Délmagyar logó

2017. 07. 22. szombat - Magdolna 20°C | 34°C Még több cikk.

Elfogadta a parlament a vagyonzárolási javaslatot

Törvényt módosított kedden a parlament, hogy a brókerbotrányban érintett vállalatok cégcsoportjai, valamint mások mellett vezetői, felügyelőbizottsági tagjai és egyes könyvvizsgálói vagyonukkal is felelősséget vállaljanak az okozott károkért.

Honvédség, bírósági végrehajtás


21:36 - A képviselők folytatták és lezárták a honvédek jogállásáról szóló törvény módosításáról rendezett vitát kedden este a parlamentben, majd rátértek a bírósági végrehajtásról szóló törvény módosításának általános vitájára.

Jobbik: előremutató a javaslat

Mirkóczki Ádám, a Jobbik vezérszónoka hangsúlyozta, hogy előremutatónak tartja a javaslatot, amely szerinte sok problémát orvosol, de módosító javaslatokkal jobbá tehető.

Pártja javaslatait említve kiemelte, hogy ne legyen próbaidő azoknál, akik kormányzati jogviszonyból lépnek át, a végkielégítésnél pedig a lineáris emelést tartják szükségesnek. Emellett a Jobbik szeretné, ha akkor is születne határozat a fegyelmi eljárásról, ha a szabálysértést kényszer vagy fenyegetés hatására követte el a hivatásos állományú dolgozó.

Kónya Péter: régóta várt bérfejlesztéshez jutnak a katonák

A független Kónya Péter arról beszélt, hogy régen várt bérfejlesztéshez juthatnak a törvényjavaslat elfogadásával a katonák, álláspontja szerint a legutóbbi béremelést "elinflálták", ezért ideje volt az újabb bérrendezésnek.

Emellett viszont kiszámíthatóbb életpályamodell nem lesz, egyebek mellett azért, mert az illetményalap leválik a köztisztviselői és rendészeti alapról is, az ezredesek, tábornokok pedig indokolás nélkül felmenthetők lehetnek.

Kifogásolta még, hogy a honvédelmi szolgálati díj megállapításánál nem számít szolgálati időnek a sorkatonai szolgálat vagy rendészeti főiskola elvégzése.

Kósa Lajos (Fidesz) ötpárti egyeztetést kezdeményezett

Kósa Lajos felszólalásában a jövő hétre ötpárti egyeztetést javasolt a témában még a szakbizottsági ülések előtt. Mint mondta, ezeken olyan kérdéseket is megvitathatnak, amelyek a hivatásos szolgálati törvényben szerepelnek. A találkozóról a frakcióvezetőket értesíteni fogják - tette hozzá.

Hende Csaba miniszter a vitában elhangzottakra úgy válaszolt: 2012-ben határozatban kötelezték el magukat arról, hogy 2015-ig nem csökkenhet a költségvetés, viszont a kormány nominális értékben is növelni tudta a honvédelem költségvetését.

A vitát Lezsák Sándor levezető elnök lezárta.

Vita a végrehajtói kamara működéséről szóló módosításról

Az Országgyűlés igazságügyi bizottságának elnökeként Rubovszky György ismertette azt a testület által benyújtott előterjesztést, amely több ponton változtatna a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamarára vonatkozó szabályokon a köztestület működőképessé tétele érdekében.

A kormánypárti politikus a változtatások között említette, hogy a kamara mellé kirendelt miniszteri biztos rendkívüli közgyűlést hívhasson össze. Egyértelművé tennék azt is, hogy a közgyűlésnek joga van a kamarai szervekbe megválasztott tisztségviselőket akár egyenként, akár kollektíven visszahívni. Az indítvány emellett korlátozza az elnökség tagjainak újraválaszthatóságát a kamara vezető testületének időről időre történő megújulásának céljával.

Az általános vitában a kormány nevében Répássy Róbert, az igazságügyi tárca államtitkára biztosította támogatásáról az előterjesztőket, míg a Fidesz-frakcióból Vass Imre érvelt a javaslat mellett, kiemelve, hogy azáltal átláthatóbban működhet majd a végrehajtói kamara, amivel tovább növekedhet a törvénykezésbe vetett állampolgári bizalom.

Bárándy Gergely, az MSZP vezérszónoka azt mondta, egyetértenek azzal, hogy változtatni kell a végrehajtókról szóló törvényen, szerintük azonban elsősorban a végrehajtási költségek csökkentésére kellene koncentrálni.

A szocialista politikus emellett érthetetlennek nevezte a miniszteri biztos jogköreinek további bővítését, köztük azt a javaslatot, hogy a biztos indoklás nélkül kezdeményezheti a kamara tisztségviselőinek visszahívását a közgyűlésnek.

Rubovszky György erre válaszolva azt mondta, az indoklás nélküli visszahívások hátterében a köztestületek esetében általában a bizalomvesztés áll.

Répássy Róbert, az igazságügyi tárca parlamenti államtitkára ezt azzal egészítette ki, hogy a köztestületeknél a polgári törvénykönyv (Ptk.) lehetőséget ad hasonló rendelkezések életbe léptetésére.

A Jobbik vezérszónoka, Staudt Gábor - a párt későbbi felszólalóihoz, Szilágyi Györgyhöz és Z. Kárpát Dánielhez hasonlóan - azt mondta, hogy ugyan támogatják a mostani kisebb módosításokat, hosszabb távon azt szeretnék, ha a kormányoldal nonprofit alapon alakítaná át a végrehajtási rendszert.

Hasonló álláspontot képviselt Schiffer András, az LMP frakcióvezetője, aki a módosítás támogatása mellett megjegyezte, hogy indokolatlan volt 1994-ben kivenni a bíróságok hatásköréből a végrehajtói feladatokat.

Rubovszky György zárszavában jelezte, Bárándy Gergely a vitában elhangzó felvetésére reagálva kezdeményezni fogja, hogy a törvénymódosítás térjen ki arra is, hogy a határozatképtelen közgyűlés ismétlésére legkorábban az első ülést követő nyolcadik napon, legkésőbb pedig harminc nap múlva kerülhessen sor.

Az elnöklő Hiller István lezárta az általános vitát.

Honvédség


19:05 - A honvédek jogállásáról szóló törvény módosításának vitájával folytatta ülését a parlament kedd délután.

Kormány: a változtatás célja a honvédek megbecsülése

A javaslatot ismertető Hende Csaba honvédelmi miniszter azt mondta, hogy 2010-ben a kormány az ország megújítására vállalkozott, aminek része az állam, a közszféra és benne a honvédelem teljes rendszerének megújítása. Hangsúlyozta, azt tapasztalták, hogy a honvédelem területén is rendkívül komoly, rendszerszintű zavarok vannak, amelyek jelentősen akadályozzák a honvédséget küldetésének teljesítésében.

A honvédség küldetése mindenekelőtt a haza fegyveres védelme és a nemzetközi kötelezettségekből fakadó feladatok ellátása - jelentette ki. Ez a küldetés elkötelezett, hozzáértő, tapasztalt honvédek nélkül nem teljesíthető és aki erre a szolgálatra vállalkozik, annak nem lehetnek megélhetési gondjai - mondta.

A miniszter kifejtette, hogy a katonai életpálya bevezetésének célja a hazánkat fegyverrel szolgáló katonák megbecsülése, számukra nyugodt körülmények és méltó megélhetés biztosítása a jelenleginél magasabb életszínvonalon, valamint tervezhető és kiszámítható előmeneteli rendszer működtetése.

A törvénymódosítást és az alapjául szolgáló új katonai életpályára vonatkozó koncepció kialakítását széleskörű egyeztetés és az érdekképviseletekkel való konzultáció előzte meg - hangsúlyozta.

A közszolgálati életpálya három pillérre épül - közölte. Ezek közé tartozik az új előremeneteli rendszer és az ehhez kapcsolódó új illetményrendszer bevezetése, valamint az új közszolgálati lakhatás-támogatási rendszer és közszolgálati biztosítási rendszer kialakítása. A javaslat az új előmeneteli- és illetményrendszert tartalmazza, de további lépések szükségesek a második és harmadik pillér kiépítéséhez - emelte ki.

Felhívta a figyelmet, hogy a katonák esküvel vállalják, hogy a hazát életük árán is megvédik és lemondanak állampolgári jogaik egy részéről.

Hende Csaba célnak nevezte egy teljesítményen, tudáson és tapasztalaton alapuló, tervezhető előmeneteli rendszer kialakítását.

A törvénymódosítás után a karrier kétirányúvá válik, nemcsak a magasabb beosztásba való kerülés lehetősége jelenik meg, hanem - új elemként - az oldalirányú karrier lehetősége is. Külön hangsúlyozta, hogy mostantól a nem megfelelő teljesítmény miatt megszűnik a szolgálati jogviszony. Emellett meg kell felelni a fizikai, pszichikai és egészségügyi követelményeknek is - tette hozzá.

Az új katonai életpálya kialakításában a központi szerepet betöltő előremeneteli rendszerhez szorosan kapcsolódik az új illetmény- és juttatási rendszer - folytatta.

A katonai szolgálat sajátosságait is elismerő illetmény az alapilletményből, a honvédelmi szolgálati díjból és az illetménypótlékból áll majd - sorolta fel, amelynek legmeghatározóbb része az alapilletmény lesz.

Átalakul a szerződéses katonák juttatásainak rendszere, a hivatásos és a szerződéses katonák juttatásai közötti indokolatlan különbségek megszűnnek - jelentette be.

Hende Csaba azt mondta, hogy az új életpálya bevezetése együtt jár egy nagyarányú illetményemeléssel. A hivatásos és szerződés katonák illetménye 2015 nyarától átlagosan harminc százalékkal nő. A legénységi állomány illetménye átlagosan 26, az altisztié 38, a tisztié pedig 15 százalékkal nő. Ezt a következő négy évben átlagosan öt-öt százalékos illetményemelés követi majd, így 2019. január 1-re átlagosan ötven százalékkal lesz magasabb a honvédek illetménye - közölte.

Fidesz: követelmények társulnak a béremeléshez

Kósa Lajos (Fidesz) bírálta az eddigi, jutalékok kifizetésére épülő bérezési rendszert, amely szerint csak azt fedte el, hogy nem nagyon volt pénz az ország gazdasági helyzete miatt.

Szólt a jelentős béremelésről, és közölte azt is: miután a közjó ügyét szeretnék szolgálni, minden kormányzatnak elemi kötelessége, hogy teljesítményt kérjen a béremelésért cserébe. Szerinte ugyanakkor azt is világossá kell tenni a katonáknak, hogy akár tíz év múlva milyen teljesítményt vár el tőle a közösség.

Rámutatott arra is: a bevezetendő rendszer megfelelő ösztönzőket is tartalmaz mindehhez. Fontosnak tartotta, hogy az altiszti rangban dolgozó katonáknak helyzetét is rendezi az előterjesztés.

MSZP: módosításokkal támogatható a javaslat

Demeter Márta (MSZP) fontosnak tartotta, hogy megfelelő megbecsülést adó és hosszútávra szóló előmeneteli lehetőséget nyújtsanak a honvédség állománynak.

Bár támogatandónak tartotta a javaslatot, kritikával is illette azt. Reményét fejezte ki, hogy a jövőben a honvédség költségvetésébe beépítik az illetményemelés kiadásait. "Ne legyen trükközés" - hangsúlyozta.

Hiányolta a javaslatból, hogy nincs meghatározva a törvényi garancia az illetményfejlesztés mértékére az egyes beosztásokban.

A túlszolgálat eddig pénzben volt megváltható, a jövőben azonban szabadidőben adják ki - mutatott rá, hozzátéve: ezt egy átmeneti időszak után vezetik be.

Szerinte a vezetőkkel való kivételezés lehetőségét is megteremti az előterjesztés azzal, hogy számukra akár magasabb szorzószám is megállapítható.

KDNP: hosszú távon nyújt megoldást a javaslat

Firtl Mátyás (KDNP) hosszú távú célnak nevezte a honvédelem személyi állománya helyzetének rendezését. Szintén hangsúlyosan szólt az új előmeneteli és bérezési rendszer bevezetéséről.

Az új illetményrendszer szerinte olyan pénzügyi elismerést jelent a jövőben, amely jelentős elismerést jelnet a hivatásosoknak. Ennek célja, hogy a tudást és a szolgálati teljesítményt egyidejűleg ismerje el - szögezte le. Hozzátette: alapilletményből, szolgálati díjból és az illetménypótlékból áll majd az illetmény.

Mint mondta, ezeken felül korlátozottan nyújt pótlékokat az előterjesztés.

Iraki szerepvállalás


17:31 - Az iraki szerepvállalás részleteit firtatták ellenzéki képviselők a tervezett katonai misszió általános vitájában kedden délután az Országgyűlésben.

Kónya Péter további részletekre kíváncsi

Kónya Péter független képviselő azt mondta, hogy jelenleg nem támogatja a szerepvállalást, ugyanakkor a részletekre kíváncsi. Egyebek mellett a terrorfenyegetésre vonatkozó elemzést kért és felvetette a hadszíntéri irányítás, a logisztikai ellátás és a finanszírozás kérdéseit. A politikus emellett a Terrorelhárítási Központ misszióba küldését is felvetette.

Fidesz: be kell határolni a szerepvállalást

A fideszes Turi-Kovács Béla szerint be kell határolni a szerepvállalás mértékét, időtartamát és területét is. Tévútnak nevezte, hogy keresztény-iszlám konfliktus irányába vigyék az ügyet, kiemelve: alapvető feladat a térségen belüli béke megteremtése. Az Iszlám Államot (IÁ) úgy kell megállítani, hogy eközben ne sérüljenek az értékek és szellemiségek - mondta.

A kormánypárti politikus szerint a közel-keleti helyzet nem fog megoldódni attól, ha hatalmas erőket hoznak össze, mert a válság gyökere mélyebb, egyes országok, népek hosszú ideje úgy érzik, hogy a gyarmati időszak nem fejeződött be, s ez ellen is tenni kell.

LMP: az Egyesült Államoknak minden ereje megvan, hogy megoldja a helyzetet

Az LMP-s Sallai R. Benedek álláspontja szerint az Egyesült Államok teremtett egy rémet, s minden ereje megvan ahhoz, hogy legyőzze. A felelősségét akarja "elkenni" azzal, hogy kis államokat von be, s Magyarország is ehhez asszisztálna - értékelt, hozzátéve: a magyar társadalomnak nincs felelőssége a helyzet kialakulásában.

Az ellenzéki képviselő a költségeket is szóvá tette, s szerinte a kormány indokolatlan kockázatokat vállal azzal, hogy gesztust tesz Amerikának. Azt kérdezte, hol van leírva a magyar részvételre vonatkozó kötelezettség, s ha nincs ilyen, akkor miért pont ez fontos, az afrikai emberi jogokat sértő esetek pedig miért nem.

Fidesz: érkezett felkérő levél

Kósa Lajos azt mondta, hogy többször a miniszterelnök részvételével egyeztettek a kérdésben. Ötpárti frakcióvezetői szintű egyeztetés is volt, s a külügyi, a nemzetbiztonsági és a honvédelmi bizottság kétszer tárgyalt az ügyről, a szükséges információkat a képviselők rendelkezésére bocsátották - közölte.

Hozzátette: amikor Demeter Márta azt mondja, nem volt felkérés, nem mond igazat. Bár a bizottsági ülésen nem lehetett sokszorosítani, de a vonatkozó felkérő levelet a honvédelmi miniszter bemutatta és volt ellenzéki képviselő, aki például jegyzeteket készített. A dokumentumban nem azt írták, hogy "Kedves Magyarország vegyetek részt benne, és határozzátok meg mivel". A felkérés konkrét katonai feladatra vonatkozik, ami őrzés-védelmet és személyi biztosítást jelent.

Szerinte nem lehet eltűrni azt, amit az IÁ képvisel, amely az egyetemes emberi értékeket, közte a kereszténységet, sérti - fogalmazott, hozzátéve: arcátlan hazugság, hogy a Fidesz-kormány ne venne részt külföldi katonai missziókban. Szerinte két dolgot mondhatnak, igent vagy nemet, egyúttal elfogadhatatlannak nevezte az LMP által kifejtett haszonelvű megközelítést. Van az emberi életnek olyan dimenziója, amikor nem azt nézik, hol jó ez nekem - jegyezte meg.

Jobbik: az lehet a siker, ha megússzuk

Mirkóczki Ádám közölte: döbbenten hallgatta, hogy Németh Zsolt azt mondta, a katonai szerepvállalás látható érzékelhető haszonnal jár. Ha csak egy katona élete bánja, odamegy a hozzátartozójukhoz és ugyanezt elmondja? - kérdezte, hozzátéve: azt tekinthetjük sikernek, ha megússzuk. Katonákkal beszélve, nem elhanyagolható szempont, hogy az ilyen külföldi missziókat azért vállalják, mert extra fizetést kapnak hozzá. Szerinte az a kulcskérdés, kell-e magyar katonákat olyan konfliktusokba belesodorni, amihez semmi közünk.

Most nincs kockázat, akkor lesz, ha kimegyünk - összegzett, és emlékeztetett a korábbi londoni, párizsi terrorcselekményekre. Szerinte az őrző-védő feladat is harci tevékenység, ha nem is támadó. Kiemelte: azzal, hogy magyar katonákat kiküldik, hatványozottan nő az ország biztonsági kockázata.

A felkérés nem a Fehér Házból és nem politikustól jött - jegyezte meg, de minősített adatra hivatkozva nevet nem mondott. Az USA a maga kapacitásával pillanatok alatt rövidre zárhatná a kérdést, de valamiért nem ezt teszi. Minél több országot akar bevonni, és a felelősséget, az áldozatokat szétterítené. A Boko Haramnál miért nem fáj a keresztények mészárlása? - kérdezte.

Fidesz: izgalmas a közös gondolkodás

Németh Zsolt azt kérte, zárt ülésen elhangzó információkat plenáris ülésen ne hozzanak nyilvánosságra a képviselők. Érdekesnek és izgalmasnak találta a közös gondolkodást, még akkor is, ha nincs olyan érzése, hogy egyről a kettőre jutnának. Általános benyomása, hogy az Egyesült Államok és az MSZP részéről a Fidesz-ellenesség meghatározó mértékben homályosítja el a látás- és gondolkodásmódot. Mint mondta, nem könnyű az USA-val kapcsolatos nézeteket zárójelbe tenni, de mégis ezt javasolná. Irakról és az IÁ-ról és az új típusú globális problémákról kellene beszélni - mutatott rá.

Szerinte a katonák élete ugyanolyan érték, mint bármely emberi élet. A Magyar Honvédség működőképességének fenntartásához az a tapasztalatszerzés szükséges, amit csak ilyen missziókban lehet megszerezni. Adott esetben az életüket áldozzák, de a hivatásukért és nem a dupla fizetésért.

Magyarország biztonságpolitikája értékvezérelt és annak a szövetségnek, aminek tagjai vagyunk a döntései értékvezéreltek - jelentette ki.

Sneider Tamás lezárta a vitát.

Iraki szerepvállalás


16:21 - Az LMP korábbi állásfoglalásához hasonlóan továbbra is ellenzi az Iszlám Állam elleni magyar katonai szerepvállalást, a független Szelényi Zsuzsanna viszont arról beszélt a javaslat keddi parlamenti vitájában, hogy a szövetségi rendszerben való részvétel kötelességekkel és felelőséggel is jár. A Fidesz szintén időszerűnek nevezte az előterjesztést.

LMP: nem tisztázott az Iszlám Állam

Schiffer András (LMP) hangsúlyozta, hogy frakciójuk nem fogja támogatni a magyar szerepvállalást, mert nem tisztázott, hogy az Iszlám Állam milyen pénzügyi, személyi és technikai utánpótlási vonalakról kap támogatást. Véleménye szerint ennek kiderítése előtt a katonai részvétel felelőtlenség. Arról sincsenek információk, hogy egy beavatkozás katonai sikere milyen következményekkel jár majd Irakban - tette hozzá.

Hangsúlyozta, hogy azok a szörnyűségek, amelyeket az Iszlám Állam elnevezésű terrorszervezet elkövet, minden jó érzésű embert elborzasztanak. Egyértelmű minden a humánum mellett elkötelezett ember számára, hogy egy ilyen terrorszervezetet lélegezni hagyni nem lehet - jelentette ki. Az Iszlám Állam kialakulása viszont rá kell, hogy ébresszen bennünket globális felelősségünkre és rá kell mutatnia a globális okokra - tette hozzá.

Hangsúlyozta, Magyarországnak nem nemzetközi jogi kötelezettsége, hogy harcoló alakulatokat küldjön Észak-Irakba, ugyanis ez nem vezethető le a NATO alapszerződéséből. Egyelőre az sem jósolható meg, hogy milyenek lesznek a szerepvállalás belbiztonsági kockázatai - folytatta.

A frakcióvezető azt is aggasztónak tartotta, hogy egyelőre nem lehet látni a küldetés végét, nincsenek világosan megfogalmazott sikerkritériumok.

A lehetséges teendőkről azt mondta, Magyarországnak humanitárius segítségnyújtást kellene biztosítania. Emellett a Btk.-t módosítani kell annak érdekében, hogy minél hatékonyabban kaphassák el a Magyarországot tranzitországként használó terroristákat. Az LMP mélyebb európai uniós belbiztonsági integrációt szorgalmaz - jelentette ki. Arról is beszélt, hogy átfogó magyar és uniós fejlesztéspolitikai stratégiára van szükség annak érdekében, hogy ezek a jelenségek sehol se termelődjenek újra.

Magyarországnak és szövetségeseinek kötelessége, hogy az univerzális emberjogi elveket magukra nézve is kötelezőnek tartsák és érvényesítsék - tette hozzá.

Szelényi: egy ilyen veszélytől nem szabad elfordulni

Szelényi Zsuzsanna (független) azt mondta, hogy az Iszlám Állam sokkal ambiciózusabb, mint az eddig megismert terrorszervezetek, ugyanis saját országot is létre akar hozni. Vezetőinek nem tetszik az elmúlt ötven évben kialakult világrend, amelyik alapvetően a békés egymás mellett élésre alapozza - fogalmazott.

Az Iszlám Állam nemcsak a Közel-Keletre veszélyes, hanem az egész világra, mára már betette a lábát Európába is. A szervezet nagymértékű toborzást végez azokban az európai országokban, ahol jelentős a muszlim lakosság, sok kifejezetten tinédzserek számára szolgáló toborzó akciójuk létezik - tette hozzá.

Ha Európában ilyen veszély jelentkezik, akkor az elől nem szabad elfordulni, hanem foglalkozni kell vele - szögezte le.

Mára hatvan ország csatlakozott a nemzetközi koalícióhoz, ami azt üzeni, a felelős kormányok nem hagyják, hogy a mai viszonylag békés világot újra az erőszak kerítse hatalmába - közölte.

Az európai szövetségesi rendszerben való részvétel viszont elkötelezettséggel és felelősséggel jár, a döntést viszont nagyon felelősen kell meghozni - fogalmazott.

Fidesz: időszerű az előterjesztés

Németh Zsolt, a külügyi bizottság fideszes elnöke időszerűnek nevezte az előterjesztést, mert szerinte a konfliktus olyan stádiumban van, amikor egy magyar szerepvállalás érzékelhető haszonnal jár, Magyarország rangját nagymértékben szolgálja.

Ez a konfliktus most csak katonai fellépéssel kezelhető - mondta, jelezve, hogy a cél Irak és Szíria szuverenitásának helyreállítása egy Magyarország méretű terület felett.

A kormánypárti politikus hangsúlyozta, hogy az elmúlt hetekben a kormány komolyan vette a parlamenti pártokkal való egyeztetési kötelezettséget.

Kiemelte azt is, hogy Magyarország nem támadó, hanem védekező feladatra vállalkozik.

Németh Zsolt szerint egyes ellenzékieknek az Egyesült Államok- és Fidesz-ellenessége elborítja a gondolkodását.

Jobbik: a kormányoldal vizsgálja felül az álláspontját!

Bana Tibor, a Jobbik politikusa arról beszélt, hogy bár pártja határozottan elítéli azokat az emberellenes, barbár, aljas cselekedeteket, amelyek az Iszlám Államhoz kötődnek, de a magyar katonai részvételt nem támogatják.

Szerinte Magyarországnak a humanitárius segítségnyújtáson túlmenően nem lenne más feladata.

Egy magyar katonai részvétel esetén ugyanis Magyarország előrébb lépne az Iszlám Állam célpontjainak rangsorában - mondta.

Bana Tibor úgy fogalmazott, nem kellene ennyire szolgai módon eleget tenni az Egyesült Államok kérésének.

Azt kérte ezért, hogy a kormányoldal vizsgálja felül az álláspontját az ügyben.

Iraki szerepvállalás


15:37 - Az Iszlám Állam terrorszervezet elleni katonai fellépésről szóló határozati javaslat általános vitájával folytatódott a parlament keddi ülése.

Hende: a magyar katonák a frontvonaltól távol látnának el feladatot Irakban

A magyar katonák Irakban az Iszlám Állam nevű terrorszervezet elleni harcban a frontvonaltól távol látnák el feladatukat, támadó jellegű harci tevékenységet nem végeznének - mondta Hende Csaba honvédelmi miniszter a katonai szerepvállalásról szóló határozati javaslat ismertetésekor kedden a parlamentben.

Az önkéntesen jelentkező katonákból álló százötven fős kontingenst az iraki Erbilben állomásoztatnák és a kiképzésében részt vevő erők számára látnának el "katonai erő megóvására" vonatkozó feladatokat 2017. december 31-ig - ismertette a honvédelmi miniszter hozzátéve: Magyarországnak érdeke fűződik csatlakozni a koalíciós erőkhöz, mivel az Iszlám Állam Európára, így ránk is fenyegetést jelent egzisztenciálisan és gazdaságilag is.

Hende Csaba kifejtette: az Egyesült Nemzetek Szervezetének Biztonsági Tanácsa egy több mint hatvan államból álló koalíciós erőt hozott létre, ezek az erők segítik az iraki hadsereget a harcokban. Magyarország részvétele ebben példa arra, hogy hazánk nem csak a nyugati szövetési rendszer nyújtotta biztonság élvezője, de felelősségteljes tagja is.

Fidesz: az Egyesült Államok kérte az országot a szerepvállalásra

Kósa Lajos (Fidesz) hangsúlyozta, hogy az Iszlám Állam rövid történetével bizonyította, "minden általunk fontos értékre fittyet hány". Szólt arról az Egyesült Államok által kezdeményezett koalícióról, amelynek 62 ország a tagja, és amelynek célja az Iszlám Állam elleni fellépés.

Az Egyesült Államok kérte a magyar kormányt és a parlamentet, hogy döntsön arról, részt vesz-e ebben a fellépésben - hangsúlyozta. Meglepőnek tartotta, hogy amikor az USA magasabb részvételt kér, a parlamenti frakciók ezt lényegében elutasítják.

A kifogásokra válaszul kijelentette: mindig lehet bővebb információkat kérni, az adatoknak ugyanis talán senki sincs teljes körűen a birtokában.

Az is növeli az ország terrorfenyegetettségét, ha a Charlie Hebdo hetilap karikatúráiból rendeznek kiállítást - válaszolt egy másik érvre - sőt azt is kezdeményezni kellene, hogy azonnal vezessük be a menekültügyi őrizetbe vételt - jelentette ki.

Szerinte azok az országok sem védettek a terrorizmussal szemben, amelyek nem vesznek részt az akcióban, vagy csak a humanitárius segítségnyújtásba kapcsolódnak be.

MSZP: a kormánynak nincs erkölcsi alapja támogatást kérni

Demeter Márta (MSZP) pártja elkötelezettségét hangsúlyozta a terrorizmus elleni harcban. Közölte ugyanakkor: Magyarország szerepvállalása jelenleg is jelentős, ám annak mértékét pártja még elfogadhatónak tartja, sőt annak újragondolására, fokozására is látnak lehetőséget.

Mint mondta, Magyarország eddig is jelentős mennyiségű fegyverrel járult hozzá a terrorizmus elleni fellépéshez, a kormány azonban a szerepvállalást most a lehető legmagasabb szintre emelné.

Kijelentette: az Orbán-kormány több okból sincs abban a morális helyzetben, hogy az Országgyűlés felhatalmazását kérje ehhez, mert szerinte arra nem felkérte az országot az Egyesült Államok, hanem "Orbán Viktor ajánlkozott". A parlamenti frakciókkal pedig csak azután kezdett látszategyeztetésbe a kormányoldal - folytatta -, miután a kabinet már elköteleződött.

Vitatta a miniszterelnök érvelését a szerepvállalás mellett, úgy vélte: "azok papolnak a nyugati értékek melletti kiállásról", akik az ukrajnai válsággal kapcsolatban ezt nem hangsúlyozták. Úgy látta: nem az emberi jogok vagy keresztény közösségek, hanem saját pártpolitikai érdekek miatt jelentkeznek a feladatra, hogy lehalkítsa a kitiltási botrány miatti amerikai kritikus hangokat.

KDNP: Magyarország elkötelezett a nemzetközi stabilitás mellett

Firtl Mátyás (KDNP) leszögezte: Magyarország elkötelezett a nemzetközi béke és stabilitás iránt. Kijelentette: Magyarországot számot nemzetközi szervezetben betöltött tagsága és egyezmények is kötelezik arra, hogy segítse a terrorizmus elleni fellépést.

Azt mondta: az iszlám országok "kevésbé érintettek a demokráciákban bekövetkezett társadalmi fejlődésben, annak alacsonyabb fogán rekedtek meg". A nemzetközi biztonságra napjainkban az iszlám radikálisok fenyegetése jelenti a legnagyobb veszélyt - fűzte hozzá -, az ott kibontakozó válságok pedig Európára is hatással vannak.

Szólt a keresztények fenyegetettségéről, és szerinte Európa a 20. század szörnyűségei után felelősséggel tartozik, hogy azok ne fordulhassanak elő ismét.

Rámutatott arra is: a világ kőolajlelőhelyének jelentős része a térségükben van vagy azokon áthalad a szállításuk.

Jobbik: a problémát az Egyesült Államok okozta

Mirkóczki Ádám (Jobbik) bírálta az Egyesült Államokat, amely szerinte sok helyen "mészárszéket" hagyott maga után. Az érintett országok közé sorolta a többi közt Afganisztánt, Irakot, Szíriát, de még Koszovót is.

Azt mondta: az Egyesült Államoknak sehol nem sikerült megteremtenie azt a demokráciát és jólétet, amelynek okán katonailag beavatkozott ezeknek a helyeken.

Hangsúlyozta: az Iszlám Állam nevű terrorszervezetet pártja is elítéli, de annak létrejöttéért is szerinte az Egyesült Államok tehető felelőssé.

Feltette a kérdést: ha az ország kiáll a nyugati értékek és a kereszténység védelme mellett, akkor a Boko Haram által legyilkolt keresztények védelmében miért nem lép fel?

Választ várt arra is: az Egyesült Államok és szövetségesei közül vesz-e valaki olajat az Iszlám Államtól?

Napirend előtt: dizájnerdrogok, Kárpátalja, Quaestor, földtörvény, Tapolca


A dizájnerdrogok terjedéséről, az ukrán válság miatti humanitárius segítségnyújtásról, a Quaestor-ügyről, a földforgalmi törvényről és a tapolcai kórház fejlesztéséről volt szó kedden az Országgyűlésben napirend előtt.


LMP: egyre terjednek a dizájnerdrogok

Ikotity István (LMP) emlékeztetett arra, a kormány célja, hogy 2020-ra Magyarország kábítószermentes legyen. Mint mondta, a kormány figyelmét arra hívja fel, hogy ezen cél ellenére milyen irányba halad a valóság. Közölte, egyre több általános és középiskolában okoznak problémát a dizájnerdrogok, amelyeket nem lehet tiltólistára tenni, mert százféle verziójuk ismert.

Az ellenzéki politikus szerint a kormánynak mást is kellene tennie, mint a halállal való riogatás, vagy a büntetéssel való fenyegetés; az iskolai drogprevenciós előadásoknak jelen formájukban nincs túl nagy elrettentő hatásuk.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára szerint egy olyan problémáról beszélt a képviselő, amellyel mindenki tisztában van. Közölte, a dizájnerdrogok az egész világon nagy problémát jelentenek, mert könnyen hozzáférhetők, ugyanakkor veszélyesek is, de a kormány reagált erre a helyzetre, amikor bevezette az úgynevezett C listát, ami a kábítószer-összetevők kereskedelmét bünteti.
A drogproblémával kapcsolatban a megelőzést tartotta az egyik legfontosabbnak

KDNP: humanitárius segítségnyújtás indokolt az ukrán válság miatt

Soltész Miklós (KDNP) szerint az ukrán válság miatt humanitárius segítségnyújtás indokolt, hiszen az élelmiszerárak megsokszorozódtak, a nyugdíjak, a bérek pedig elértéktelenedtek, így az emberek elszegényedése látványos. Felidézte, hogy tél előtt az ottani családok megsegítésére a karitatív szervezetek összefogásával kazánokat, tüzelőanyagot szereztek be. Hozzátette: a kormány 85 millió forint eljuttatásáról döntött azoknak a családoknak, akik leginkább érintettek a válságban, vagyis ahol sérült, elhunyt családapa van.

Rétvári Bence is felhívta a figyelmet arra, hogy információi szerint a következő hónapokban a gáz és az áram ára 4-, illetve 7-szeresére fog emelkedni. Probléma az is - folytatta - , hogy a munkaképes korú lakosság elvándorol, és hogy Kárpátaljára több ezres nagyságrendben érkeznek Kelet-Ukrajnából a menekültek.

MSZP: a Quaestor-ügyben a közigazgatási hatáskörben megvalósított károkozás történt

Tóth Bertalan (MSZP) szerint a Quaestor ügyében megállapítható a közigazgatási hatáskörben megvalósított károkozás esete, amit mulasztással valósított meg a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a Központi Elszámolóház és Értéktár Zrt. (KELER). Kifejtette: az MNB-nél és a KELER-nél is minden adat rendelkezésre állt ahhoz, hogy ki tudják szűrni a csalást, mert ezeknek a brókercégeknek 2009 óta naponta kell részletes adatokat szolgáltatniuk.

A szocialista politikus felszólította Matolcsy György jegybankelnököt, hogy ismerje el a pénzügyi felügyelet felellőségét és gondoskodjon a károsultak befektetéseinek megtérítéséről. Ha erre nem hajlandó, az MSZP jogi segítséget nyújt a károsultaknak, hogy az MNB felelősségét a bíróság megállapítsa - közölte.

Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára azt kérte, hogy az MSZP válaszoljon, miért szüntette meg 2004-ben a pénzügyi vállalkozások kötelező időszakonkénti ellenőrzését. Miért csináltak "a szocialista brókerháznál", a Buda-Cashnél "álellenőrzést" a 2010-es választások előtt? A szocialista MNB-elnök, Simor András miért vitte ki befektetéseit offshore cégekbe? - sorolta kérdéseit, utóbbi kérdést azzal magyarázta: Simor András talán félt attól, hogy a pénze nincs jó helyen. Azt is firtatta, hogy a Gyurcsány-kormány miért adott közpénzből 17 milliárd forintot fedezet nélkül a Quaestornak. Felvetette, hogy Princz Gábor a Postabank-ügyben egyetlen napot sem töltött előzetesben.

Mind a két ügyben (Buda-Cash, Quaestor) "páratlan gyorsasággal", két hét alatt előzetesben kerültek emberek, megtörténtek a vagyonelkobzások - mutatott rá.

Jobbik: az ország önálló államisága van veszélyben

Magyar Zoltán (Jobbik) elmondta, hogy Brüsszel kötelezettségszegési eljárást indított a földforgalmi törvény miatt Magyarországgal szemben. Értékelése szerint a zsebszerződésekhez képest is "brutálisabb területvesztést", az ország önálló államiságának létét veszélyezteti ez a döntés. Szerinte lehetséges az uniós alapszerződés felülvizsgálata, a föld tőkeminősítésnek megszüntetése, a tagállamok földpiaci önrendelkezésének visszaállítása. Jelezte, javaslataikat eljuttatják a szakminiszternek.

Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára kijelentette, a magyar föld megvédése kiemelt nemzeti feladat, azt kérte, hogy ebben a kérdésben a pártok összefogva nyilvánuljanak meg.
Elmondta, Brüsszel túl szigorúnak tartja a törvényt, kifogásolja a jogi személyek tulajdonszerzésének tiltását, az agrárvégzettség előírását, a külföldi gyakorlat el nem ismerését.

Fidesz: 2,3 milliárdos egészségügyi beruházás valósul meg Tapolcán

Szűcs Lajos (Fidesz) közölte, sorra újulnak meg a kórházak, azok között a tapolcai is. A Deák Jenő Kórházban nyárra készül el egy 2,3 milliárd forintos beruházás, megépül a mentőállomás - ismertette. Hozzátette: fejlesztik az egynapos sebészeti ellátást. Azon véleményének adott hangot, hogy jól átgondolt tüdőgyógyászati rehabilitációs fejlesztéssel országos, vagy akár európai szintű betegellátás valósulhat meg.

Elmondta, megépül egy új, 51 ágyas tüdőgyógyászati pavilon is.
Rétvári Bence válaszában kijelentette, a kormány elkötelezett, hogy folyamatosan javuljon az ország egészségügyi ellátása. Cél az is, hogy a fekvőbeteg-ellátás magas színvonalú legyen - hangsúlyozta.


Buda-Cash/Quaestor - Elfogadta a parlament a vagyonzárolási javaslatot

Törvényt módosított kedden a parlament, hogy a brókerbotrányban érintett vállalatok cégcsoportjai, valamint mások mellett vezetői, felügyelőbizottsági tagjai és egyes könyvvizsgálói vagyonukkal is felelősséget vállaljanak az okozott károkért.

A kormánypártok múlt héten benyújtott, a vagyonok zárolására vonatkozó javaslatát - amelynek előterjesztői között volt a két frakcióvezető, a fideszes Rogán Antal és a KDNP-s Harrach Péter - a mihamarabbi elfogadásért házszabálytól eltéréssel tárgyalta a Ház. A keddi szavazáson 157 képviselő támogatta, 12 ellenezte a büntetőeljárási, valamint a bírósági végrehajtási törvény módosítását.

Az előterjesztők indoklásukban hangsúlyozták: a zárolt vagyont a brókerbotrányok áldozatainak kártérítésére kell fordítani.

A vagyonzárolás szempontjából azok a tranzakciók is vizsgálhatók, amelyek a büntetőeljárást megelőző egy évben történtek.

Korábban írtuk:

A Ház ülése 9 órakor napirend előtti felszólalásokkal kezdődik, ezt követik a szavazások.

A képviselők elsőként az Áder János köztársasági elnök által megfontolásra visszaküldött egyes jogállási törvények módosításáról dönthetnek ismételten. A parlament törvényalkotási bizottsága azt javasolja, hogy a korábban egyszer már elfogadott javaslat mégse szigorítsa a Magyar Kormánytisztviselői Kar (MKK) tisztségviselőire és ügyintézőire, valamint az érdekképviseleti szervek tisztségviselőire vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokat.

A parlament ezután elfogadhatja azt a hétfőn házszabálytól eltérve tárgyalt előterjesztést, amellyel a Fidesz-KDNP célja, hogy a brókerbotrányban érintett vállalatok cégcsoportjai, valamint mások mellett a vállalatok vezetői, felügyelőbizottsági tagjai és egyes könyvvizsgálói vagyonukkal is felelősséget vállaljanak az okozott károkért. A törvényalkotási bizottság módosító javaslatai alapján ügyészi indítvány lesz szükséges a vagyonzároláshoz, és a vagyon zár alá vétele szempontjából vizsgálhatók lesznek azok a tranzakciók is, amelyek a büntetőeljárást megelőző egy évben történtek.

Az Országgyűlés - szintén a napirendtől eltérve - hétfőn tárgyalta és ma már dönt is arról a kormánypárti javaslatról, amely több hatósági határidőt is lerövidít annak érdekében, hogy Budapest megrendezhesse a 2017-re tervezett úszó- és vízilabda világbajnokságot.

A fentieken kívül szavazás várható még további tíz javaslatról, köztük a földgázellátást és a termékdíjat érintő, az elmúlt hetekben tárgyalt módosításokról.

A határozathozatalokat követően hét indítvány általános vitáját bonyolítják le az ülésnap hátralévő részében. Egyebek mellett terítékre kerül, hogy a magyar honvédség részt vegyen-e az Iszlám Állam elnevezésű terrorszervezet elleni nemzetközi fellépésben, de tárgyalják azt a kormánypárti javaslatot is, amely a világörökségi helyeken működő áruházakra is kiterjesztené a vasárnapi zárvatartási kötelezettséget.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A TEK helyett a Készenléti Rendőrség védi ezentúl Ádert

A TEK ezentúl a miniszterelnök mellett a legfőbb ügyészt védi majd. Tovább olvasom