Délmagyar logó

2017. 09. 19. kedd - Vilhelmina 13°C | 25°C Még több cikk.

Elfogadta a parlament a negyedik alaptörvény-módosítást

Elfogadta a tavalyi év eleje óta hatályos alaptörvény negyedik, eddigi legátfogóbb, 22 cikkből álló módosítását az Országgyűlés hétfőn.
21:44 - Nyelvrokonság, különadók áthárításának tiltása, költségvetés

A határozathozatalokat követően általános vitákkal fejezte be a Ház a hétfői napirend megtárgyalását. A szocialisták nem vettek részt a parlament hétfői ülésén, így tiltakozva az alaptörvény módosítása ellen.

A finnugor rokon népek napja lehet október harmadik szombatja

Október harmadik szombatja a finnugor rokon népek napja lehet, ha a képviselők elfogadják az erről szóló, valamennyi frakció képviselője által jegyzett előterjesztést. Latorcai János (KDNP) expozéjában kifejtette: a rokon népek napjáról a második világháború végéig minden évben megemlékeztek, majd a rendszerváltásokig nem volt ilyen ünnep.

Hangsúlyozta: történelmi tapasztalatok igazolják, a kulturális kapcsolatok bővítése más területen is fejlődést eredményezhet, és mindenkinek az érdeke, hogy a nyelvi rokonságban rejtőző barátságot kiaknázzák.
Németh Zoltán (Fidesz) felszólalásában azt mondta, a magyar vándorló nép volt, ezért számos másik néppel került kapcsolatba, a nyelvrokonsággal kapcsolatban nincs kizárólagosan elfogadott álláspont. Az egyik elmélet nem zárja ki a másikat - mondta, reagálva Novák Előd (Jobbik) szavaira, aki bizottsági előadóként a kisebbségi véleményt ismertetve vitatta a rokoni kapcsolatot a finnugor népekkel.
Z. Kárpát Dániel ezt azzal egészítette ki, hogy a finnugor nyelvrokonság elmélete "sötét íróasztalok mellett" született.

Vágó Gábor (független) ezzel szemben azt hangoztatta: végre lehetőség nyílik Finnországgal és Észtországgal megerősíteni a kapcsolatot, majd feltette a kérdést a Jobbiknak címezve: mi lenne, ha egyszer nem a "ködös múltba révednének", hanem a jövőben gondolkodnának.
Ezt követően hosszas vita alakult ki a Fidesz és a Jobbik között a finnugor nyelvrokonságról.

Átalakítaná a Magyar Energia Hivatalt a kormány

Fónagy János, a nemzeti fejlesztési tárca államtitkára ismertette a kormány azon javaslatát, amely a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal néven önálló szabályozó szervet hoz létre a Magyar Energia Hivatal (MEH) átalakításával. Mint mondta, a jövőben ez hivatal láthatja el az eddig a MEH feladatkörébe tartozó vezetékes energiaellátási (földgáz, villamos energia és távhő) és a víziközmű-működtetési tevékenységekkel kapcsolatos hatósági felügyeletet és részben a működési szabályozást, valamint a hulladékgazdálkodási közszolgáltatással kapcsolatos díjszabályozás előkészítő feladatait.

A kormány képviselőjének tájékoztatása szerint az új hivatal központi költségvetési szerv lesz, elnökét a miniszterelnök hét évre nevezi ki, és az elnök egy alkalommal ismételten kinevezhető.

A javaslat vitájában Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért független képviselője azt mondta, a kormány várhatóan saját embereivel tölti majd fel az új hivatalt. Az ellenzéki politikus szerint ez elfogadhatatlan, mivel így a Fidesz a következő két parlamenti választás eredményétől függetlenül, akár az éppen hivatalban lévő kormány szándékaival ellentétesen is irányíthatja az ország energiapolitikáját.
A fideszes Bencsik János válaszában hangsúlyozta, a változással jogharmonizációs kötelességének tesz eleget a kormány, mivel egy eddig a kormány alá tartozó hivatalt az Országgyűlés alá rendel.

Fónagy: az áram- és gázszolgáltatók se háríthassák át a különadókat

Szintén Fónagy János ismertette a kabinet azon javaslatát, amely megtiltaná az áram- és földgázszolgáltatóknak például a tranzakciós illeték vagy a közműadó áthárítását a fogyasztókra. A kormány képviselője megengedhetetlennek nevezte, hogy ezen szolgáltatók jelentős hasznuk ellenére is ezzel a gyakorlattal éltek. Hangsúlyozta, a kormány azt szeretné: az érintett cégek "busás hasznukból" fedezzék többletterheiket, ne pedig a fogyasztói árak emeléséből.

Az indítvány vitájában ezúttal is csak Jávor Benedek kért szót ellenzéki politikusként, aki szerint a kormány független bíróságoknak "megy neki" ezzel az előterjesztéssel. A kabinet ugyanis azt követően nyújtotta be törvényjavaslatát, hogy a bíróság egy korábbi kormánydöntést felülbírálva megállapította: nem tiltható meg az újonnan keletkező adóterhek továbbhárítása.

Selmeczi Gabriella (Fidesz) válaszában azt mondta, a kormányoldal a magyar családok érdekeit képviselve kívánja elfogadtatni az indítványt.

Ismét módosítják a 2013-as költségvetést

A kormány módosítaná a 2013-as költségvetést a hatályba lépés óta meghozott döntések miatt. Cséfalvay Zoltán, a nemzetgazdasági tárca államtitkára azt mondta, a bevételi és kiadási oldal módosítása nincs hatással az államháztartás hiányára.

Kifejtette, 11 ágazatban a kormány az első félévben átvállalja a minimálbér-emelés által okozott többlet bérköltséget, és az arra eső járulékköltséget is, ami 10 milliárd forintot jelent. Ennek fedezeteként a közszféra bérkompenzációjára 10 milliárddal kevesebbet költenek majd.
Az 5 ezer főnél kisebb települések önkormányzatainak vissza nem térítendő támogatást adnak az adósságelemek kiváltására, ez 20 milliárd forintot jelent, viszont az önkormányzati alrendszer és a központi költségvetés közötti pénzmozgásról van szó.

Az egészségügyi feladatokat ellátó gazdasági társaságoknak 9,5 milliárd forintos támogatást adnak.

Dancsó József (Fidesz) hangsúlyozta, a kormány két fontos programja, a munkahelyteremtés és az adósságállomány csökkentése köszön vissza ezen a javaslaton is.

Nyikos László (Jobbik) azt mondta, a bruttó haza termék egytizedéről van szó, így tartalmi problémát nem jelent, alapvető ellenvetésük nincs.

Napirend után két jobbikos képviselő kért szót: Baráth Zsolt a teremtésről, frakciótársa, Magyar Zoltán pedig az ártéri gazdálkodásról beszélt.

Ezt követően Jakab István levezető elnök lezárta a hétfői ülés napirendjét. A képviselők kedd reggel 9 órakor folytatják a munkát.

21:37 - Elfogadta az Országgyűlés hétfőn a múlt év eleje óta hatályos alaptörvény negyedik, eddigi legátfogóbb, 22 cikkből álló módosítását, amely ellen ellenzéki pártok és civilek tiltakoztak, többen pedig Áder János államfőhöz fordultak azt kérve: ne írja alá az alkotmánymódosítást.

Az Országgyűlés által 265 igen szavazattal, 11 ellenében, 33 tartózkodás mellett jóváhagyott módosítás az alaptörvény részévé teszi az Alkotmánybíróság (Ab) által megsemmisített átmeneti rendelkezésék nagy részét, valamint több, korábban alkotmányellenesnek ítélt szabályt is. Rövidített formában bekerült az alkotmány szövegébe a kommunizmus elítéléséről szóló nyilatkozat, amely azonban már nem említi az MSZP utódpárti felelősségét.

Az MSZP és a Demokratikus Koalíció politikusai távol maradtak a szavazástól, a Párbeszéd Magyarországért független képviselői transzparensekkel tiltakoztak a voksolás közben, az LMP politikusai pedig vaníliás karikát vittek kormánypártiaknak, köztük Orbán Viktor miniszterelnöknek. A Jobbik-frakció többsége tartózkodott, hárman közülük az LMP-s képviselői csoport tagjaihoz hasonlóan nemmel voksoltak. Három, korábban jobbikos, jelenleg független képviselő viszont a kormánypártiakkal együtt megszavazta az alkotmánymódosítást.

A Fidesz-KDNP hétfő délelőtti ülése után képviselők úgy nyilatkoztak: a Fidesz-KDNP parlamenti frakciója egységesen támogatja az alaptörvény negyedik módosítását.

Harrach Péter, a KDNP parlamenti frakcióvezetője újságírók előtt eldöntött kérdésnek nevezte az alkotmánymódosítást, amely - mint mondta - megfelel az Alkotmánybíróság eddigi döntéseinek. Hozzátette, nem igazán érti, hogy a felmerült kifogások miért csak általánosságokról, és nem konkrét kérdésekről szólnak.

A hétfői plenáris ülés előtt Mesterházy Attila pártelnök bejelentette: az MSZP távol marad a parlament hétfői ülésétől, így tiltakozva a módosítás ellen. Szerinte az alkotmányosság látszata is megszűnik a módosítással.
Balczó Zoltán, a Jobbik és a parlament alelnöke azt mondta: bár van sok pozitívum a módosítások között, de vannak súlyos, az ellenzéki párt felfogásával ellentétes részek, így a tartózkodás mellett döntött a frakció.

Az LMP véleménye szerint az alaptörvény módosítása komoly dolog, de azt a Fidesz komolytalanná tette azáltal, hogy bele akarja foglalni az alkotmányellenes törvényeket - mondta Vágó Gábor független képviselő.
Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke azt hangsúlyozta, a köztársasági elnök alkotmányban foglalt kötelessége a demokratikus államrend védelme. Szerinte, ha Áder János teljesíti kötelességét, akkor nem írja alá az alkotmánymódosítást, mert csak így lehet megakadályozni "Orbán önkényének kiteljesülését".

A döntés miatt Bajnai Gordon és Jávor Benedek az Együtt 2014 - Párbeszéd Magyarországért (PM) választási szövetség elnökségének képviseletében Áder Jánoshoz fordult. Levelükben azt kérik: az államfő kérje a módosítás előzetes vizsgálatát az Alkotmánybíróságtól, vagy terjesszen elő olyan alaptörvény-módosító javaslatot, amely az Ab korábbi döntéseit felülbíráló, a változtatással alaptörvénybe iktatott rendelkezéseket hatályon kívül helyezi.

Sólyom László volt köztársasági elnök írásában fejtette ki véleményét. Szerinte mielőtt a kapu bezárulna, és gyakorlatilag visszavonhatatlanul rögzülne az eredeti alaptörvénynek ellentmondó állapot, egy lehetőség maradt, a köztársasági elnök vétója. Az államfő olyan döntés előtt áll, amelyben értelmeznie kell hivatalát és a hivatását: az államszervezet demokratikus működése feletti őrködést - írta Sólyom László.
Gulyás Gergely, a Fidesz szakpolitikusa erre reagálva azt mondta: tudomásul veszik Sólyom László alkotmánymódosítással kapcsolatos véleményét, ugyanakkor tévesnek tartják a volt államfő álláspontját.
Áder János államfő Berlinben azt mondta: egy későbbi időpontban fejti ki álláspontját az alaptörvény-módosításról és az azzal foglalkozó Sólyom László-írásról. Mint fogalmazott: "mindenki biztos lehet abban, hogy meg fogja tudni, mit gondolok a cikkről, a cikkben megfogalmazott kérdésekről és az alkotmányos helyzetről".

Délelőtt fiatalok egy csoportja a Parlament épületénél tartott demonstrációt, és elállta a két autóbehajtót. A rendőrök többüket előállították.

A Magyar Szolidaritás Mozgalom hétfő délután a Parlament előtt spontán megmozdulást tartott, amelyen mintegy százötvenen vettek részt. Kónya Péter, a szervezet elnöke azt mondta: az alaptörvény negyedik módosítása végképp felszámolhatja a demokráciát Magyarországon.
A parlamenti szavazás után Karácsony Gergely független országgyűlési képviselő, a Párbeszéd Magyarországért (PM) parlamenti képviselői csoportjának vezetője azt mondta a tüntetésen felszólalva: "ma is megszavazták, amit eléjük raktak".

Civilek hétfő estére a Köztársasági Elnöki Hivatal épülete elé szerveztek demonstrációt az interneten, hogy Áder János köztársasági elnököt arra kérjék, ne írja alá az alaptörvény negyedik módosítását.
Enyedi Szabolcs, a Társaság a Szabadságjogokért munkatársa a Dísz teret megtöltő tömeg előtt úgy érvelt: az alaptörvény negyedik módosítása súlyosan csorbítja a polgárok jogait, korlátozza a szabadságukat: a gondolatszabadságot, a szólásszabadságot és az önrendelkezés szabadságát. Hozzátette: egyben megágyaz azoknak a törvényeknek, amelyekkel később - mint mondta - "meg fognak fosztani minket állampolgári jogainktól".

19:55 - határozathozatalok: Malév-vizsgálóbizottság, bírák nyugdíjkorhatára, médiahatóság

Az alaptörvény negyedik módosítása mellett a képviselők döntöttek a Malév-bizottság jelentésének elfogadásáról, a bírák nyugdíjazásáról és a médiahatóság elnökével szembeni elvárásokról is.

A parlament elfogadta a Malév-vizsgálóbizottság jelentését

A parlament hétfőn 298 igen szavazattal, 8 nem szavazat ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta a Malév és a Budapest Airport privatizációját, valamint a légitársaság visszaállamosításának körülményeit és fizetésképtelenségének okait vizsgáló parlamenti bizottság jelentését.

A 2002-2010 közötti időszakot vizsgáló testület mintegy 80 oldalas jelentésének megállapításai között egyebek mellett az is szerepel, hogy az "előnytelen privatizáció, a csalárd módon megkötött finanszírozási szerződések és a három éven keresztül folytatott rablógazdálkodás pénzügyileg teljesen tönkretette a Malévot, önálló működését pedig gyakorlatilag ellehetetlenítette".

A megállapítások szerint 2002-2007 között az állami támogatások csak a Malév Zrt. fenntartását biztosították, továbbra is veszteséges működés mellett. A légitársaság finanszírozására privatizációt nélkülöző koncepció nem készült.

A Malév 2012. február 3-án szüntette be működését.

Fokozatosan csökken 65 évre a bírák nyugdíjkorhatára

Fokozatosan, tíz év alatt csökken 70-ről 65 évre a bírák, az ügyészek és a közjegyzők nyugdíjkorhatára, miután a parlament elfogadta a kormány erre vonatkozó törvényjavaslatát, amely arról is rendelkezik, milyen megoldásokat kínálnak azoknak a bíráknak, akiket az Alkotmánybíróság (Ab) által megsemmisített jogszabály alapján nyugdíjaztak.

A törvénymódosítást az Országgyűlés 263 igen, 8 nem szavazattal, 38 tartózkodás mellett fogadta el.

Az Ab tavaly júliusban semmisítette meg azt a szabályozást, amely a bírák nyugdíjkorhatárát a korábbi 70 évről az általános öregségi nyugdíjhoz igazítva 62 évre szállította le, és ehhez kötelező felmentést kapcsolt. A kormány ezt követően új javaslatot terjesztett a parlament elé, és 65 évben határozta meg a felső korhatárt, ezt az előterjesztést azonban októberben átdolgozásra visszavonták.

Csak némileg lazít az Országgyűlés a médiahatóság elnökével szembeni követelményeken

Tízéves szakmai múlt helyett ötéves, médiaszolgáltatásban vagy médiaigazgatásban szerzett gyakorlat is elegendő lesz a médiahatóság elnöki posztjának betöltéséhez.

Az Országgyűlés elfogadta az erről szóló előterjesztést, a benyújtó Cser-Palkovics András (Fidesz) azonban visszavonta azt a másik kapcsolódó módosító javaslatát, amely kilenc éves mandátumának lejárta után újraválaszthatóvá tette volna a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnökét.

Az Országgyűlés hétfőn elutasította Karácsony Gergely független képviselő módosító javaslatát - amelyet korábban a kulturális és sajtóbizottság szinte egyhangúlag támogatott -, amely lehetővé tette volna, hogy ne csak a magyar nyelven előadott zeneművek számítsanak magyarnak a rádiók játszási listájában, hanem azok is amelyek, a magyar kultúra vagy Magyarország által elismert valamely nemzetiség Magyarországhoz kapcsolódó kultúrájának részét képezik.

Egyszerűsödhetnek a közúti közlekedést érintő eljárások

Egyszerűbbé válhatnak egyes közúti közlekedést érintő eljárások. Az Országgyűlés hétfőn 294 igen, szavazattal, ellenszavazat nélkül és 8 tartózkodással elfogadta a közlekedési törvények módosítását, a Magyary egyszerűsítési programhoz kapcsolódóan.

További szomáliai magyar katonai szerepvállalást hagyott jóvá a Ház Az Országgyűlés jóváhagyta a kormány azon korábbi döntését, amellyel meghosszabbodhat a magyar katonai szerepvállalás Ugandában és Szomáliában. A Ház 261 igen szavazattal, 27 nem ellenében és 8 tartózkodás mellett fogadta el a kabinet erről szóló jelentését. A kormány egy korábbi határozatában közölte, a Magyar Honvédség állományából 2013. január 1. és március 31. között egy, 2013. április 1-jétol pedig legfeljebb tíz, váltási idoszakban legfeljebb húsz katonát telepít Ugandába és Szomáliába 2013. december 31-ig. A kabinet a jelentésben kifejtette: Magyarország támogatja az Európai Unió közös kül- és biztonságpolitikájának kiteljesedését, és aktív részt kíván vállalni az EU válságkezelő műveleteiben, nem csupán az európai kontinensen, hanem – szolidaritásunk kifejezéseként – korlátozott számban más földrészeken is.

19:08 - Határozathozatalokkal folytatta munkáját a parlament hétfőn, amelynek keretében elfogadták az alaptörvény negyedik módosítását is.

Elfogadta a parlament a negyedik alaptörvény-módosítást

Elfogadta a tavalyi év eleje óta hatályos alaptörvény negyedik, eddigi legátfogóbb, 22 cikkből álló módosítását az Országgyűlés hétfőn.
A 265 igen szavazattal, 11 ellenében, 33 tartózkodás mellett jóváhagyott módosítás az alaptörvény részévé teszi az Alkotmánybíróság által megsemmisített átmeneti rendelkezésék nagy részét, valamint több, korábban alkotmányellenesnek ítélt szabályt is.

Az MSZP és a Demokratikus Koalíció politikusai távol maradtak a szavazástól, a Párbeszéd Magyarországért független képviselői transzparensekkel tiltakoztak a voksolás közben, az LMP politikusai pedig vaníliás karikát vittek kormánypártiaknak, köztük Orbán Viktor miniszterelnöknek. A Jobbik-frakció többsége tartózkodott, hárman közülük az LMP-sekhez hasonlóan nemmel voksoltak.

Három, korábban jobbikos, jelenleg független képviselő viszont a kormánypártiakkal együtt megszavazta az alkotmánymódosítást.
Az alkotmány kibővítésére a kormánypártiak mellett igennel szavazott három korábban jobbikos, jelenleg független képviselő is. A Jobbik-frakció tagjai tartózkodtak, míg a parlament ülésétől tiltakozásul távol maradó MSZP és a Demokratikus Koalíció képviselői nem vettek részt a szavazásban. Nem szavaztak a Párbeszéd Magyarországért független képviselői sem, akik "A néptől félj, ne Viktortól! Szavazz nemmel!" feliratú transzparenseket emeltek fel a voksolás közben, az LMP nemmel szavazó politikusai pedig vaníliás karikát vittek kormánypártiaknak, köztük Orbán Viktor miniszterelnöknek, Kocsis Máténak, a Fidesz kommunikációs igazgatójának és Selmeczi Gabriella pártszóvivőnek.

Egyikük, Ertsey Katalin ezt azzal indokolta az MTI-nek, hogy múlt csütörtökön Selmeczi Gabriella süteményt kínált a Fidesz székházát elfoglaló demonstrálóknak, ám a kormányfő most "az országot foglalta el".

Rövidített formában bekerült az alkotmány szövegébe a kommunizmus elítéléséről szóló nyilatkozat, amely azonban már nem említi az MSZP utódpárti felelősségét.

A parlament az alaptörvény módosításával úgy döntött, hatályon kívül helyezi az alkotmány 2012. január 1-jei életbe lépése előtt meghozott alkotmánybírósági határozatokat. A rendelkezés nem érinti az Ab-határozatok joghatásait. Az alkotmányügyi bizottság indoklásában hangsúlyozta: a módosítás továbbra sem zárja ki azt a lehetőséget, hogy az Ab egy korábbi határozatával azonos következtetésre jusson, ám lehetővé teszi azt is, hogy régebbi döntéseivel ellentétes megállapításokat tegyen.

Az alaptörvényben rögzítették a hallgatói szerződések lehetőségét. Az elfogadott módosítás szerint a felsőoktatási tanulmányok állami finanszírozásának törvényi feltétele lehet a későbbi magyarországi munkavállalás.

Az alaptörvény a jövőben azt is tartalmazza, hogy az állami egyetemek és a főiskolák gazdálkodását a kormány felügyeli. Az alkotmány eddig úgy rendelkezett, hogy a felsőoktatási intézmények gazdálkodását törvény szabályozza.

Szintén az alkotmányban rögzítették, hogy a parlament sarkalatos törvényben egyházként ismerhet el vallási szervezeteket. Az alaptörvény-módosítás szerint az egyházak elismerésére vonatkozó rendelkezésekkel szemben alkotmányjogi panasz kezdeményezhető.

Korábban az alaptörvény átmeneti rendelkezéseinek egyike mondta ki, hogy a parlament sarkalatos törvényben állapítja meg az elismert egyházak körét. Ezt azonban az Alkotmánybíróság megsemmisítette, csakúgy, mint az egyházi törvény több rendelkezését, köztük az egyházak elismerési eljárására vonatkozókat.

A parlament az alkotmány módosításával úgy határozott, törvény vagy önkormányzati rendelet jogellenessé minősítheti az utcán élést. A közterületen lakást a közrend, a közbiztonság, a közegészség és a kulturális értékek védelme érdekében tilthatja meg jogszabály.
A módosítással az országgyűlési és az európai parlamenti választást megelőző kampányidőszakban csak a közmédia tehet közé politikai reklámokat.

A közmédiának a hirdetések ingyenes közzétételekor egyenlő feltételeket kell biztosítania a listát állító pártoknak.

A jövőben az alkotmány alapozza meg a gyűlöletbeszéddel szembeni fellépés lehetőségét is. Az alaptörvény negyedik módosítása egyértelművé teszi: a véleményszabadság gyakorlása nem sértheti más emberek, a magyar nemzet, valamint nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösségek méltóságát, az említett közösségekhez tartozóknak pedig - törvényben meghatározottak szerint - joguk van a méltóságuk megsértése miatti igényüket bíróság előtt érvényesíteni.

18:35 - Elfogadta a parlament a negyedik alaptörvény-módosítást

Elfogadta a tavalyi év eleje óta hatályos alaptörvény negyedik, eddigi legátfogóbb, 22 cikkből álló módosítását az Országgyűlés hétfőn. A módosítás az alaptörvény részévé teszi az Alkotmánybíróság (Ab) által tavaly decemberben megsemmisített átmeneti rendelkezésék nagy részét, valamint több, korábban alkotmányellenesnek ítélt szabályt is.

Az alkotmány kibővítésére a kormánypártiak mellett igennel szavazott három korábban jobbikos, jelenleg független képviselő is. A Jobbik-frakció tagjai tartózkodtak, míg a parlament hétfői ülésétől tiltakozásul távol maradó MSZP és a Demokratikus Koalíció képviselői nem vettek részt a szavazásban. Nem szavaztak a Párbeszéd Magyarországért független képviselői sem, akik transzparensekkel tiltakoztak a voksolás közben, az LMP nemmel szavazó politikusai pedig vaníliás karikát vittek kormánypártiaknak, köztük Orbán Viktor miniszterelnöknek.

Az alaptörvény módosításával a parlament hatályon kívül helyezte az alkotmány 2012. január 1-jei életbe lépése előtt meghozott alkotmánybírósági határozatokat. E rendelkezés nem érinti az Ab-határozatok joghatásait.

Az alkotmányügyi bizottság indoklásában azt hangsúlyozta: a módosítás továbbra sem zárja ki azt a lehetőséget, hogy az Ab egy korábbi határozatával azonos következtetésre jusson, ám lehetővé teszi azt is, hogy régebbi döntéseivel ellentétes megállapításokat tegyen.
A módosítás értelmében az Ab az alaptörvényt és módosításait csak a megalkotására és kihirdetésére vonatkozó eljárási követelmények tekintetében vizsgálhatja felül. Ennek megfelelően a köztársasági elnök akkor kérheti az Ab vizsgálatát az alaptörvényről és módosításairól, ha megítélése szerint az Országgyűlés nem tartotta be az eljárási szabályokat.

Emellett a Kúria elnökével és a legfőbb ügyésszel egészült ki azoknak a sora, akik utólagos alkotmánybírósági normakontrollt kérhetnek egy jogszabályról. Előírták azt is, hogy az Ab-nak bírói kezdeményezésre soron kívül - legkésőbb 30 napon belül - kell felülvizsgálnia az egyedi ügyben alkalmazandó jogszabályt, valamint azt is, hogy ha egy a testület előtt fekvő ügy a társadalom széles körét érinti, akkor köteles kikérni a jogszabály megalkotójának, a törvény kezdeményezőjének vagy képviselőjüknek a véleményét.

Az alkotmány szabályozza ezután azt is, hogy az országgyűlési és az európai parlamenti választást megelőző kampányidőszakban politikai reklámot csak a közmédia tehet közé.

A Miniszterelnökséget vezető fideszes Lázár János által kezdeményezett módosítás alapján politikai reklám ezután csak ellenérték nélkül közölhető a televíziókban és a rádiókban, az országgyűlési és az EP-választások előtti kampányidőszakban pedig csak a közmédia sugározhatja a pártok hirdetéseit. A közmédiának a hirdetések ingyenes közzétételekor egyenlő feltételeket kell biztosítania a listát állító pártoknak.

A politikai hirdetések alkotmánybeli szabályozásának előzménye, hogy az Ab január elején a sajtószabadság súlyosan aránytalan korlátozásának minősítette, hogy a választási eljárási törvény szerint a kampányidőszakban kizárólag a közmédiában lehet politikai reklámokat sugározni.

A Ház az alaptörvényben rögzítette a hallgatói szerződés lehetőségét is. Eszerint a felsőoktatási tanulmányok állami finanszírozásának törvényi feltétele lehet a későbbi magyarországi munkavállalás. Azt, hogy a felsőfokú tanulmányok támogatásáért cserébe milyen hosszú ideig kell Magyarországon dolgozni, törvény állapíthatja meg.

Az Ab korábban megsemmisítette a hallgatói szerződéseket szabályozó kormányrendeletet, az Országgyűlés ezután tavaly júliusban a felsőoktatási törvényben rendelkezett azok szabályairól.

Az alkotmány tartalmazza a jövőben azt is, hogy az állami egyetemek és főiskolák gazdálkodását a kormány felügyeli. Eddig azt mondta ki, hogy a felsőoktatási intézmények gazdálkodását törvény szabályozza.

Bekerült az alkotmányba az is, hogy a parlament - sarkalatos törvényben - egyházként ismerhet el vallási szervezeteket. Ennek feltétele lehet, hogy huzamosabb ideje működjenek és legyen társadalmi támogatottságuk. Az egyházak elismerésére vonatkozó rendelkezésekkel szemben alkotmányjogi panasz kezdeményezhető.

Korábban az átmeneti rendelkezések egyike mondta ki, hogy az Országgyűlés dönt az egyházak elismeréséről. Ezt azonban az Ab megsemmisítette, csakúgy, mint az egyházi törvény több rendelkezését, köztük az egyházak elismerési eljárására vonatkozókat.

Az alkotmányba iktatták azt is, hogy a családi kapcsolat alapja a házasság, illetve a szülő-gyermek viszony. E cikk módosítását ugyancsak egy Ab-döntés előzte meg, amellyel a testület megsemmisítette a családvédelmi törvény egy részét, amiért túlságosan szűkre szabta a család fogalmát, amikor azt egy férfi és egy nő házasságára, az egyenes ági rokoni kapcsolatra vagy családba befogadó gyámságra épülő kapcsolatrendszerként határozta meg.

Törvény vagy önkormányzati rendelet jogellenessé minősítheti az utcán élést az alaptörvény-módosítás értelmében. A közterületen lakást a közrend, a közbiztonság, a közegészség és a kulturális értékek védelme érdekében tilthatja meg jogszabály.

Az alkotmány ugyanakkor kiegészült azzal, hogy az emberhez méltó lakhatás feltételeinek megteremtését az állam és a helyi önkormányzatok azzal is segítik, hogy törekednek minden hajléktalannak szállást biztosítani.

Az Ab tavaly novemberben alaptörvény-ellenesnek nyilvánította a hajléktalanok közterületen élésének törvényi tiltását.

Az alkotmány alapozza meg a jövőben a gyűlöletbeszéddel szembeni fellépés lehetőségét is. A módosítás egyértelművé teszi: a véleményszabadság gyakorlása nem sértheti más emberek, a magyar nemzet, valamint nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösségek méltóságát, az említett közösségekhez tartozóknak pedig - törvényben meghatározottak szerint - joguk van a méltóságuk megsértése miatti igényüket bíróság előtt érvényesíteni.

Indoklásukban a Fidesz-KDNP képviselői azt írták: az Ab korábbi gyakorlata világossá tette, hogy törvényi szinten nem biztosítható hatékony fellépés a gyűlöletbeszéddel szemben, ezért azt az alkotmány módosításával kell megalapozni.

A parlament az alkotmánymódosítással az alaptörvénybe ültette át a korábban az átmeneti rendelkezések között szerepelő szabályok nagy részét. Rövidített formában bekerült a szövegbe a kommunizmus elítéléséről szóló nyilatkozat, amely azonban már nem említi az MSZP utódpárti felelősségét. Újdonság, hogy ebben a cikkben kimondják: a kommunista állampártnak és a közvetlen befolyása alatt álló társadalmi és ifjúsági szervezeteknek, valamint a szakszervezeteknek a diktatúrában keletkezett iratai az állam tulajdonát képezik, és közlevéltárban kell elhelyezni őket.

Korábban az átmeneti rendelkezések között szerepelt, hogy sarkalatos törvény határozza meg a nemzetiségek jogait és elismerésük feltételeit. Most ez is az alkotmány része lett. Ahogy az is, hogy 2014-től az önkormányzati választást ötévente, októberben kell megtartani.
Bekerült az alkotmányba az is, hogy ha akár hazai, akár uniós bírósági döntésből olyan állami fizetési kötelezettség fakad, amelynek teljesítésére a költségvetésben nincs elegendő forrás, akkor mindaddig, amíg az államadósság meghaladja a teljes hazai össztermék felét, a fedezetre hozzájárulást kell megállapítani.

Ugyancsak alkotmányos erejű szabállyá vált, hogy az Országgyűlés biztonságáról az Országgyűlési Őrség gondoskodik, amelynek működését a házelnök irányítja.

Átírták az alaptörvény bíróságokról szóló cikkét is, szerepeltetve abban, hogy az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökét a bírák közül kilenc évre a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja a képviselők kétharmadának szavazatával. Az is bekerült az alkotmányba, hogy az OBH elnöke meghatározott ügyek tárgyalására az általános illetékességű bíróságtól eltérő, azonos hatáskörű bíróságot jelölhet ki.

Nem lesz viszont az alkotmány része az a passzus, amely korábban az átmeneti rendelkezések között lehetővé tette, hogy a legfőbb ügyész az általános illetékességűtől eltérő, azonos hatáskörű bíróság előtti vádemelésre adjon utasítást. Ezt azzal indokolta az alkotmányügyi bizottság, hogy az ésszerű határidőn belüli bírói döntéshez való jog érvényesülését megfelelően szolgálja, ha az OBH elnöke jelölhet ki másik bíróságot.

A fogyatékosság kifejezés is szerepelni fog az alaptörvény azon bekezdésében, amely jelenleg úgy szól: anyaság, betegség, rokkantság, özvegység, árvaság és önhibáján kívül bekövetkezett munkanélküliség esetén minden magyar állampolgár törvényben meghatározott támogatásra jogosult. A kormánypártok eredeti javaslata a rokkantság helyett a fogyatékosság kifejezést szerepeltette volna a szövegben, azonban civil szervezetek tiltakozására úgy döntöttek, mindkét fogalom benne lesz az alaptörvényben.

Az alkotmánymódosítás a kihirdetését követő hónap első napján lép hatályba.

A parlament 2011. április 18-án fogadta el az alaptörvényt, Schmitt Pál köztársasági elnök pedig egy héttel később hirdette ki. A hozzá kapcsolódó átmeneti rendelkezéseket viszont csak december 30-án, két nappal a 2012. január 1-jei hatálybalépés előtt szavazta meg a Ház.
Az Ab egy év elteltével, tavaly december 28-án megállapította, hogy az Országgyűlés túllépett a jogalkotási felhatalmazásán, amikor az alaptörvény átmeneti rendelkezései közé olyanokat is beiktatott, amelyek hosszabb távra szóló, általános szabályokat tartalmaznak, ezért a kifogásolt rendelkezéseket e formai hiányosságok miatt megsemmisítette.
A Fidesz akkor azt közölte: tudomásul veszi és végrehajtja az Ab döntését, kijavítják a formai hibát, javasolva, hogy a parlament foglalja az alaptörvénybe azokat a szabályokat, amelyeket a testület megsemmisített.

Az alkotmánymódosítás ellen múlt csütörtökön a fővárosi Fidesz-székház udvarára behatolva, szombaton pedig az Országház melletti Alkotmány utcában tartottak demonstrációt. A résztvevők mindkét esetben az Ab épületéhez vonulva fejezték be megmozdulásukat.

Az alkotmánymódosítás miatt Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke és José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke is aggodalmának adott hangot. Orbán Viktor miniszterelnök Barrosót levélben arról tájékoztatta, hogy a magyar kormány és a parlament teljes mértékben elkötelezett az európai normák és szabályok mellett.

A Berlinben tárgyaló Áder János köztársasági elnök hétfőn azt mondta: később fejti ki álláspontját az alaptörvény-módosításról és Sólyom László azzal foglalkozó írásáról. A volt államfő szerint mielőtt "visszavonhatatlanul rögzülne az eredeti alaptörvénynek ellentmondó állapot", egy lehetőség maradt: a köztársasági elnök vétója.
Martonyi János külügyminiszter Brüsszelben újságírókkal azt közölte: Magyarország felkéri a Velencei Bizottságot, hogy mondjon véleményt az alaptörvény módosításáról.

17:34 - Fokozatosan csökken 65 évre a bírák nyugdíjkorhatára

Fokozatosan, tíz év alatt csökken 70-ről 65 évre a bírák, az ügyészek és a közjegyzők nyugdíjkorhatára, miután a parlament hétfőn elfogadta a kormány erre vonatkozó törvényjavaslatát, amely arról is rendelkezik, milyen megoldásokat kínálnak azoknak a bíráknak, akiket az Alkotmánybíróság (Ab) által megsemmisített jogszabály alapján nyugdíjaztak.

A törvénymódosítást az Országgyűlés 263 igen, 8 nem szavazattal, 38 tartózkodás mellett fogadta el.

Az Ab tavaly júliusban semmisítette meg azt a szabályozást, amely a bírák nyugdíjkorhatárát a korábbi 70 évről az általános öregségi nyugdíjhoz igazítva 62 évre szállította le, és ehhez kötelező felmentést kapcsolt. A kormány ezt követően új javaslatot terjesztett a parlament elé, és 65 évben határozta meg a felső korhatárt, ezt az előterjesztést azonban októberben átdolgozásra visszavonták.

17:33 - Biztosították a gyűlöletbeszéd elleni fellépés lehetőségét

A parlament hétfői döntése nyomán a jövőben az alkotmány alapozza meg a gyűlöletbeszéddel szembeni fellépés lehetőségét.

Az alaptörvény negyedik módosítása egyértelművé teszi: a véleményszabadság gyakorlása nem sértheti más emberek, a magyar nemzet, valamint nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösségek méltóságát, az említett közösségekhez tartozóknak pedig - törvényben meghatározottak szerint - joguk van a méltóságuk megsértése miatti igényüket bíróság előtt érvényesíteni.

Az alkotmánymódosítás indoklásában a Fidesz-KDNP képviselői azt írták: az Alkotmánybíróság korábbi gyakorlata világossá tette, hogy törvényi szinten nem biztosítható hatékony fellépés a gyűlöletbeszéddel szemben, ezért azt az alkotmány módosításával indokolt megalapozni.

17:31 - Csak a közmédia sugározhat politikai reklámokat a választási kampányban

Az országgyűlési és az európai parlamenti választást megelőző kampányidőszakban csak a közmédia tehet közé politikai reklámokat - döntött a parlament hétfőn az alaptörvény módosításával.

A közmédiának a hirdetések ingyenes közzétételekor egyenlő feltételeket kell biztosítania a listát állító pártoknak.

A politikai hirdetések alkotmánybeli szabályozásának előzménye, hogy az Ab január elején a sajtószabadság súlyosan aránytalan korlátozásának minősítette, hogy a választási eljárási törvény szerint a kampányidőszakban kizárólag a közmédiában lehet politikai reklámokat sugározni.

17:30 - Jogellenessé minősíthetik az utcán élést

A parlament hétfőn az alkotmány módosításával úgy határozott, törvény vagy önkormányzati rendelet jogellenessé minősítheti az utcán élést.

A közterületen lakást a közrend, a közbiztonság, a közegészség és a kulturális értékek védelme érdekében tilthatja meg jogszabály.
Az alkotmány ugyanakkor kiegészült azzal, hogy az emberhez méltó lakhatás feltételeinek megteremtését az állam és a helyi önkormányzatok azzal is segítik, hogy törekednek minden hajléktalannak szállást biztosítani.
Az Alkotmánybíróság tavaly novemberben alaptörvény-ellenesnek nyilvánította a hajléktalanok közterületen élésének törvényi tiltását.

17:29 - Az alkotmány rendelkezik az egyházak elismerésének szabályairól

Az Országgyűlés hétfőn az alkotmányban rögzítette, hogy a parlament sarkalatos törvényben egyházként ismerhet el vallási szervezeteket.

Az alaptörvény-módosítás szerint az egyházak elismerésére vonatkozó rendelkezésekkel szemben alkotmányjogi panasz kezdeményezhető.
Korábban az alaptörvény átmeneti rendelkezéseinek egyike mondta ki, hogy a parlament sarkalatos törvényben állapítja meg az elismert egyházak körét. Ezt azonban az Alkotmánybíróság megsemmisítette, csakúgy, mint az egyházi törvény több rendelkezését, köztük az egyházak elismerési eljárására vonatkozókat.

Alkotmányba iktatták azt is, hogy a családi kapcsolat alapja a házasság, illetve a szülő-gyermek viszony. E cikk módosítását szintén egy Ab-döntés előzte meg, amellyel a testület megsemmisítette a családvédelmi törvény egy részét, amiért túlságosan szűkre szabta a család fogalmát.

17:27 - Az alaptörvény rögzíti a hallgatói szerződés lehetőségét

Az alaptörvényben rögzítette a parlament hétfőn a hallgatói szerződések lehetőségét.

Az elfogadott alkotmánymódosítás szerint a felsőoktatási tanulmányok állami finanszírozásának törvényi feltétele lehet a későbbi magyarországi munkavállalás.

Az alaptörvény a jövőben azt is tartalmazza, hogy az állami egyetemek és a főiskolák gazdálkodását a kormány felügyeli. Az alkotmány eddig úgy rendelkezett, hogy a felsőoktatási intézmények gazdálkodását törvény szabályozza.

17:26 - Hatályukat vesztik a 2012 előtti Ab-határozatok

A parlament az alaptörvény módosításával hétfőn úgy döntött, hatályon kívül helyezi az alkotmány 2012. január 1-jei életbe lépése előtt meghozott alkotmánybírósági határozatokat.

A rendelkezés nem érinti az Ab-határozatok joghatásait.
Az alkotmányügyi bizottság indoklásában hangsúlyozta: a módosítás továbbra sem zárja ki azt a lehetőséget, hogy az Ab egy korábbi határozatával azonos következtetésre jusson, ám lehetővé teszi azt is, hogy régebbi döntéseivel ellentétes megállapításokat tegyen.

A módosítás azt is kimondja, hogy az Alkotmánybíróság az alaptörvényt és módosításait csak a megalkotására és kihirdetésére vonatkozó eljárási követelmények tekintetében vizsgálhatja felül.

Emellett a Kúria elnökével és a legfőbb ügyésszel egészült ki azoknak a sora, akik utólagos alkotmánybírósági normakontrollt kérhetnek egy jogszabályról.

17:25 - Elfogadta a parlament a negyedik alaptörvény-módosítást

Elfogadta a tavalyi év eleje óta hatályos alaptörvény negyedik, eddigi legátfogóbb, 22 cikkből álló módosítását az Országgyűlés hétfőn.

A 265 igen szavazattal, 11 ellenében, 33 tartózkodás mellett jóváhagyott módosítás az alaptörvény részévé teszi az Alkotmánybíróság által megsemmisített átmeneti rendelkezésék nagy részét, valamint több, korábban alkotmányellenesnek ítélt szabályt is.

Rövidített formában bekerült az alkotmány szövegébe a kommunizmus elítéléséről szóló nyilatkozat, amely azonban már nem említi az MSZP utódpárti felelősségét.

Az MSZP és a Demokratikus Koalíció politikusai távol maradtak a szavazástól, a Párbeszéd Magyarországért független képviselői transzparensekkel tiltakoztak a voksolás közben, az LMP politikusai pedig vaníliás karikát vittek kormánypártiaknak, köztük Orbán Viktor miniszterelnöknek. A Jobbik-frakció többsége tartózkodott, hárman közülük az LMP-sekhez hasonlóan nemmel voksoltak. Három, korábban jobbikos, jelenleg független képviselő viszont a kormánypártiakkal együtt megszavazta az alkotmánymódosítást.

17:23 - Határozatban állt ki a birkózás olimpiai játékok programján tartásáért a parlament

Az Országgyűlés hétfőn határozatban nyilvánította ki, hogy fontosnak tartja és támogatja a komoly magyarországi sportági tradíciókkal és eredményekkel rendelkező birkózás megőrzését a nyári olimpiai játékok versenyszámai között.

A képviselők 296 igen szavazattal egyhangúlag fogadták el ezt, a parlament sport- és turizmus bizottságának indítványára.

A Ház határozatával felkéri a kormányt, hogy a Magyar Olimpiai Bizottsággal (MOB) együttműködve a magyar és nemzetközi birkózó szervezeteket bevonva segítse a lobbi tevékenységet a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnál (NOB) a sportág érdekében.

A javaslat indoklásában emlékeztetnek, a birkózás az olimpiai mozgalom fontos része, ez a sportág elvitathatatlan szerepet tölt be az olimpia hagyományaiban és történelmében. Az ókori olimpiák kezdete óta szerepel a játékok programjában és kiválóan tükrözi az olimpia szellemiségét, a békés tiszta küzdelmet, amelynek eszköze a fizikai erő, a technika, a dinamika, a gyorsaság, a test-test elleni sportszerű küzdelem - fejtik ki az Országgyűlés által elfogadott határozatban.

17:19 - A parlament elfogadta a Malév-vizsgálóbizottság jelentését

A parlament hétfőn 298 igen szavazattal, 8 nem szavazat ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta a Malév és a Budapest Airport privatizációját, valamint a légitársaság visszaállamosításának körülményeit és fizetésképtelenségének okait vizsgáló parlamenti bizottság jelentését.

A 2002-2010 közötti időszakot vizsgáló testület mintegy 80 oldalas jelentésének megállapításai között egyebek mellett az is szerepel, hogy az "előnytelen privatizáció, a csalárd módon megkötött finanszírozási szerződések és a három éven keresztül folytatott rablógazdálkodás pénzügyileg teljesen tönkretette a Malévot, önálló működését pedig gyakorlatilag ellehetetlenítette".

A megállapítások szerint 2002-2007 között az állami támogatások csak a Malév Zrt. fenntartását biztosították, továbbra is veszteséges működés mellett. A légitársaság finanszírozására privatizációt nélkülöző koncepció nem készült.

A bizottság megállapította: a kormányt, illetve az ágazatért felelős minisztert politikai felelősség terheli, hogy a 2007-es privatizációt megelőző három eredménytelen pályázati eljárás után nem bírálta felül korábbi privatizációs koncepcióját.

"A privatizáció gyakorlatilag úgy zajlott, hogy a vevő nem tett bele és nem is kockáztatott saját pénzt, ugyanakkor minden visszafizetéssel kapcsolatos kötelezettséget végeredményben visszaterhelt a Malévre" - fogalmaz a bizottsági jelentés.

A légitársaság 2010-es visszaállamosításával kapcsolatban a főbb megállapítások között szerepel: a bizottság okkal feltételezi, hogy a visszaállamosítás folyamata nem az Európai Unióval egyeztetve történt, ami tovább növelte annak esélyét, hogy az Európai Bizottság tiltott állami támogatásnak minősítse az ügyletet.

A Budapest Airport Zrt.-vel kapcsolatban a jelentés megállapítja: a 2005-ben 11 milliárd forintos eredményt produkáló társaság állami kézben tartása fel sem merült lehetőségként. A bizottság álláspontja szerint a költségvetés hiányainak mielőbbi fedezése nem tekinthető kivételes esetnek, ezért a zártkörű, gyorsított eljárás nem volt indokolt és jogszerű.

A jelentés szerint a vizsgálóbizottság felkéri a kormányt, hogy a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalon keresztül vizsgálja meg azokat a tényeket, körülményeket, amelyek a Malév Zrt. privatizációjában, illetve reprivatizációjában részt vevő kormányzati szereplők, alkalmazottak, tisztségviselők, szakértők és megbízottak felelősségét alapozzák meg a bizottság megállapításai alapján.

A bizottság által megfogalmazott ajánlások között szerepel: az Országgyűlés vizsgálja felül a jogszabályokat, hogy parlamenti vizsgálóbizottsági tisztségviselő, illetve tag ne lehessen olyan személy, aki a vizsgálat tárgyát képező időszakban az adott területért felelős kormányzati tisztséget viselt.

Emellett a testület a nemzetgazdaságért felelős minisztert arra kéri, hogy vizsgálja felül a szabályozást, illetve alakítson ki olyan gyakorlatot, amely kellőképpen védi az állam érdekeit a magánszférából a közszférába érkező, valamint a közszférából a magánszférába távozó vezetők információ-kiadásának megakadályozása érdekében.

A Malév és a Budapest Airport privatizációját, valamint a légitársaság visszaállamosításának körülményeit és fizetésképtelenségének okait vizsgáló parlamenti bizottságot 2012. márciusában hozta létre az Országgyűlés. A testület jelentése az eredeti határidő szerint szeptember végére készült volna el. A fideszes Varga Istvánnak, a bizottság elnökének javaslatát elfogadva az Országgyűlés meghosszabbította a testület mandátumát, így december 31-éig kellett benyújtani a jelentést a parlamentnek.

A Malév 2012. február 3-án szüntette be működését.

16:54 - A termőföld kérdéséről, a sütőipar problémáiról, a budapesti nagyberuházásokról valamint a Baumag károsultjairól beszéltek a képviselők a kérdések során, az Országgyűlés hétfői ülésén.

Jobbik: miért nem él az állam az elővásárlási jogával?

A jobbikos Magyar Zoltán arra volt kíváncsi, miért nem él az állam az elővásárlási jogával a termőföld visszaszerzése érdekében. A képviselő elégtelennek tartotta azokat a lépéseket, amelyeket eddig tett a kormány, a többi közt azt, hogy Vas megyében még csak mintegy 350 szerződést kötöttek a külföldiek kezén lévő vagy általuk használt földek visszavásárlásának céljából.

Budai Gyula, a Vidékfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára válaszában azt mondta: a nemzeti parkok eddig 3,2 milliárd forintot kaptak erre a célra, amely mintegy 5 ezer hektárnyi föld megvásárlására elegendő. Tavaly már több mint 2 ezer hektárnyi területet vettek meg a parkok, a nemzeti földalapkezelő pedig idén 4,5 milliárd forintot kapott, hogy érvényesítse az állam elővásárlási jogát.

A Fidesz a sütőipar érdekében emelt szót

A fideszes Pócs János azt kifogásolta, hogy Magyarországon gombamód szaporodnak a külföldi sütőipari vállalatok, amelyek gyakran "családtagokat" alkalmaznak mindössze szállásárét és ellátásért, letörve ezzel a hazai vállalatok árait és béreit.

Arra várt választ: van-e lehetőség a sütőipar átfogó ellenőrzésére, amely védené a tisztességes vállalkozásokat és a fogyasztókat.

Kardeván Endre, a Vidékfejlesztési Minisztérium élelmiszerlánc-biztonságért és agrárigazgatásért felelős államtitkára fontosnak tartotta, hogy jó minőségű, megbízható élelmiszer kerüljön az üzletekbe, de belátta, hogy az iparág összetett problémákkal küzd, amelyek elsősorban nem élelmiszerbiztonsági eredetűek.

Közölte: a tárca a problémákkal egyetért, ezért megoldják az ellenőrzést a tisztességes vállalkozók érdekében.

KDNP: mikorra készülnek el a budapesti nagyberuházások?

Simicskó István (KDNP) arra várt választ: mikor készülnek el a hosszú évek óta húzódó budapesti nagyberuházások, például a négyes metró, a várbazár vagy a zeneakadémia?

Fónagy János fejlesztési államtitkár közölte: a várbazár 2014 márciusában már látogatható lesz, mint ahogy a négyes metrót is ekkortól vehetik használatba az utasok. Közölte azt is: a Zeneakadémia épületébe jövő év szeptemberében költözhetnek vissza az intézmény hallgatói és oktatói.

Jobbik: mi lesz a Baumag károsultjaival?

A jobbikos Zakó László arra emlékeztetett, hogy a Baumag-szövetkezet magas hozamot ígért, de a piramisjáték-szerűen működő rendszer 2003 végére összeomlott, 40 milliárd forintos tartozást hagyva maga után. Hozzátette: több mint ezernyolcszáz magánfél polgári jogi igénye még nem záródott le.

Szerinte az eljárás egy éve megrekedt, miközben jelentős összegre rúg a kárigény.

Rétvári Bence, a közigazgatási tárca parlamenti államtitkára elmondta: ez volt a legnagyobb befektetés-szervezői tevékenység, amely jóhiszemű embereket károsított meg. Az eljárás mielőbbi befejezése nem elhanyagolható - hangsúlyozta, ugyanakkor azt mondta: adatot a bíróságok tudnak szolgáltatni, az igazságügyi tárca.

16:47 - A jobbikos Novák Előd, a független Osztolykán Ágnes meglopásával kapcsolatban a "fehérgalléros cigánybűnözésről" kérdezte a belügyi államtitkárt hétfőn, emellett az azonnali kérdések között szó volt a székely autonómiáról, az Erzsébet-táborokról, a végrehajtók működéséről, illetve egy rendőr és egy fideszes önkormányzati képviselő közötti ügyről is.

Azonnali kérdések - Jobbik: a "fehérgalléros cigánybűnözés" felütötte a fejét a Parlamentben is

A jobbikos Novák Előd azzal a címmel tette fel kérdését a belügyi államtitkárnak: "mit szól hozzá, hogy a fehérgalléros cigánybűnözés már felütötte fejét a Parlamentben is?" Az ellenzéki képviselő arról beszélt, hogy saját szakértője lopta meg Osztolykán Ágnes független képviselőt.
Novák Előd felszólalásában Osztolykán Ágnest "cigány képviselőnek", szakértőjét pedig "megélhetési roma felzárkóztatónak", "romaipari megmondóembernek", "közpénzből hizlalt rosszarcú, fehérgalléros cigánybűnözőnek" nevezte.

Kontrát Károly belügyi államtitkár válaszában leszögezte: a rendőrség minden jogsértővel szemben fellép fajra, nemre, származásra, vallásra tekintet nélkül, és ez történt ebben az esetben is.

Novák Előd ugyanakkor úgy vélte, hogy a kormány szőnyeg alá söpri azt a problémát, hogy a cigány felzárkóztatásra költött pénzek "efféle fehérgalléros cigánybűnözőknél" kötnek ki, mint a volt LMP szakértője. A jobbikos politikus a kuruc.info szélsőséges internetes portál kommentjeiből is idézett, amire reagálva az elnöklő Ujhelyi István rendreutasította, majd megvonta tőle a szót.

Kontrát Károly viszonválaszában visszautasította a "durva rasszista uszítást", szerinte ez a magyar parlamentben nem megengedhető.

Fidesz: mit tesz a minisztérium a végrehajtás alá vont adósokkal szembeni visszásságok visszaszorításáért?

Szakács Imre, fideszes képviselő azt kérdezte, hogy mit tesz a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) a végrehajtás alá vont adósokkal szembeni visszásságok visszaszorítása érdekében. A képviselő egy konkrét esetet is említett, amelyben 60 ezer forintos tartozás fejében egy nagy értékű autót árverezett el a végrehajtó.

Rétvári Bence, a KIM parlamenti államtitkára jelezte, hogy a konkrét ügyben megkeresték a végrehajtói kamarát amely fegyelmi vétség miatt feljelentést tett és kérte a végrehajtó felfüggesztését, aminek a bíróság helyt is adott. Elmondta azt is, hogy idén január 1-jétől nem pusztán felsőfokú, hanem jogi végzettséget követelnek meg a végrehajtóktól.

Jobbik: milyen konkrét lépéseket kíván tenni a kormány Székelyföld területi autonómiájának megvalósulása érdekében?

Szávay István jobbikos képviselő a hétvégén Marosvásárhelyen, Budapesten és más helyszíneken lezajlott székely autonómiatüntetések kapcsán azt kérdezte, milyen konkrét lépéseket kíván tenni a kormány Székelyföld területi autonómiájának megvalósulása érdekében.
Németh Zsolt külügyi államtitkár a demonstrációk kapcsán gratulált a magyar és a román hatóságoknak is, mert - mint mondta - a megmozdulások a biztosítása nem kis erőfeszítést és szakértelmet igényelt. Kijelentette azt is: Magyarországnak alkotmányos kötelezettsége a közösségi önkormányzatiság támogatása. Szávay István erre reagálva azt mondta: Románia schengeni uniós csatlakozása is lehetne lehetőség arra, hogy a kormány előrelépést érjen el az autonómia ügyében.

Németh Zsolt ugyanakkor úgy vélte: az erdélyi magyarok Románia schengeni csatlakozás mellett állnak, az autonómia pedig olyan "műfaj", amit nem Magyarország, hanem Románia vezethet be, ezért ehhez nélkülözhetetlen, hogy párbeszédet folytassanak.

KDNP: idén is lesz pénz az Erzsébet-táborokra?

Tarnai Richárd, a KDNP képviselője az Erzsébet-programmal kapcsolatban azt kérdezte: idén is lesz-e pénz 10 ezrek üdültetésére?

Rétvári Bence államtitkár szerint tavaly 100 ezer ember üdülhetett összesen, idén 2,5 milliárd forint a keretösszeg, ebből 1,1 milliárd forintot szociális üdülési pályázaton, 1,4 milliárd forintot pedig fiataloknak meghirdetett táborokra, kirándulásokra írnak ki.

Jobbik: már a rendőröket sem védik meg?

Pörzse Sándor jobbikos képviselő arról beszélt, hogy egy "elképesztő" videó látott napvilágot, amelyen az látható, hogy egy fideszes önkormányzati képviselő - akit korábban ittas vezetésen értek - az intézkedő "kisrendőrt" egy garázskapunak szorít, majd felhívja a kaposvári rendőrkapitányt, hogy segítsen, a rendőrt pedig megfenyegeti. Pörzse Sándor elmondása szerint ez a rendőr azóta el is hagyta az országot, a nyomozás pedig bizonyítékok hiányában felmentette a fideszes képviselőt.

Kontrát Károly belügyi államtitkár szerint az ügyben az illetékes nyomozó ügyészség elrendelte a nyomozást, ennek befolyásolására nincs lehetősége a minisztériumnak. Kijelentette azt is: a nyomozás részleteivel kapcsolatban a Belügyminisztérium nem rendelkezik információval.

15:41 - A korrupció visszaszorításáról, a nők foglalkoztatásáról, a bűnözésről, valamint a fészekrakó program miskolci következményeiről szóltak az interpellációk, az Országgyűlés hétfői ülésén.

Jobbik: hogyan szorítható vissza a korrupció?

A jobbikos Staudt Gábor a korábban lemondott energiaügyi helyettes államtitkárt, Holoda Attilát idézte felszólalásában, aki szerint gyakran élnek képviselők olyan kezdeményezésekkel, törvénymódosításokkal, amelyek szakmai álcája mögött egy érdekcsoport sejlik fel.

A képviselő szerint az elmúlt években a korábbinál súlyosabbá vált a korrupció Magyarországon, a megrendelők vagy döntéshozók egyre gátlástalanabb igényeket fogalmaznak meg, a kedvezményezett cégek pedig off-shore hátterűek, amelyek mögött gyakran politikusok állnak.

Arra várt választ: mit tesz a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium mindennek a visszaszorítása érdekében és nem gondolják-e, hogy a döntéseket szakmai alapon kellene meghozni?

Fónagy János, a tárca államtitkára abban egyetértett, hogy a korrupció elleni harc alapvetően fontos társadalmi ügy, de a képviselőnek azt javasolta, hogy "ne egy sértődött és sértett ember vagdalkozására alapozza" érveit.

Az államtitkár felsorolta azokat az intézkedéseket, amelyeket a korrupció visszaszorítása érdekében tett a kormány. Kifogásolta, hogy a képviselő kijelentései nem tartalmaztak konkrétumokat, az alaptalan célozgatásokat pedig visszautasította. Azt javasolta, ha a politikus tud bármilyen visszaélésről, tegye meg a szükséges intézkedéseket.

Staudt Gábor a választ nem fogadta el, a Ház azonban 201 igen szavazattal, 49 ellenében, 1 tartózkodás mellett megszavazta azt.

Fidesz: mit tehet a kormány a nők foglalkoztatásáért?

Talabér Márta (Fidesz) arra mutatott rá, hogy a nők tömeges munkába állása egyre növekvő jelenlétüket eredményezte a munkaerő-piacon, ennek ellenére hátrányos helyzetben vannak a munka világában.

Minél magasabb pozícióba kerülnek, annál nehezebb a gyermekvállalás - mutatott rá a képviselő, aki szerint a korábbi, szocialista kormányok alatt jelentősen csökkent a nők foglalkoztatási aránya, a" jelenlegi kormánynak köszönhetően" azonban mintegy 45 ezerrel több nő dolgozik ma, mint 2009-ben. Arra várt választ: mennyiben segíthetik a kormányzati intézkedések a nők munkába állását?

Cséfalvay Zoltán, a nemzetgazdasági tárca államtitkára elmondta: 2009-ben a nők foglalkoztatási rátája kevesebb mint 50 százalékos volt, 2012-ben pedig 53 százalékos, vagyis az ország kezdi ledolgozni hátrányát az unióban.

A kormány lépései között említette az új munka törvénykönyvét, amely szerint a munkáltató köteles részmunkaidős foglalkoztatást biztosítani a gyermek harmadik életévéig. Fontosnak nevezte a munkahelyvédelmi akciótervet is, valamint a bölcsődei kapacitások növelését. A képviselő a választ elfogadta.

A Jobbik a közbiztonság javítása érdekében szólalt fel

Apáti István (Jobbik) szerint Szabolcs-Szatmár-Bereg megye egyes részein mindennapossá váltak a vagyon ellenes bűncselekmények. Azt mondta, a bűnözők fenyegetik az ártatlan embereket, és kövekkel dobálják a polgárőrök autóit. Kijelentette: az elkövetők elsöprő többsége a cigány kisebbség köréből kerül ki.

Közölte: a helyiek rendőrőrs felállítását követelik, valamint súlyosabb büntetési tételek kiszabását, káraik megtérítését. Szerinte az elkövetőkkel szemben a szent lászlói szigort tükröző büntetési tételeket kellene alkalmazni. Teljesítik-e az emberek követeléseit, helyreállítják-e a rendet - tette fel a kérdést.

Kontrát Károly államtitkár kijelentette: nem felelnek meg a valóságnak a képviselő által elmondottak. Az ópályiak például nem kértek rendőrőrsöt - fűzte hozzá, utalva arra, hogy a Belügyminisztérium konzultált az érintett települések polgármestereivel.

Minden feltétel adott annak érdekében, hogy a nagyobb rendőri jelenléttel megelőzzék a súlyos bűncselekményeket - fogalmazott. Kijelentette: a képviselő a politikai haszonszerzés céljából a települések jó hírét rontja.
A képviselő a választ nem fogadta el, az Országgyűlés azonban 192 igen, 35 nem és 10 tartózkodó szavazat mellett elfogadta.

Jobbik: milyen sors vár a fészekrakók által megszállt társasházakra?

Egyed Zsolt (Jobbik) a miskolci Avas városrész problémájáról szólt. Itt az eltérő kultúrájú "fészekrakók" szerinte alkalmatlanok az együttélésre, kommunaszerűen, sokszor ősközösséget idéző körülmények között élnek, ezzel élhetetlenné tették a városrészt.

A programba bekapcsolódók sok esetben a közüzemi díjat sem hajlandók fizetni, kilátástalan helyzetbe hozva ezzel a lakóközösséget - fűzte hozzá, és kijelentette azt is: ezeknek az embereknek nincs helyük Miskolcon.
Feltette a kérdést: mire számíthatnak azok az emberek, akik ezt kénytelenek átélni?

Kontrát Károly államtitkár közölte: ismert a miskolci Avas lakótelep problémája, amelyet a fészekrakó program generált. Mint mondta, a város a Belügyminisztériummal és a rendőrséggel összefogva jelentős lépéseket tettek 2010 ősze óta a megoldás érdekében. Közölte: Borsodban 251 ingatlannal kapcsolatban 347 gyanúsított ellen folyik eljárás, míg Szabolcsban 147 ingatlan ügyében, több mint 330 gyanúsított ellen.
Rendőrség megerősítette jelenlétét a lakótelepen - tette hozzá, és további intézkedéseket is sorolt.

A választ az Országgyűlés szavazta meg, 203 igen szavazattal, 36 nem és 6 tartózkodás mellett.

15:15 - A rezsicsökkentésről, a Budapestről szóló előző heti megállapodásról, és a devizahitelesekről volt szó hétfőn az Országgyűlésben napirend előtt. A képviselők döntöttek arról is, hogy módosul az ülés eredetileg tervezett napirendje.

Fidesz: elszántak vagyunk a rezsi csökkentésében

A 2002 és 2010 közötti, az inflációt jelentősen meghaladó rezsidíjemelkedésre emlékeztetett felszólalásában Rogán Antal (Fidesz), aki utalt arra is: a magyar családok a jövedelmükhöz képest a legmagasabb díjat fizetik a szolgáltatásokért. Mint mondta, az ellenérdekelt szolgáltatók az állam felelősségét firtatják a magas rezsidíjakért, de "mindenki tisztában van azzal, hogy Magyarországon hatalmas profitot zsebeltek be éveken keresztül" - jelentette ki. Szerinte a profitjukat féltő cégek beadványaira a bíróságok meglepő gyorsasággal döntenek "nem a családok oldalán vagy nem a parlament döntésének megfelelően". Úgy vélte: ilyenkor a parlament feladata, hogy meghozza a szükséges törvényeket. "Elszántak vagyunk abban a tekintetben hogy a rezsicsökkentés törvényi hátterét megteremtsük" - mondta, hozzátéve: nem csak tíz százalékos, hanem akár nagyobb csökkenést is.

Fónagy János államtitkár válaszában azt mondta: Magyarország, az 1990-es években Európában példa nélküli módon mindene eszközét privatizálta az energiapiacon. Privatizálták a szolgáltatókat és mindazt, amely a magyar családok, emberek mindennapi biztonságát, megélhetését jelentette - tette hozzá.

A piaci körülményeket messze meghaladó garantált profitot ajánlottak a vásárlóknak, akik a kötelezettségek jelentős részét - foglalkoztatás, modernizáció, környezetvédelem - sorra elmulasztották. Ennek eredménye, hogy bebetonozták a díjak számítási módját - mondta.

A hátrányos következményeket a szolgáltatók a lakosságra hárították. A helyzet tarthatatlan - hangsúlyozta -, ezért a kormánynak lépnie kellett.
KDNP: új fejezet Budapest és az ország életében a kormányfő és a polgármester által aláírt megállapodás

Bagdy Gábor azt mondta, hogy a kormányfő és a főpolgármester előző pénteken aláírt megállapodása új fejezetet nyit Budapest és az ország életében egyaránt, és Budapest sikere, Magyarország sikere. Szerinte a megállapodás a főváros fejlődését szolgálja, hogy a XXI. században is a világ egyik legversenyképesebb fővárosa legyen. Kiemelte: a kormány 104 milliárdot vállalt át, a főváros adósságának jelentős részét, lehetővé téve, hogy ne csak a működtetés mindennapos ügyeivel foglalkozzanak, hanem a távlati fejlesztésekkel is.

Cséfalvay Zoltán államtitkár kiemelte: az átvállalás mértéke 60 százalék, aminek június 28-ig meg kell történnie. A szerződés értelmében a kormány közreműködik a főváros az Európai Beruházási Bankkal kötött hitelszerződéseinek felülvizsgálatában, és - lehetőségeihez mérten - garanciavállalással segíti a szerződéses kötelezettségek teljesítését. A kormány 2013. augusztus 31-ig megállapodik továbbá a négyes metró építése miatti forráshiány megszüntetéséről - sorolta. A megállapodás kiinduló alapja további megállapodásoknak, amelyekkel egy XXI. századi Budapest alapjait szeretnék letenni.

Jobbik: rendezzék a hitelkárosultak helyzetét

Z. Kárpát Dániel azt mondta, hogy a hitelkárosultak kárpótlást érdemelnének az elvett évekére, és azért a méltatlan helyzetért, amiért nem védte meg őket senki. Szerinte a károsultak mintegy ötödét segítették csak meg, de százezrek maradtak ki a kormányzati megoldásnak nevezett csomagjából. Az ócsai falu alig pár károsultat érint, az eszközkezelő tavaly csak mintegy 600 ingatlan átvételét foganatosította, az árfolyamgátat az érintettek alig 30 százaléka vette igénybe. Négy frakcióból álló károsult mentő tanácsot sürgetett, és azt mondta, szedjék össze a bátorságot a kormánypártok, ne csak saját magukkal üljenek tárgyalóasztalhoz, hanem az érintettekkel, a civilekkel is.

Cséfalvay Zoltán szerint a képviselő pontatlanul idézte a statisztikákat. Kiemelte: 310 ezer devizahiteles helyzetén segítettek, ez több mint egymillió embert érint. Hozzátette: a segítségnyújtásban érintett hitelállomány 2400 milliárd forint, a teljes állomány 43 százaléka. Kiemelte: 133 ezer volt az árfolyamgát alá bejelentkezettek száma január 30-ig, ami a potenciálisan érintettek 29 százaléka. Az érintettek több mint 6 milliárdot tudtak megtakarítani az árfolyamgáttal, és a végtörlesztésre 169 ezer hiteles jelentkezett be.

Módosult a napirend

A képviselők döntöttek arról is, hogy módosul az eredeti napirend: a kormány javaslatára a hétfői ülés kiegészült a villamosenergiáról, valamint a földgázellátásról szóló törvénymódosítások kivételes sürgős eljárásban való tárgyalásával, a javaslatról kedden határoznak majd. A képviselők az indítványt 242 igen, 41 nem és 1 tartózkodással elfogadták.

A Fidesz javaslatára a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatalról szóló törvényjavaslat általános vitáját szintén hétfőn, részletes vitáját kedden tartják. Szintén hétfőn tartják annak a javaslatnak az általános vitáját, amellyel módosítaná a kormány az idei költségvetést, a parlament elé benyújtott módosítás szerint változnak a kiadási és bevételi főösszegek. A részletes vitára kedden kerül sor.

A nagyobbik kormánypárt javaslatára lekerült a napirendről az építmények tervezésével és kivitelezésével kapcsolatos egyes viták rendezésében közreműködő szervezetről, és egyes törvényeknek az építésügyi lánctartozások megakadályozásával, valamint a késedelmes fizetésekkel összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat szavazása, és az éghajlatváltozási programról szóló jelentés általános vitája. Szintén lekerült a napirendről a fegyveres szervekkel összefüggő indítvány és a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvénymódosítás részletes vitája.

14:40 - A rezsicsökkentés ügyében hozott bírósági ítéletet bíráló hétfői, napirend előtti, miniszterelnöki felszólalásra reagálva a KDNP frakcióvezetője azt kérte, a kormány találja meg a törvényes megoldást a rezsicsökkentésre. A Fidesz-frakciót vezető Rogán Antal szerint az energiaszolgáltatók nem a kormánnyal, hanem az emberekkel állnak szemben.

A KDNP azt kéri, a kormány találja meg a törvényes megoldást a rezsicsökkentésre

A KDNP azt kéri, hogy a kormány találja meg a törvényes megoldást a magyar családok érdekében és valósítsa meg a rezsicsökkentést.
Ezt Harrach Péter, a kisebbik kormánypárt képviselőcsoportjának vezetője mondta hétfőn a parlamentben, a kormányfő napirend előtti felszólalására reagálva, amelyben Orbán Viktor botrányosnak nevezte a rezsicsökkentés ügyében hozott bírósági ítéletet.
A kereszténydemokrata politikus kiemelte: a magyar családokat súlyosan terhelik a rezsiköltségek, ugyanakkor az energiaszolgáltatók magas, Európában a legmagasabb profitot teszik zsebre Magyarországon.
Harrach Péter hozzátette: a polgárok jövedelmük 30 százalékát fizetik ki rezsiköltségekre. Felidézte, hogy a családok érdekében sok mindent történt, például a devizahitel-terhek enyhítése, az adókedvezmények után pedig itt az ideje a magas rezsiköltségek csökkentésének.
Mint fogalmazott, az elhangzott megnyilatkozások összhangban vannak azzal a mozgalommal, amely kibontakozóban van, és a szélsőbal agresszivitását mutatja. Ízléstelenségre és törvénysértésekre vetemednek, az utcán és a közéletben egyaránt - vélekedett.
Kitért az MSZP felszólalására is, és azt mondta: abban reménykedtek, hogy egyetértenek a rezsicsökkentéssel, de Tóbiás József arról szólt, ami a kormányfő beszédében nem hangzott el.

Fidesz: az energiaszolgáltatók nem a kormánnyal, hanem az emberekkel állnak szemben

Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője úgy reagált: a Fidesz és a KDNP frakciója mindent meg fog tenni azért, hogy a kormány érvényesíteni tudja a rezsicsökkentéssel kapcsolatos elképzeléseit. Hangsúlyozta ugyanakkor: az emberek támogatására is szüksége van a kormánypártoknak, mert az energiaszolgáltatóknak tudniuk kell, hogy nem a kormánnyal, vagy pártokkal állnak szemben, hanem a magyar családokkal, akiknek elegük van abból, hogy Magyarországon a legnagyobb teher, a rezsiköltség az Európai Unión belül. Ismertette: egy átlagos magyar család 73 ezer 600 forintot költ egy hónapban rezsire, ami az átlagkeresetek tükrében "tűrhetetlenül magas".
Rogán Antal elmondta: az energiaszolgáltatók mindent megtesznek az extraprofitjuk csökkentése ellen, de a parlamentnek ilyenkor "az a kutya kötelessége", hogy mindent megtegyen a rezsicsökkentés védelméért. Szerinte minden frakciónak ezt kellene tennie, de ha egy párt nem ezt teszi, akkor más érdekek húzódnak a háttérben.
Mint mondta: "ismerjük már a receptet:" ha külföldi gazdasági érdekeket sért a kormány, akkor belföldi és külföldi támadások érik Magyarországot, de a kormány ki fog tartani, mert ez a családok érdeke.
A Fidesz frakcióvezetője bírálta Gyurcsány Ferencet és a Demokratikus Koalíció politikusait, akik a miniszterelnök bejelentése közben azt kiabálták, hogy "diktatúra". Rogán Antal szerint Gyurcsány Ferenc "számára az a diktatúra, amikor a külföldi cégek profitját elveszik", és Gyurcsány Ferencnek "az volt a demokrácia, amikor miniszterelnöksége idején, 2006. október 23-án békés tüntetőket és törvényesen megválasztott országgyűlési képviselőt gumibotokkal vertek az utcán". Rogán Antal bírálta az MSZP-t is, amelynek szerinte annyira fontos ügy a rezsicsökkentés, hogy be sem mentek az Országgyűlés ülésére.

Orbán: az MSZP nem az emberek oldalán áll

Orbán Viktor miniszterelnök viszonválaszában kifogásolta az MSZP képviselőjének hozzászólását, mert szerinte a Tóbiás József által elmondottak azt tükrözik: az MSZP nem az emberek oldalán áll, hanem a nemzetközi tőke oldalán.
Úgy vélte, a szocialistáknak szavazóik miatt, munkásmozgalmi hagyományaikra tekintettel a családok oldalára kellene állnia, és azt mondta: bízik abban, hogy az MSZP hívei közül is sokan támogatják a kormány rezsicsökkentésre irányuló célkitűzését.
Vannak Magyarországon pártmegosztó vonalakon felülemelkedő közös ügyek - jelentette ki a kormányfő, aki ide sorolta a közműdíjak csökkentésének kérdését is.


14:20 - A rezsicsökkentés ügyében hozott első fokú bírósági ítéletet bírálta hétfőn, napirend előtt a parlamentben Orbán Viktor miniszterelnök, aki azt mondta, a kormány újabb javaslatot tesz, amellyel még nagyobb mértékű lehet a rezsicsökkentés. Az MSZP szerint Orbán Viktor arról elfelejtett beszélni, hogyan alakult ki a helyzet. A Jobbik képviselője azt mondta, pártja már várta a rezsicsökkentés folytatását.


Bejelentették Varga Mihály gazdasági miniszteri és Balog Ádám MNB-alelnöki kinevezését

Az ülés elején ismertették Áder János államfő átiratát Varga Mihály tárca nélkül miniszteri megbízatásának március 6-i hatályú megszűnéséről, egyúttal nemzetgazdasági miniszteri kinevezéséről.
Szintén felolvasták azt a köztársasági elnöki dokumentumot, amely szerint Áder János szintén március 6-i hatállyal Balog Ádámot kinevezte a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnökévé.

Orbán: botrányos a bíróság döntése a rezsicsökkentésről

Botrányosnak nevezte a rezsicsökkentés ügyében hozott bírósági ítéletet Orbán Viktor miniszterelnök napirend előtt a parlamentben.
A napokban a Fővárosi Törvényszék a Magyar Energia Hivatal rendszerhasználati díjakat meghatározó rendeletével szemben indított bírósági felülvizsgálat során a gázszolgáltatóknak adott igazat első fokon.
Erre reagálva Orbán Viktor az Országgyűlésben azt mondta: a milliárdokat kereső cégek összefogtak a magyar családok ellen, hogy megakadályozzák az igazságos tehercsökkentést.
A kormány azonban harcolni fog, azonnal új javaslattal áll elő, és ha azt a parlament elfogadja, a rezsicsökkentés mértéke még nagyobb lesz, így a cégek még kevesebbet fognak keresni - jelentette ki.
Orbán Viktor beszéde közben a Demokratikus Koalícióhoz tartozó független képviselő, Vadai Ágnes többször is bekiabált, miközben párttársaival egy "önkényuralom" feliratú lepedőt tartottak. Erre reagálva az ülést vezető Kövér László házelnök kérte a képviselők munkáját segítő személyzetet, hogy "egy pohár vizet hozzanak a képviselő asszonynak, mert rosszul van".

MSZP: Orbán ne legyen mértéktelen!

Az MSZP szerint a miniszterelnök, amikor a közműszolgáltatókkal kapcsolatos bírósági ítélettel összefüggésben ismertette a kormányzati oldal álláspontját, elfelejtett arról beszélni, hogyan alakult ki a helyzet.
Tóbiás József, az MSZP frakcióvezető-helyettese Orbán Viktor napirend előtti felszólalására adott válaszában azt mondta: az infláció jelenleg 5 százalék felett van, a bérek 4 százalékkal kevesebbet érnek, mint tavaly, a gazdaság pedig 1,7 százalékkal zsugorodott. A képviselő kijelentette azt is, hogy miután a kormány az elmúlt két és fél évben jelentős terheket rótt a társadalomra, "ideje már, hogy egy lépést megtettek".
A képviselő azt mondta: meggyőződése volt, hogy a kormányfő az alaptörvény negyedik módosítását hozza szóba, amelyről - tiltakozások ellenére - hétfőn szavaz a Ház.
Közölte: az alkotmányos rend védelme ma minden demokráciában kötelesség. "Ne legyen mértéktelen" - szólította fel a miniszterelnököt Tóbiás József.
Szerinte az elmúlt években, ha az Alkotmánybíróság (Ab) álláspontja nem találkozott a miniszterelnökével, elvonták az Ab hatáskörét. Az alaptörvény negyedik módosítása lehetetlenné tenné, hogy az abban foglaltakat érdemben vizsgája a testület. Hozzátette: nem kizárólag formai kifogások merültek fel az átmeneti rendelkezésekkel kapcsolatban, az Ab ugyanakkor a formai hibák megállapítása után nem vizsgálódott tovább.
Az MSZP padsoraiban egyébként csak Tóbiás József foglalt helyet, mert a szocialisták távol maradnak a parlament hétfői ülésétől, így tiltakozva az alaptörvény negyedik módosítása ellen. Az üres helyeken fehér papírlapok voltak elhelyezve rajtuk fekete felkiáltójelekkel.
Az MSZP az ülés kezdete előtt nem sokkal több fekete zászlót is kilógatott a Parlament épületének ablakaiból, mondván: az alaptörvény-módosítás elfogadása a magyar demokrácia gyásznapja lesz.

A Jobbik már várta a rezsicsökkentés folytatását

Volner János, a Jobbik frakcióvezető-helyettese úgy reagált: pártja már nagyon régen várta a bejelentést a rezsicsökkentés folytatásáról. Jelezte, szerintük az áramár esetében akár 30 százalékos is lehet a csökkentés. A jobbikos politikus hangsúlyozta: az áramárnak csak a fele a tényleges díj, a másik fele rendszerhasználati díj és a szolgáltatók számára "az előző szocialista kormány által garantált luxusprofit", így ezekből lehetne az akár 30 százalékos csökkentést végrehajtani.
Hangsúlyozta: jelenleg jelentősen drágább az áram Magyarországon, mint például Németországban vagy Ausztriában és ez tűrhetetlen.
Volner János élesen bírálta az előző MSZP-kormányokat, amelyek szavai szerint az üzletmenettől függetlenül garantálták a luxusprofitot a hazai áramszolgáltatást végző külföldi vállalatoknak. A Jobbik szerint ez a szocialista kormányok "sokadik hazaárulásának egyike volt".

Olvasóink írták

52 hozzászólás
  • 52. kormoska 2013. március 13. 10:10
    „Egy idő óta figyelem a hozzászólások jellegét-típusát,és nagyjából 3 féle kommentelőt különböztetek meg:
    -A meggyőzően állító-érvelő,az érveit kellőképpen alátámasztó és megindokló.
    (Az Ő véleményüket elfogadom és gondolkodom rajta és esetenként reagálok rá.Még akkor is ha történetesen kormánypári vagy szélsőjobbos az illető.)
    -A"Dafke"hozzászóló.
    (Ők mindenben mindenkinek jól odamondanak,direkt oda nem illő dolgokat írnak le,provokálnak mert nekik így kerek a napjuk,így érzik jól magukat.Szinte mindig rövid tőmondatokban vagdalkóznak.Őket kerülöm és a véleményükre sem adok!)
    -A személyi kultuszosok.
    (Nekik mindegy miért csak elvakultan imádhassák-dicsőíthessék az imádott vezért.Minden alkalmat megragadnak,hogy kinyilváníthassák rajongásukat és az sem zavarja őket ha velük történetesen épp ki van ....a!
    Őket inkább sajnálom a szüklátókörűségük és beszűkült gondolkodásuk miatt).

    Itt mindenki magára ismerhet,akinek inge vegye magára....”
  • 51. queenmargareth1 2013. március 12. 16:59
    „érdekes, hogy a politikai bűnösök nem lettek beletéve...félnek”
  • 50. queenmargareth1 2013. március 12. 12:35
    „székelyzászló benne van az alaptörvényben?uis fontos”
  • 49. zehn 2013. március 12. 12:34
    „34 StencilAtya. Csatlakozom. Én is jó egészséget kívánok a miniszterelnök úrnak! Rá is fér! <moderálva>”
  • 48. Bcsabi75 2013. március 12. 11:36
    „Tudod a Békemenetes lejáratókampányt senki nem cenzúrázta, pedig mind Bajnai Úrnak, mind Gyurcsány Úrnak lenne pénze beperelni az ilyen Bayer féléket ...

    Húzzunk bele!”
  • 47. kormoska 2013. március 12. 10:47
    „Itt nagy dolgok fognak történni,legkésőbb a 2014-es választások után,de lehet hogy hamarabb!
    Az ország szabályosan FORRONG,Pesten mindennaposak a tüntetések-tiltakozások,pattanásig feszült a helyzet.
    Társadalmi elégedetlenség,illetve mesterségesen táplált megosztás szítja az ország lakóinak indulatát,lassan minden társadalmi csoport/rétegbe belerúgtak az emberek irigylik vagy utálják egymást,megszűnőben a párbeszéd a tolerancia,óriási a széthúzás!

    Ha 14´-ben nyerne Fidesz óriási tiltakozások kezdődhetnek az országban,ha meg veszítene akkor sanszos,hogy nem akarják majd átadni az ország vezetését!
    A regnáló hatalom teljesen körülbástyázza magát:Alkotmánnyal,törvényekkel,házörséggel,TEK-kel és sok más mindennel.Az ellenzék és a külföld minden fronton kritizál,de lepereg róluk.
    Az utcákon gyorsan összerántott békemenetek és elkeseredett kormányellenes tüntetők feszülnek egymásnak,én csak attól félek nehogy hamarosan eldördüljön egy lövés........”
  • 46. Qllancs 2013. március 12. 09:59
    „Minden Eu s ország vezetője..tiltakozik.Minden nyugati újság televan ov. baromságaival !
    Emberek ! Ébresztő !!!
    Oda a szólásszabadság ! csak jót v. semmit lehet írni !
    " orbán kormány NEM vezeti ---félrevezeti az országot ! "
    orbán csak a rezsicsökkentésről beszélt, habzó szájjal--míg a szőnyeg alatt megszavazták a 4. módosítást. amiről 1 szó sem esett. Csak nagy narancsos köd , figyelem elterelés!Bűnbak a szolgáltató ...nem ők..akik O áfát felemelték : 27 % ra !!! Meg a Versenyhívatal ..maximálja a villany--gáz árát !!???

    Megint hülyének nézte a tömeget !Hiába vonulnak fel, tüntetnek, a német..a Barossó, a EU, az EB tiltakozik..bíróság lesz újra ...ov. nagyívben tojik rájuk !

    Bóvli ország leszünk újra. Bebetonozza magát..haverokat 20 évre , mi meg mehetünk a <moderálva>ba !!!!”
  • 45. mivan? 2013. március 12. 09:49
    „v.imre: Én először azt nézem mi a jó nekem és családomnak, utána megnézem mi a jó városomnak, és ezután megnézem mi a jó az országnak. Tehát az egyén szintjén mit tett a kormány?? 3 éve kb. semmit. Olyan fölösleges dolgokhoz fogott hozzá, ami ráért volna. A fidesz ehhez ért : átnevezni, felzászlózni, határontúliakat emlegetni, alkotmányírás (az emberek 90%-a nem tudja mire jó), kommunikáció, szemérmetlenül gazdagodni, focizni. Mihez nem ért? -gazdaságpolitika, ország vezetése, külpolitika.”
  • 44. Bcsabi75 2013. március 12. 09:41
    „40, v.imre: Tudod miért kellet módosítani az Alkotmányt és nem alaptörvényt?
    Mert O.V. <moderálva> SEMMILYEN kompromisszumot nem tud elképzelni! Másként szólva: Olyan, mint egy nagy "gyerek". Nem engedi, hogy elvegyik neki a játékát! Foggal-körömmel ragaszkodik hozzá és, ha mégis elvennék, egyből feljelent mindenkit! Ez a Te vezéred!”
  • 43. roxper 2013. március 12. 09:25
    „41.
    Még egyiptom is így tett, pedig az ott élők még csak nem is hallottak a demokráciáról!”
  • 42. szandokán 2013. március 12. 09:18
    „Aki tud jobbat irja le.”
  • 41. 48as 2013. március 12. 09:06
    „A lakosság legnagyobb része nem tudja mit jelentenek ezek a módosítások. Vannak olyan országok ahol egy új alkotmányt, miután ismertették alaposan a lakosságal, népszavazás útján döntenek rólla.
    Ami ma Magyarországon történik azt már Európa több országában úgy nevezik, hogy "út a diktatúrába". Lehet, hogy nem véletlen?l ?? A választók bizalmat szavaztak a kormánynak, és a kormány most ezzel vissza él, és igyekszik dönteni nem csak az ellenzék, de a választói feje felett is.”
  • 40. v.imre 2013. március 12. 09:05
    „Ha az Alkotmánybíróság nem viselkedne törvényalkotóként a Parlament fejére nőve (ezt a kéretlen szerepvállalást magam is ellenszenvesnek tartom) akkor az átmeneti rendelkezések szépen letudódtak volna aszerint, ami szerepet betöltöttek az elfogadott, a volt szocialista alkotmányt felváltó új Alaptörvény elfogadásakor. Mert most ezért kellett módosítani az Alaptörvényt! Tény, hogy az átmeneti rendelkezések között volt egy-két téma, aminek bevezetés hatály ideje túlnyúlt volna ezen a parlamenti cikluson, ami a támadást kiváltó okát szolgáltatta (volna). De az AB visszavonatta a teljes kiegészítést! Ezért kellett a kormánynak lépnie. Ez a történet most nem a kormány bűne, hibája, hanem az AB meggondolatlansága. Megint az lett, mint a rendszerváltozás (? Röhej az egész) óta: semmi nem változhatna, mert ragaszkodnunk kellene a volt szocialista alkotmány tartalmához. Tudom, hogy néhány kommentelő már útál engem az örökös okoskodásaim miatt, de engemet dühít az, hogy 25 év óta még mindig a saját hülyeségeinkben fetrengünk, hogy már nehogy valami is változzék, de pusztuljon az, aki valamit is változtatni akar, hogy végre már jobb, más legyen.”
  • 39. deszkás 2013. március 12. 07:45
    „Várd meg a devizahitelesek támogatásáról szóló döntést abba nem lesz köszönet-a 112/3-ad nem fog a bankokkal ujjat húzni,biztos lehetsz benne! És -néha- olvasd a Rém akarom mondani a Hír tv textjét-ott már tettek erről célzást!(hogy mégis írtam? igen ez nem az alkotmányizéről szól)”
  • 38. myckie 2013. március 12. 07:23
    „32. igazságkereső
    Mikor fog szerepelni az alkotmányban, hogy a Kormány a trükközéseket fejezze be, továbbá a trükközésekkel okozott károkat a népnek térítsék meg! Te is ezt Kormányt támogatod, te is is egy provokátor vagy aki el akarja hitetni, hogy a devizahitelesek problémáit jelenleg nem a forintot sorozatban bedöntő Kormányintézkedések okozzák! Meg kellene tanulnod újságot olvasni, mert az azokban megjelent szakértői ( közgazdászi és jogászi véleményeket!) vélemények szerint a Kormány rossz gazdasági intézkedései okozzák Mo ilyen mértékű zuhanását!! Több ilyen szakértői vélemény látott napvilágot, akkor miről szólnak az ostoba hsz-ek?!!”
  • 37. saturnus 2013. március 12. 06:47
    „Úgy látom a tömegek képtelenek felfogni mindezek következményeit.”
  • 36. X_Y 2013. március 12. 04:24
    „32. igazságkereső 2013.03.11. 22:55

    Miért jó az neked hogy napjában háromszor minden fórumon leírod hogy mekkora szellemi rövidnadrágos vagy hogy nem olvastad el a hitelszerződést amit aláírtál?”
  • 35. X_Y 2013. március 12. 04:22
    „28. Király75 2013.03.11. 21:44

    " Ettől függetlenül ha egy megválasztott parlament közel 70% igennel, továbbá 17% tartózkodással elfogad valamit, az elég meggyőző, és elsöprő erejű nem?"

    Téged sem az eszedért fognak elrabolni, tovaris... Ezzel az erővel az általad vágyott Rákosi-korszakban még meggyőzőbb és elsöprő erejű törvények születtek 100%-os igen szavazatokkal...”
  • 34. StencilAtya 2013. március 12. 00:31
    „jó egészséget miniszterelnök úr!! hajrá magyarország hajrá magyarok. CSAK A FIDESZ!!”
  • 33. kormoska 2013. március 11. 23:56
    „28.Király75
    32.igazságkereső

    Látjátok ez az,erre gerjed a magyar,erről-róluk beszélek!
    "Elsöprő erejű többség!"
    "Nem hoztak semmi hű de nagy döntést"
    "kormoska meg a hülyeségeit a bankár barátainál osztogassa,mert vagy provokátor vagy maga is bankártársaság tagja"
    A bankokhoz annyi közöm van,hogy van bankszámlám:-)
    A magyar választók egy része mindig az aktuális hatalmat támogatja,mindegy hogy jobb vagy baloldal,ott az erő,a többség!
    Kulturáltan reagálni-kérdezni nem tudnak.Én általánosságban írok ők rögtön személyeskednek,bolsiznak,ballibsiznek,bankárpártinak bélyegzik azt akinek esetleg más véleménye van.Szerintük csak ők vannak,a többiek már nem is magyarok.Velük azt csinál a regnáló hatalom amit akar,buta szűk látókörű szavazógépek.
    Egy Deniz nevű magyar rapper A HAZÁM c. számának egy strófáját idézném:"Kommunizmus még a fejekben,sötétség tombol a szemekben"
    Amúgy meg kisbetűvel írom a nicknevem,nem tűnt fel?”
52 hozzászólás

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Tömegkarambol M3-as autópályán: egy rendőr is részese volt a balesetnek

Több gépkocsi rohant egymásba az M3-as autópálya Nyíregyháza felé vezető oldalán Bag térségében. Tovább olvasom