Délmagyar logó

2017. 04. 26. szerda - Ervin 8°C | 22°C Még több cikk.

Elfelejtett vegyszerek

Lejárt szavatosságú mezőgazdasági vegyszerekből és göngyölegeikből – a legoptimistább becslések szerint is – csaknem ezer tonnát tárolnak az egykori magyar termelőszövetkezetek raktáraiban.
Amit a múlt rejt: A vizsgálat során 135 tonna vegyszermaradékot találtak.
Parlagon hagyott, lejárt mezőgazdasági vegyszerek és a tárolásukra szolgáló göngyölegek jogilag nincsenek az országban, hiszen törvény írja elő a megsemmisítésüket. Elvileg tehát nem léteznek, a gyakorlatban azonban nagyon is: a legoptimistább becslések szerint a szermaradékokból 300 tonnát, a tárolásukra szolgáló, zömében műanyag flakonokból pedig mintegy 600 tonnát rejtenek a mezőgazdasági raktárak. Az egyik olyan településen, ahol a veszélyes hulladékot a földbe ásták, csak nitráttal szennyezett kutat tudtak fúrni.

A határon átívelő feltárómunkát – amelyben a győri Reflex Környezetvédő Egyesület is részt vett – a holland környezetvédelmi minisztérium 80 ezer euróval, a brit szaktárca pedig 40 ezer euróval támogatta. Hazánkban egyelőre három közép-dunántúli megyében: Fejérben, Komárom-Esztergomban és Veszprémben mértek, 84 raktárat vizsgáltak meg a szakemberek, ahol összesen 135 tonna mezőgazdasági vegyszerhulladékot találtak. (Egy ilyen mennyiség megsemmisítése 28 millió forintba kerülne.) Harminckét helyen a raktár állapotát is nézték, s tizenegy raktárban megállapították: a tetőn befolyik a csapadék, a padlózaton keresztül pedig elszivárog a vegyszer. A közép-dunántúli felmérés párhuzamosan zajlott a hasonló célú vizsgálódással a szlovákiai Ipoly folyó vízgyűjtő területén.

Kirívó szabálytalanságról, vagy ahogy a keddi győri sajtótájékoztatón elhangzott, rejtélyes esetről összesen 10 ügyben hallottak; két esetben a szóbeszéden túl bizonyítani is tudták, hogy a veszélyes hulladékot ismeretlenek elásták a földben. Az elkövetők ellen feljelentést tettek a Fejér és Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányságon, illetve a környezetvédelmi felügyelőségen.

Nitrátos a kút vize

E két eset a Fejér megyei Sárszentágotán, illetve a Veszprém megyei Szentgálon történt. A veszprémi kistelepülésen a helyzet tizenhárom éve változatlan: a Nitrokémia 1990-ben bezárta az égetőjét, a telepen maradt veszélyes hulladékot pedig (valakik) jobb híján elásták. Gombásné Légrádi Irén polgármester lapunknak elmondta: amikor 1995-ben kutat fúrtak a településen, a feltörő víz nitrátos volt – ezzel sajnos bebizonyosodott a félelmük, hogy veszélybe került az ivóvízbázis. Mivel senki, így a mezőgazdasági vegyszereket gyártó cég sem segített a hulladék megsemmisítésében, ezek a szerek még ma is szennyezik a talajt és a kis folyót, amely mellett a kutat ásták.

Kilencven helyen gyűjtik

A mezőgazdasági vegyszerek semlegesítése Európában is gond, de a volt szocialista országokban, ahol a megszűnő vagy átalakuló termelőszövetkezetekben nem volt pénz az elégetésükre, még nagyobb a gond. A harminc, növényvédő szereket gyártó magyar cég által létrehozott Cseber (Csomagoló Eszköz Begyűjtő Rendszer) Közhasznú Társaság szeptember 15-től az ország 90 pontján gyűjtőhelyet nyit, ahol ingyen begyűjti és ártalmatlanítja a göngyölegeket (műanyag flakonokat).
A néhány napon belül nyilvánosságra hozandó jogszabály szerint évente 400 tonna csomagolóanyagot kötelezően meg kell semmisíteni – ez körülbelül 150 millió forintba kerül. A kht. viszont vállalta azt is, hogy további 100–120 millió forint értékben a már említett, régről felhalmozott göngyölegeket (mintegy 350 tonnát) is összegyűjti és megsemmisíti.
Csakhogy akkor még mindig ott marad legjobb esetben is 300 tonna hordó és flakon a volt téeszraktárak elfeledett titkaként.

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Óriásfestmény a város szélén

A téti amatőr művészek hazánk uniós csatlakozását egy izmosabb és egy soványabb – de nem… Tovább olvasom