Döntőbizottság.

A közszolgálati tisztviselői törvény július 1-jével hozza létre a kormánytisztviselők önkormányzattal rendelkező, szakmai, érdekképviseleti köztestületét.

A Magyar Kormánytisztviselői Kar hatásköre a kormánytisztviselői hivatás gyakorlásával összefüggő ügyekben az érdekképviselet, a kormánytisztviselői kar tekintélyének védelme, konzultáció a kormánytisztviselők foglalkoztatását és hivatásgyakorlásának feltételeit befolyásoló jogszabályok megalkotásában, etikai eljárás lefolytatása, díj alapítása, szakmai konferenciák szervezése, valamint tagjai számára jóléti, szociális és egyéb kedvezményes szolgáltatások nyújtása.

A kar állami ellenőrzését az ügyészség látja el.

Az említett jogszabály ugyancsak a mai naptól hozza létre a Kormánytisztviselői Döntőbizottságot, amelyhez közszolgálati panasszal fordulhatnak a kormánytisztviselők.

Új Munka törvénykönyve szabályozza a munka világát

Hatályba lépett az új Munka törvénykönyve (Mt.), amelyben új rugalmas foglalkoztatási formák jelennek meg, bevezetik a kötetlen munkarendet, valamint a munkavállalói biztosítékot, és amely szerint immár a kormány határozhatja meg a minimálbért.

Az új kódex, amelynek célja a magyar munkaerőpiac rugalmasabbá tétele, 1992-es elődjét váltja fel.

Újdonság, hogy a munkaszerződésben már nem lesz kötelező megjelölni a munkavégzés helyét, így a szerződésben csak a munkavállaló alapbérét és munkakörét kell rögzíteni.

A munkavállaló a jövőben nem folytathat olyan magatartást, amely a munkáltató helytelen megítéléséhez vezet, és ebben a körben a véleménynyilvánítási szabadság is korlátozható.

Szintén újdonság, hogy a gyermekek után járó pótszabadság igénybevételére mindkét szülő jogosult lesz.

Az előző kódexben nem szerepelt, az új törvénykönyv ugyanakkor gyakorlatilag intézményesíti munkajogi szempontból a hálapénzt azzal, hogy a munkavállaló a munkáltató előzetes hozzájárulása nélkül harmadik személytől díjazást nem fogadhat el.

A védett korra vonatkozó szabályozás úgy változik, hogy miközben a védelmi időszak továbbra is az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt év, a munkáltató a munkavállaló határozatlan időtartamú munkaviszonyát felmondással csak akkor szüntetheti meg, ha az lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, illetve olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi.

Teljesen új elem a törvénykönyvben az úgynevezett munkavállalói biztosíték. E szerint a felek megállapodása alapján annak a munkavállalónak, aki "munkaköre ellátása során más munkavállalótól vagy harmadik személytől pénzt, más értéket vesz át, vagy részükre ilyen kifizetést, átadást teljesít", a munkáltató számára biztosítékot kell fizetnie, amely nem lehet több egyhavi alapbérénél.

Az új Munka törvénykönyve bevezet több, rugalmas munkaviszonytípust, így a behívás alapján történő munkavégzést, a munkakörmegosztást, valamint a többmunkáltatós munkaviszonyt.

Szerepel az is a júliussal hatályba lépett törvénykönyvben, hogy a minimálbér és a garantált bérminimum (szakmunkás-minimálbér) összegét és hatályát - a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsban (NGTT) folytatott konzultációt követően - a kormány állapítja meg. Újdonság az is, hogy a kabinet a munkavállalók egyes csoportjaira eltérő összegű minimálbért állapíthat meg.

Mostantól csak a többműszakos munkarendben, illetve a készenléti munkarendben foglalkoztatottaknak jár a vasárnapi pótlék (változatlanul az alapbér fele), míg a munkaszüneti napon rendes munkaidőben történő munkavégzésre kötelezett munkavállaló százszázalékos bérpótlékot kap.
Jelentős változás a délutáni, illetve éjszakai műszakpótlék átalakulása: műszakpótlék (30 százalékos) júliustól az este 18 és reggel 6 óra között végzett munkáért jár. 15 százalékos éjszakai pótlékot kap az a - műszakpótlékra nem jogosult - munkavállaló, aki ugyancsak este 6 és reggel 6 között dolgozik.

A munkavállaló a munkaviszonyból származó kötelezettségének megszegésével okozott kárt köteles megtéríteni, ha nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. A kártérítés mértéke nem haladhatja meg a munkavállaló négy havi távolléti díjának összegét. Eddig legfeljebb másfél havi átlagkereset, kollektív szerződésben maximum hat havi átlagkereset volt a kártérítés lehetséges mértéke.
Az átlagkereset intézménye nem szerepel az új Mt.-ben, helyette a távolléti díjat vezették be, amelybe azonban nem minden bérelem tartozik bele.

Bevezetik a kötetlen munkarendet, amely akkor alkalmazható, ha a munkáltató heti átlagban legalább a napi munkaidő fele beosztásának jogát - a munkakör sajátos jellegére, a munkavégzés önálló megszervezésére tekintettel - írásban átengedi a munkavállalónak.
A munkavállalót szakszervezeti érdekképviseleti feladatainak ellátása érdekében munkaidő-kedvezmény illeti meg. Korábban a kedvezmény mértéke minden 3 tag után 2 óra volt, vagyis tagonként 40 perc; ez most 30 percre csökken, ezenkívül megszűnik a szakszervezeti kifogás jogintézménye.

Az Országgyűlés még tavaly decemberben fogadta el a most életbe lépő új kódexet, az Mt.-vel kapcsolatos átmeneti rendelkezésekről és törvénymódosításokról szóló javaslatcsomagot pedig júniusban hagyta jóvá a Ház, megkönnyítendő az új munkajogi szabályozásra való áttérést.

Életbe lépett a kulturális örökségvédelmi törvény módosítása

Mától elvesztették építéshatósági jogkörüket a kulturális örökségvédelmi törvény vasárnap hatályba lépett módosítása értelmében a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) és a kormányhivatalok égisze alatt működő örökségvédelmi irodák, amelyek ezentúl szakhatóságként vehetnek részt az építési engedélyezési eljárásban.

A még áprilisban elfogadott törvénymódosítást benyújtói - Borkai Zsolt (Fidesz), Habis László és Michl József (KDNP) - azzal indokolták, hogy az önálló építésügyi hatósági hivatalok működésével az építési engedélyezés folyamata új körülmények közé kerül.

Az új rendszerben szükségtelenné válik, hogy a kormányhivatalok örökségvédelmi irodái önálló építésügyi hatósági jogkörrel rendelkezzenek az építési engedélyezési eljárásban, hiszen szakmai elvárásaikat szakhatóságként maradéktalanul érvényre juttathatják - érveltek.

A megváltozott rendszerben így az önálló építésügyi hatósági jogkört a települési önkormányzatok látják el, az örökségvédelmi irodák mint szakhatóságok vesznek részt az építésügyi hatósági eljárásban.

Egyszerűbb és gyorsabb lesz az ügyintézés egyes szociális ügyekben

Egyszerűbbé és gyorsabbá válik az ügyintézés júliustól több jogszabályváltozás nyomán egyes szociális ügyekben, például a rehabilitációs és a rokkantsági ellátás, a táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj (gyed), a baleseti táppénz és az örökbefogadás eljárása esetén.

Székely Ildikó, a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal (NRSZH) Orvosi, Módszertani és Ellenőrzési Igazgatóságának vezetője korábban az MTI-vel azt közölte: júliustól a rehabilitációs és a rokkantsági ellátás ügyében a fővárosi és megyei kormányhivatalok rehabilitációs szakigazgatási szervei járnak el, így egyszerűbb és gyorsabb lesz az ügyintézés. A komplex minősítési eljárás orvosi szempontjai és a rehabilitálhatóság kritériumai nem változnak.

A Magyar Közlöny szerdai számában megjelent, a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló kormányrendelet módosítása értelmében júliustól jobb esetben 18 napon, de egyes adatok hiányában is 30 napon belül elbírálják a táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély, a gyed, a baleset üzemiségének megállapítása és a baleseti táppénz iránti kérelmeket. Egyszerűbbé válik a gyed kérelmezése is.

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) pénteken azt közölte: júliustól több lépcsőben egyszerűsödnek és életszerűbbek lesznek az örökbefogadáshoz és az apai elismeréshez kapcsolódó eljárások, így már az idén több száz, örökbefogadást kezdeményező család számára válik könnyebbé az ügyintézés. Ezen túlmenően a gyámhatóság bővebb tájékoztatást adhat az érdeklődőnek az örökbefogadásra és vér szerinti testvérekre vonatkozó kérdésekre, "erősebb lesz az örökbefogadott azon joga, hogy a származását megismerhesse".

Egyszerűsödik a külföldön történt örökbefogadás magyarországi elismerése is. Mindemellett a felbontott örökbefogadás után a gyermek újabb örökbefogadási eljárás nélkül a lehető leghamarabb új szülőkhöz kerülhet. A KIM közleménye szerint további egyszerűsítések várhatók, különösen az örökbe fogadott gyermek okmányaival kapcsolatos eljárásokban.

Olvasóink írták

29 hozzászólás
12
  • 29. deszkás 2012. július 03. 09:08
    „Két éve a lízing átutalási díjam másfél hétig keringett az OTP-nél. A lízingcég "természetesen" kellő mértékben megbüntetett. "Nem olvasta" -miért miért nem- a feladás napját!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!! Ezután se hiszek én ebben.”
  • 28. Linka11 2012. július 02. 09:13
    „Negyven éve a" nép" nevében olyan törvényeket hoznak a kormányzatok amik csak a" népnek" nem jók ! Kb. tíz törvény módosításból kettő ami elviselhető a többi direkt "Magyar Nép" ellenes !-Nem tudom elképzelni,hogy aki itt él
    az nem látja vagy nem érzékeli ezeket.A Magyaroknak csak dicséret jár,hogy ennyire béketűrő és mindent elviselni tudó Nép ! A világ más tájain már a felét sem lehetne bemagyarázni az embereknek." Hé ,nagyurak jó lesz tán szóba állni kaszás népemmel " ahogy a költő is mondá vala.”
  • 27. Együgyű 2012. július 02. 07:06
    „,,Életbe léptek az új jogszabályváltozások"
    A cikkben szereplő képet az alábbiak szerint módosítanám!
    A fiatalkori arckép előtti szöveg jó. Jó lesz!
    Háta mögé ezt írnám még! Nekem!!! Marketingfogás?
    De az igazsághoz tartozik, hogy a bandájának és a csicskásainak sem lesz rossz!
    ,,úgy odáig vannak ezzel ´munka világával" Persze hiszen Ők sosem voltak a munka világában csak oda akarnak mindenkit terelni, hajtani! Az meg tény, hogy kevés az igazi jól fizető munkahely Orbánisztánban.
    De elismerem a 4 órás közmunkaprogramban némi eredményt elértek!!!
    Mindenkinek én a vélemény szabadságot megadom a demokrácia jegyében! Bírálni senkit nem fogok!!!
    Aki nem érti, azt sajnálom!
    Félremagyarázni az írásomat szabad, mint mindent a kormány tagjainak és vakon követőiknek!
    OFF.”
  • 26. xenopus 2012. július 02. 05:26
    „25. Egyolvasó
    Ezt én is olvastam és rögtön az fogalmazódott meg bennem, ezért kellett állampolgárságot és szavazójogot adni hogy abban az országban rendezkedjenek ahova soha egy fillér adót, járulékot nem fizettek be?!”
  • 25. Egyolvasó 2012. július 01. 21:47
    „Nemrég bukkantam rá az egyik hírportálon, több mint érdekes.:http://www.origo.hu/itthon/20120701-partot-alapitananak-rmdszesek-magyarorszagon.html”
  • 24. xenopus 2012. július 01. 21:41
    „18. spiler !
    "Sajnos" igazad van! De kérdezem én, mindenkinek jó ez? Úgy hallom igen, mert mindenki csendben van! Majd ha az utcán tiltakozunk, akkor az lesz ám a valami! Addig meg csak tűrünk!

    Nekem sajnos az a meglátásom, ez a kormány igy akarja kinyírni az egész országot! Ha igy halad a dolog, 20 év és nem lesz Magyarország sehol sem. Aki teheti elvándorol (már most), a betegek magukra maradnak és szép lassan elmennek ők is.”
  • 23. Qllancs 2012. július 01. 15:03
    „a cikkhez mellékelt diákkori fotó --mindent elmond !
    az a ravasz vigyor a képén --......”
  • 22. Qllancs 2012. július 01. 14:56
    „" felgyorsulnak a banki átutalások ..."
    Mihez képpest ???
    Mert pl. banki pénztári befizetés-utalás --a másik számlán megjelenik kb: 10 perc múlva, /bankok belül / kívül --másnap.
    Az OTP nál is van számlám : eseti átutalás -otp belül : 298.- , kp.felvétel : 203.-, sms díj:30.- ,
    Mindenért fizetni kell !!zárlat:409.-bénztbef:177.-
    Van olyan hónapom amikor ezek a költségek : 4790.-ft csak a havi költségem !
    MIRŐL beszél orbán ?????”
  • 21. bambinaXX 2012. július 01. 14:44
    „ugyan, Mignon - arról miért nem ír, hogy a munkavállalóknak kedvezőtlen módosításokat Németországban már 2006-ban megtették?? hm? tán a szép, gazdag, elfogadó, mindenkinekjó "Nyugat" eszményképébe ez nem illik bele?!
    ...Németo. pont azon változtatások miatt is tudta sikeresen átvészelni a válságot. akit érdekel, olvasson utána.”
  • 20. bambinaXX 2012. július 01. 14:37
    „a lényeg: "Az állami nyugdíjat, az állami segélyt, az állami járadékot, az állami állást és áruik állami árkiegészítését, dotációját élvezők tábora hihetetlenül nagyra duzzadt."
    tegyük hozzá: miközben az adómorál a békaseggét sem éri, politikusok a saját és biz.lobbiérdekeket szolgálnak ki és offshore-cégeken és a bankoknak -mert a bankszféra/EU erre kötelez- fizetendő hitelek kamatai miatt dől ki a pénz az országból.. a probléma sokoldalú, de nem megoldhatatlan!”
  • 19. bambinaXX 2012. július 01. 14:31
    „"A válság által leginkább érintett európai országokban kialakult jóléti államra azonban az a jellemző, hogy egymásba fonódik a szociális gondoskodás, a szakszervezeti logika és az állam túlterjeszkedése által felhizlalt közszolgák érdeke. Az így duzzadó járadékosok tömege azonban nemcsak költségvetési teherként nehezedik a gazdaságra, hanem az általuk képviselt piac- és versenyidegen kultúra és kiterjedt korrupció tovább rontja a helyzetet.
    A tömegdemokráciákat kísérő politikai küzdelem óhatatlanul fedezetlen, fenntarthatatlan jóléti túlköltekezésre csábítja-kényszeríti a politikai verseny szereplőit, ill. az állam túlterjeszkedik a közfunkciók ellátásához szükséges mértéken, s az egykori adómentes köznemesség helyébe a járadékoltató közszolgák rendje lép.
    Amíg az USA-ban történeti és filozófia okok miatt sohasem jött létre európai stílusú ,,jóléti" állam, addig Európában a megállapodott jóléti államok saját nemzeti érdekeik szerint szerveződnek, s bennük az állami újraelosztás által fenntartott és eltartott kiváltságosok, járadékosok csoportja egyre erőteljesebb. Ha az államháztartások második világháború utáni kiadásai közül a transzfer kiadások növekedési irányzatát vizsgáljuk, akkor azt látjuk, hogy ezek a fejlett országokban mindenütt legalább a duplájára nőttek, és ma már Európában az összes állami kiadás közel 2/3-át teszik ki.”
  • 18. spiler 2012. július 01. 14:21
    „kinek is lesz jó?
    LASSAN VÉGET KELL VETNI ENNEK AZ ÁNOKFUTÁSNAK MERT MÁR MINKET 2-ES TIP.CUKROSOKAT ÁTSEGÍTENEK A MÁSVILÁGRA... de jön velünk más is!”
  • 17. Mignon 2012. július 01. 13:45
    „15. tzs_szeged

    "Az orszaggyülesi kepviselöknek ki a munkaltatoja?"
    Te!
    Illetve Ti, a valasztopolgarok!

    Az orszaggyüles Elnöke, csak adminisztrativ fönök.”
  • 16. info 2012. július 01. 13:25
    „úgy odáig vannak ezzel ´munka világával mintha a meny-országról beszélnének
    "ezenkívül megszűnik a szakszervezeti kifogás jogintézménye"-ez tényleg maga a meny-ország......már csak a hadviselés következik amit ő maga szüntetett meg”
  • 15. tzs_szeged 2012. július 01. 13:18
    „"A munkavállaló a jövőben nem folytathat olyan magatartást, amely a munkáltató helytelen megítéléséhez vezet, és ebben a körben a véleménynyilvánítási szabadság is korlátozható."

    Az államosított intézmények: iskola, kórház igazgatóját a miniszter nevezi ki, ha jól sejtem, ő a munkáltatója. Ezután nem nyilváníthat véleményt tervezetekről, rendeletekről, ha nem ért velük egyet, mert a munkáltató helytelen megítéléséhez vezethet.

    No szép!

    Az országgyűlési képviselőknek ki a munkáltatója?”
  • 14. zehn 2012. július 01. 12:57
    „Ez a kizsákmányolásra építő, munka törvénykönyvének csúfolt förmedvény, egy aljas kitalálmány! Gratulálok az "uraknak", jól kifundálták. Ismét sikerült alulmúlni önmagukat.Szerencsétlen dolgozó /már amennyiben lesz ilyen lehetősége/ belegebedhet a munkába. Véleményt nem nyilváníthat, / korlátozzák, mint olvasom / arra meg nem marad energiája, hogy azon gondolkozzon: nem jól van ez így! Akinek eddig is megszaladt, még inkább zsírosodik. A többség nyomorán!”
  • 13. flightmode 2012. július 01. 12:39
    „8: Ha a munkáltatód másik banktól utal, mint ahol a te számlád van, akkor igen.”
  • 12. Ellenzéki 2012. július 01. 12:26
    „Az Orbán kormány annyira meg akarta szüntetni a hálapénzt, hogy nagy akaratában hivatalosan is elfogadhatóvá tette!
    Az meg a showder klubba való, hogy adózni kell utána!
    Fogalmuk nincs róla, hogy ez az intézmény miként működik!
    Fogalmuk nincs róla, hogy miként lehet előre elkérni!
    A fideszesek kiröhögtetik magukat!
    Ezzel megalapozta, hogy azoknak lesz egészségügyi ellátás akiknek van pénze, mert meg tudja fizetni az orvost!
    Akinek nincs pénze, az meg fog halni ebben az orbáni országban!
    Az ember azt gondolta két évvel ezelőtt, hogy attól már nincs lejeb! Kiderült, van, de menyire van!
    Orbán 2010 - 2012 közt eltelt időben Magyarországot Európa legszegényebb, államilag legjoban kizsákmányolt országává változtatta!
    A magyar emberek meg szánalmas, sajnálatra méltó, kizsákmányolt, a rabszolgasors határára kényszerített emberekké váltak!
    Mindez "köszönhető" a FIDESZ -nek és az azt a pártot támogató KDNP -. nek!
    Magyarország 2012 közepére a Európa legszegényebb, legnyomorúságosabb országává vált!”
  • 11. x 2012. július 01. 12:19
    „#9+10, Magyarország Európában még mindig nem a legszegényebb, és "Orbán Úr" túl fiatal ahhoz, hogy egyedül intézhette volna. Kifújtátok magatokat, most nézzetek szét egy kicsit a világban, és javasoljatok megoldást.
    -
    Az ország szegénysége réges-régi: "Járadékoltató közszolgák köztársasága",
    lásd
    http://www.delmagyar.hu/forum/ov_es_a_munkasok/24/763/?action=kifejt
    a
    http://hvg.hu/velemeny/20120616_europa_gorog_valasztasok cikk alapján.”
  • 10. Ellenzéki 2012. július 01. 12:05
    „Új munkatörvénykönyv = A magyarság rabszolgaságba űzése az Orbán által!
    Új egészségügyi ellátási rend = Tudatos, előre megfontolt népirtás.
    Az Orbán és kormánya hazánkat kiszolgáltatta a nemzetközi pénzügyi oligarcháknak, a hazai, FIDESZ- hez közelálló gazdasági oligarcháknak!
    A munkatörvénykönyvet a hazai burzsulyokk óhaja szerint fogalmazták meg és fogadta el a FIDESZ szavazógépezet!”
29 hozzászólás
12
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Két eszméletlen férfit vittek kórházba egy vízóraaknából

Rosszul lett két férfi egy vízóraaknában a fővárosban. Eszméletlen állapotban vitték őket kórházba. Tovább olvasom