Délmagyar logó

2016. 12. 10. szombat - Judit 0°C | 9°C

Elfogadták a devizahitelesek megsegítéséről szóló törvényt

Elfogadta a devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről szóló törvényt az Országgyűlés hétfőn.
A jogszabályt 248 igen szavazattal, 60 ellenében, 40 tartózkodással fogadták el a képviselők, azt csak a kormánypárti frakciók támogatták.

A törvény a devizakölcsönnel rendelkezők helyzetét kívánja kiszámíthatóbbá tenni azzal, hogy átmeneti időre rögzíti a devizakölcsönök törlesztési árfolyamát. Emellett bevezeti a kényszerértékesítési kvótát annak érdekében, hogy a lakáshitelek fedezetéül szolgáló ingatlanok ne kerüljenek egy időben a piacra, így mérsékelhető legyen a hitelezőket és az adósokat egyaránt sújtó piaci áresés, és csökkenjen a lakások elvesztése miatt a szociális ellátórendszerre nehezedő teher. Hatályon kívül helyezi továbbá azt a rendelkezést, amely kizárja a jelzálog alapú devizahitelezést.

A törvény rendelkezik arról, hogy a devizaalapú jelzáloghitellel rendelkező természetes személyek 2011. december 31-ig írásban kezdeményezhetik hitelezőjüknél a törlesztési árfolyam 36 hónapig, de legfeljebb 2014. december 31-ig történő rögzítését. A rögzített árfolyam a svájci frank esetén 180 forint, euró esetén 250 forint, japán jen esetén pedig 200 forint.

Az árfolyamrögzítést a pénzügyi vállalkozásoknál is igényelni lehet. A programban mindenki részt vehet, akinek jelzáloghitele van, és megfelel a feltételeknek (például nincs 90 napi késedelemben), függetlenül attól, hogy lakáscélú vagy szabad felhasználású jelzáloghitelt vett fel.

Az árfolyamrögzítési lehetőség az életbiztosítási vagy lakás-előtakarékossági szerződéssel kombinált devizakölcsönökből eredő tartozásokra is kiterjed.

A rögzített árfolyam és az ezt meghaladó tényleges törlesztési árfolyamok közötti különbségre a devizakölcsönt nyújtó bank speciális célú, a felelős hitelezés szabályai alá nem eső forint jelzáloghitelt (gyűjtőszámlahitel) nyújt, aminek a fedezete ugyanaz a lakóingatlan, mint a devizahitel esetében. A gyűjtőszámlahitel végső lejárata nem lehet korábbi, mint a devizakölcsöné.

A gyűjtőszámlahitel háromhavonta tőkésíthető, a három hónapos kamatperiódusra meghatározott ügyleti kamata a rögzített árfolyam alkalmazása alatt nem haladhatja meg a 3 havi Bubort, utána pedig a kapcsolódó devizakölcsön céljával azonos célra nyújtott forinthitel piaci kamatát. A hitelbírálat során, valamint szerződésszerű teljesítés esetén a hitelező az ügyleti kamaton kívül egyéb járulékot és díjat nem érvényesíthet.

A magyar állam készfizető kezesként felel a gyűjtőszámlahitelből eredő tartozások 100 százalékáért a rögzített árfolyam alkalmazásának időszaka alatt, majd kezesként e tartozások 25 százalékáért a rögzített árfolyamú időszak lezárulta után, amiért a banknak kezességvállalási díjat kell fizetnie, amit semmilyen módon nem háríthat át a hiteladósokra.

Október 1-jével úgynevezett kényszerértékesítési kvóta lép életbe: a bankok összes fedezeti ingatlanuk 2011-ben 2 százalékát, 2012-ben 3, 2013-ban 4, 2014-ben pedig 5 százalékát adhatják át kényszerértékesítésre. A megyékben és a fővárosban azonos kvóta érvényesül.

Eredetileg az árverési és kilakoltatási moratórium hatálya alól 2011. július 1-jétől kikerültek volna a nagy értékű ingatlanok, vagyis azok, amelyeknek az esetében a hitelösszeg a hitelfolyósításkor meghaladta a 20 millió forintot, a lakóingatlan lakáshitel-szerződésben meghatározott forgalmi értéke pedig a 30 millió forintot. A gazdasági bizottság zárószavazás előtti módosító indítványa azonban lehetővé tette, hogy 2011. október 1-jéig ezeknek a lakóingatlanoknak is legfeljebb a 2 százalékát lehessen értékesíteni.

A törvényjavaslat rendelkezései különböző időpontokban lépnek hatályba. Az árverési és kilakoltatási moratórium korlátozott körű meghosszabbításáról rendelkező szabályok, valamint a devizahitelezés lehetővé tételére vonatkozó - hatályon kívül helyező - rendelkezések június 30-án és július 1-jén, a törlesztőrészletek rögzítésére és a gyűjtőszámla-hitelre vonatkozó rendelkezések a javaslat kihirdetését követő 45. napon, a kényszerértékesítési kvótára vonatkozó szabályok pedig 2011. október 1-jén.

Az Országgyűlés a törvény sürgős kihirdetését kérte az államfőtől.

Olvasóink írták

  • 12. Power 2011. június 21. 16:45
    „6. Gilberto 2011.06.21. 07:20
    Igazad van, azok a hibásak, akik felvették a hitelt és nem számoltak a kockázatokkal. Mialatt a takarékosan élő emberek bankokba betett megtakarításaiból levonják a kamatadót, addig a felelőtlen hitelfelvevőket megsegítjük.”
  • 11. igazságkereső 2011. június 21. 09:46
    „#6.Gilberto: mielőtt hozzászólsz egy általad nem is ismert témához, jó lenne egy kis jártasságot szerezni benne, én most hozzásegítelek néhány mondatban:"amikor a hitelt felvették,azt megelőzően a bankok jövedelemigazolást kértek és annak alapján állapították meg az adható hitel összegét és mint mindenki tudja a Te kivételeddel,hogy az fizethető is volt,mert egy pl.szerinti 11.5 milliós lakásépítési bankhitel havi törlesztőrészlete 55.000.-ft volt havonta!Nyilván a bank tudta eldönteni csak a kihelyezhető hitelek mennyiségét és lebontva az összegét is! Csakhogy 2008 őszén a bankok megérezték a pénz édes ízét és arra is rájöttek, hogy akár meg is duplázhatják a visszafizetendő összeget,már ami a havi törlesztőrészletek megduplázását illeti, csak egy dolgot hagytak a bankok figyelmen kívül és gondolom szándékosan tették: a jövedelmek összege nem emelkedett mindeközben,tehát számítottak a hitelek bedőlésére is!Tették mindezt úgy,hogy a bankok mögött álltak és állnak ma is azok a "szervezetek",amelyek az így sajnálatosan bedőlt hitelű lakásokat potom áron felvásárolják és kezdődhet a biznisz! Még egy nagyon fontos információ,mely szerint: Dr. Boros Imre közgazdász a Magyar Hírlap 2010.november 26.-aiu számában "Mohó bankok diszkrét bája" címmel megírta,hogy a bankok által hitelbe kihelyezett összegek nem is látták az alpesi valutát,tehát forinthitelekről van és volt szó, de a bankok tisztességtelenül elnevezték "svájci frank alapú" hitelnek,hogy a magyarországi belföldi devizaüzérek által folyamatosan felfelé változó árfolyammal a bankok további tisztességtelen nyereségét növeljék! Mindenkit emlékeztetnék arra,hogy senki nem cáfolta hivatalos oldalról Dr.Boros Imre említett tanulmányának valóságtartalmát! A bankok annak idején történt és a "svájci frank" irányába történő finom erőszakkal történő orientációjáról már ne mis ejtek szót, hiszen teljesen egyértelművé vált az előre megfontolt szándékú ügyfélmegvezetés a későbbikekre vonatkoztatva.Íme megtörtént, csak a legnagyobb baj az,hogy a kormány is "befeküdt" a bankoknak és a jelenlegi megállapodás és a T.Ház által tegnap elfogadott "devizahiteleseket megsegítő" törvénye nem más, mint a bankok további tisztességtelen nyereségének biztosítása! Ugye nem kell részleteznem,hogy miért, és elnézést, hogy ilyen hosszúra nyúlt értekezésem,de szerettem volna egy kicsit megvilágosítani a "kíbic" hozzászólok tájékozatlanságából eredő abszolút téves következtetéseit!!”
  • 10. 4Angel 2011. június 21. 09:04
    „6. Gilberto 2011.06.21. 07:20

    Mielőtt , okoskodnál kérdez rá valakit , hogy valóban ö akart Svájci alapú hitelt felvenni!!!

    Mi fészekrakóval vetünk panel lakást , és az Állam csak kimondottan Svájci frank adta ki a hitelt !!!!

    Esélyünk se volt választani , és mi isszuk meg a levét !!!”
  • 9. mazsolaszolo 2011. június 21. 08:28
    „9. A kérdésedre a válasz: a mi Viktorunknak és sleppjének. Három év múlva választások lesznek, akkor a mostani devizahiteleseket fogják a ledurvábban manipulálni és ijesztgetni; őket és és a hitelt fel nem vetteket egymásnak uszítani (osztd meg és uralkodj) - elérve azt, hogy hárommmillió idióta, költekező faxkalap annyira be legyen tojva a hitelei és a létbiztonsága miatt, hogy akkor is Viktorra szavazzon, ha piszkul elege van belőle, és mást akar.

    "Ha nem rám szavazol, hanem a másik oldalra, akkor..." Plusz ehhez jön az ugyancsak három év múlva lejáró termőföldvásárlási moratórium, és máris megvan Viktorka szavazóbázisa. És mennyi feszültséget, agressziót lehet kelteni az emberekben - ehhez ért minden zsarnok a legjobban, hogy egymásnak uszítsa az embereket, hogy aztán ő kaszálhasson -, csak képzeljétek el: aki nem vett fel hitelt és most szív mások költekezése miatt (pl. só- és cukoradó), abban mennyire felmegy a pumpa, hogy egyeseknek lehet, másoknak nem... Aljasság. De a nagy pénz mindig az, és amíg az emberek nem verik bele a fejükbe, hogy a bank nem jótékonységi intézmény, a politikus pedig igen ritkán mond igazat és a legkevésbé akarja a népe jólétét, és leginkább a sajátját - kevés a jó politikus, azaz az ellenpélda -, addig szívni is fognak.

    Éljen a demokrácia, és a SZABAD akarat, mi? :(”
  • 8. dühös 2011. június 21. 08:08
    „A bankokon kívül ez kiknek segít, marhák?”
  • 7. Power 2011. június 21. 07:35
    „Ismét az ügyeskedők jártak jól.”
  • 6. Gilberto 2011. június 21. 07:20
    „Talan gondolkodni kellett volna, mikor felvettek az emberek a tömenytelen mennyisegü hitelt. ^^ Akkor most nem volna miert sirni...”
  • 5. X_Y 2011. június 21. 04:35
    „A cikk helyes címe: elfogadták a devizahitelesekkel ki..... törvényt.
    A 3 év múlva még a mostanihoz képest is egekbe szökő törlesztőrészek idején pl. már nem lesz majd kilakoltatási tilalom... Ergo majd akkor valakik(k) aprópénzért megveszik az így megürült lakásokat.

    A zemberek meg majd csak néznek ki bután a fejükből.”
  • 4. Moon 2011. június 21. 00:48
    „A cikk címe helytelenül van írva: Elfogadták a devizahitelesek megsegítéséről szóló törvényt
    Helyesen pedig: Elfogadták a devizahitelesek átmeneti megsegítéséről szóló törvényt
    Nem mindegy mert így már a valódi szándékot tükrözi cikk címe.”
  • 3. Pres 2011. június 20. 21:28
    „2. Bizony. Gyurcsány! Itt már csak Ön segíthet!”
  • 2. tótkomlósi 2011. június 20. 21:07
    „Így még nem szívatott meg embereket magyar kormány!”
  • 1. igazságkereső 2011. június 20. 20:28
    „A helyzetet nem tették kiszámíthatóbbá, csak változatlanul a bankoknak biztosították a tisztességtelen hasznot,ugyan is mélyen hallgatnak Dr.Boros Imre 2010.november 26.-ai Magyar Hírlapban megjelent tanulmányáról,mely "Mohó bankok diszkrét bája" címmel jelent meg! Dr.Boros Imre e cikkében leírja, hogy a magyarországi devizahitelesek hitelei egyáltalán nem is látták az alpesi valutát! Akkor miért is kell a svájci frank árfolyamán visszafizetni a forinthitelt,hiszen senki, de senki nem cáfolta meg a mai napig Dr.Boros Imre tanulmányát és mi a segítség a 180.-ft-os "árfolyamrögzítésben akkor,amikor a magyarországi devizaüzérek gondoskodnak a CHF folyamatos árfolyam emelkedéséről?!! 2015.januártól fognak "meghalni" a "devizahitelesek".hiszen a 3 évig külön számlán gyűjtött és közben masszívan emelkedő árfolyamú különbözetet ember nem fogja tudni visszafizetni,miközben jelenleg is a Parlament döntése értelmében biztosította a bankoknak a további tisztességtelen nyereséget!!”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

ÁSZ: az MTI átalakítása tervezett formában zajlik

Az MTI Zrt. átalakítása tervezett formában, a fokozatosság elvének megfelelően zajlik, az új… Tovább olvasom