Délmagyar logó

2016. 12. 10. szombat - Judit 0°C | 9°C

Elfogadták a harmadik rezsicsökkentéstt és a paksi bővítést

LMP-s tiltakozás miatt félbeszakadt a zárószavazás a paksi erőműről, mert megafonból szirénáztak.
17:17 - Az MSZP a veszprémi onkológiai központról és a társasházi tartozások behajtásáról, a Fidesz a baloldal terveiről, a Jobbik pedig a közbiztonságról érdeklődött a kérdések között az Országgyűlés csütörtöki ülésén. Ezt követően kivételes tárgyalásba vett javaslatokat tárgyaltak meg.

MSZP: mi lesz a veszprémi onkológiai központtal?

A szocialista Pál Tibor a Veszprémbe tervezett onkológiai centrum megvalósításával kapcsolatban kérdezte a kormányt. Arra volt kíváncsi, hogy lesz-e és ha igen, mikor készül el a regionális onkológiai központ, hiszen az alapkő letétele óta "egy kapavágás" sem történt a területen.

Soltész Miklós szociális és családügyért felelős államtitkár válaszában ismertette: a 3,7 milliárd forintos beruházás keretein belül Veszprémben és Farkasgyepün valósul meg az új onkológiai központ. Veszprémben egy 4271 négyzetméteres komplex onkológiai ellátást biztosító új központ épül helikopter-leszállóhellyel, járóbeteg-ellátással, fekvőbeteg-osztállyal és sugárterápiás ellátással.

Fidesz: mi várható a baloldaltól?

Rónaszékiné Keresztes Monika (Fidesz) arra hívta fel a figyelmet, hogy Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke korábban arról beszélt: kormányra kerülésük esetén ismét megszorításokra készülnek az emberek kárára. A kormánypárti politikus azt kérdezte a kabinettől, hogy mi várható a baloldali pártoktól.

Soltész Miklós államtitkár válaszában felsorolt több PM-es, DK-s és MSZP-s politikust, akik a csütörtöki szavazáson nemmel voksoltak a harmadik rezsicsökkentésre. Szerinte ez a szavazás mindent elárul, és hiába beszélnek a baloldali politikusok az emberek megsegítéséről, "egy szavukat sem lehet elhinni".

MSZP: hogyan lehet behajtani a társasházi tartozásokat?

Pál Tibor MSZP-s képviselő a társasházak közös költséget nem fizető emberekkel szembeni fellépésről kérdezte a kormányt. Szerinte ugyanis jelenleg nincs megfelelő megoldás arra, hogy pénzükhöz jussanak a lakóközösségek. Az ellenzéki politikus azt kérdezte a kormánytól, hogy van-e megoldási javaslatuk erre a problémára.

Völner Pál infrastruktúráért felelős államtitkár válaszában a kormány által a témában hozott intézkedéseket ismertette: így a kézbesítési szabályok és a kézbesítési vélelem szigorítását, illetve a jelzálog bejegyzésének lehetőségét 2011-től akár már három havi közös költség-tartozás esetén. Az államtitkár azt javasolta, hogy a társasházak minél hamarabb tegyék meg a lehetséges lépéseket, mert a kisebb tartozást könnyebb behajtani.

Jobbik: egyáltalán nincs rend Magyarországon

Egyed Zsolt (Jobbik) a közbiztonság helyzetével kapcsolatban bírálta a kormányt, amely ígéretével ellentétben nem tett rendet az országban nemhogy két hét, de négy év alatt sem. Szerinte a belügyminiszter állításával - miszerint Magyarországon rend van - ellentétben főleg vidéken egyre rosszabb a közbiztonság, ami a kormány rossz intézkedéseinek köszönhető.

Kontrát Károly, a Belügyminisztérium (BM) parlamenti államtitkára válaszában hangsúlyozta: soha nem mondta a kormány, hogy nem lesz az országban több bűncselekmény, de arra törekednek, hogy a bűnmegelőzéssel csökkentsék azok számát, a bűnüldözési munka javításával pedig fokozzák a felderített cselekmények arányát.

Összevont általános és részletes viták - Közép- és Kelet-Európai Regionális Környezetvédelmi Központ székhely-megállapodás

A Közép- és Kelet-Európai Regionális Környezetvédelmi Központ korábban nem volt nemzetközi szervezet, ez azonban számos problémát okozott - indokolta expozéjában a Külügyminisztérium államtitkára a székhely-megállapodás szükségességét, amelynek kihirdetéséről szóló törvényjavaslatot kivételes, sürgős eljárásban tárgyalta meg a Ház.

Győri Enikő elmondta: az intézmény, amelynek harmincegy állam a részese és tizenhét helyi irodát is működtet, több mint huszonhárom éve működik szentendrei központtal. A budapesti regionális központ jogállásáról szóló megállapodás rögzítését a magyarországi jogszabályváltozások is indokolták - tette hozzá.

Varga Géza (Jobbik) a központ több olyan kezdeményezéséről is beszámolt, amelyet példa értékűnek ítélt.

Pálffy István (KDNP) azt mondta: jelentős kongresszusi központja lehet a szervezetnek Budapest.

Az ülésen elnöklő Balczó Zoltán az összevont általános és részletes vitát lezárta.

Ezt követően több mint félórás szünetet tartott a Ház, mivel a Magyar Művészeti Akadémiáról szóló törvény módosításával összefüggő törvényjavaslat előterjesztője nem érkezett meg a Házba.

Doncsev: március 1-jétől alkalmazandók a Nemzet Művésze-díj előírásai

Március 1-jétől alkalmazhatók a Nemzet Művésze díjakkal kapcsolatos szabályok - mondta Doncsev András, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára, aki felidézte, hogy a köztársasági elnök az erről szóló előterjesztést megfontolásra visszaküldte a Háznak, így azt a tervezettnél később hirdették ki.

Az összevont általános és részletes vitát az ülés vezetője lezárta.

Bartos Mónika (Fidesz) a Herman Ottó emlékévre hívta fel a figyelmet napirend utáni felszólalásában. Illés Zoltán környezetügyért felelős államtitkár egyebek között a tudós műveit sorolta fel válaszában.

Hoffman Pál (KDNP) a Csepel-szigeti fejlesztéseket ismertette. Illés Zoltán elmondta: Hoffman Pál munkája is előrébb vitte a magyar kormány munkáját.

Csóti György (Fidesz) nem kívánatosnak nevezte, hogy a magyar nyelvű tévéadókon hatalmas számban mutatnak brutális jeleneteket.

Az elnöklő Balczó Zoltán az ülést bezárta, és a következő ülésnapot jövő csütörtökre hívta össze.

Plenáris ülés az Országházban - február 6. Fotó: MTI (galéria)


15:55 - Interpellációkkal folytatta munkáját az Országgyűlés csütörtökön, majd tárgysorozatba vételi kérvényeket vitattak meg, és az alkotmányügyi bizottság egyik eseti állásfoglalásának elutasítási kérelmét is megtárgyalták.

Az MSZP a földbérletpályázatokról kérdezte a kormányt

A szocialista Gőgös Zoltán a kormány Földet a gazdáknak programjáról interpellálta a kormányt. Az ellenzéki politikus szerint a kabinet inkább kárt okozott a programmal, mivel az álltartóknak szükséges nagy legelőket fiktív cégeknek, strómanoknak adták. Példaként említette a hortobágyi térséget, ahol szerinte veszélybe kerültek a helyi állattartók.

Bitay Márton Örs vidékfejlesztési államtitkár válaszában arra emlékeztetett, hogy a szocialista kormány 45 ezer hektárt adott harminc embernek "egy tollvonással". A jelenlegi kormány ezzel szemben több mint ezer fiatal gazdát jutatott földhöz és megtízszerezték az állami földet használók számát - fejtette ki.

Gőgös Zoltán nem fogadta el a kabinet képviselőjének válaszát, a parlament azonban 183 igen szavazattal, 19 nem ellenében és egy tartózkodás mellett megtette azt.

A Jobbik kártérítést sürget a Felvidékről kitelepített családoknak

A jobbikos Gaudi-Nagy Tamás a Felvidékről kitelepített magyarok kárpótlását sürgette interpellációjában. Az ellenzéki politikus kifogásolta, hogy a Csehszlovákiából kitoloncoltak magyarok nem kaptak megfelelő kárpótlást, míg - mondta a holokauszt túlélőire utalva - más csoportok rendszeres és biztos támogatásban részesülnek.

Rétvári Bence válaszában hangsúlyozta, a kormány előtt több megoldás is fekszik az érintettek kárpótlására, amely az érintettek széles köre - 150 ezer család - miatt az ország teljesítőképességétől függően később kerülhet sor.

Gaudi-Nagy Tamás nem fogadta el az államtitkár válaszát, az Országgyűlés azonban helyben hagyta 186 igen szavazattal, 14 nem és 3 tartózkodás.

A KDNP a vállalkozások ösztönzéséről kérdezte a kormányt

A kereszténydemokrata Aradszki András arról interpellálta a kormányt, hogy milyen további eszközöket használ a vállalkozásalapítás ösztönzésére, a korábban már életbeléptetett kedvező adópolitikai változtatások mellett.

Szatmáry Kristóf nemzetgazdasági államtitkár válaszában úgy fogalmazott, stratégiai szövetség van a kormány, valamint a kis- és középvállalkozások között. Kiemelte, az ország csak ezen réteg megfelelő működésével kerülhet ki a válságból. A kabinet intézkedései közül példaként említette a vállalkozási környezet javítását, amit a bankokkal, és multinacionális cégekkel szembeni fellépéssel értek el. A kedvező lépesek közé sorolta továbbá a társasági adó csökkentését és a munkahelyvédelmi akciótervet.

A kormánypárti politikus elfogadta az államtitkár válaszát.

Tárgysorozatba vételi kérvények és bizottsági állásfoglalást érintő kérdések

Két olyan indítványa tárgysorozatba vételét kérte a Jobbik, amelyeket korábban az alkotmányügyi bizottság elutasított. A pártok részére nyújtott állami források visszafizetésének elmulasztásával kapcsolatos jogkövetkezményekről szóló előterjesztésükben azt kezdeményezték, ne indulhassanak a választásokon azok politikusok, akik korábban vezető tisztséget töltöttek be egy adósságot hátrahagyó pártban.

Emellett az elmúlt rendszerhez kötődő egyes társadalmi szervezetek valós vagyonelszámoltatásáról szóló előterjesztésük tárgysorozatba vételét is kérték a Háztól.

Az ellenzéki párt az alkotmányügyi bizottság egyik eseti jellegű állásfoglalásának elutasítását is kérte a Háztól. Ebben a bizottság azt mondta ki, hogy Ujhelyi István szocialista ülésvezető elnök tavaly november 20-án az országgyűlési törvénynek, valamint egy korábbi bizottsági állásfoglalásnak megfelelően járt el, amikor úgy ítélte meg, hogy Novák Előd a Ház tekintélyét és valamely csoportot sértő kifejezést használt. A jobbikos felszólaló a "cigánybűnözés" szót használta.

Az erről szóló vitában Vona Gábor, a Jobbik elnöke azt mondta: a magyar-cigány együttélés komplex kérdés, és menekül az erről szóló vita elől az, aki a szó használatát tiltja, "a katasztrófának vet ágyat". Azt mondta, a fogalom használatával a megoldást célozzák, és nem kollektív ítéletet mondanak. Kijelentette: igenis létezik cigánybűnözés Magyarországon.

Cser-Palkovics András, az alkotmányügyi bizottság elnöke elmondta: az állásfoglalás eseti jellegű, és azt kezeli, hogy a mindenkori ülésvezető, pártállástól függetlenül milyen jogokat gyakorolhat.

Nyakó István (MSZP) azt kérdezte, ha a Jobbik frakcióvezetője romboló és építő emberről beszél és szerinte nem az a kérdés, hogy valaki cigány vagy sem, akkor felszólalásában mit keresett "a bűnözés szó előtt a cigány".

A frakciók felszólalása során Egyed Zsolt (Jobbik) azt mondta, nagyon kíváncsi lenne, hogy mi a véleménye a Borsod megyei kormánypárti képviselőknek a "cigánybűnözés" kérdéséről. Hozzátette, Nyakó Istvánt pedig egy dolog jellemzi, "konzekvensen és minden körülmények között kiáll a bűnelkövetők mellett a magyarsággal szemben".

Nyakó István ezt követő felszólalásában azt mondta, hogy nem ismétli meg azt a szót, amit "képviselőtársam velem szemben megengedett, mert nem jegyzőkönyvbe való, de kikérem magamnak".

Novák Előd (Jobbik) arról beszélt, a "cigánybűnözés" létezik, de ez nem jelenti azt, hogy minden "cigány bűnöző". Kijelentette: vannak a fiatalokra, a cigányokra vagy a politikusokra jellemző bűnözési formák.

A szavazás során sem a határozat elutasításáról való voksoláskor, sem pedig két másik, a Jobbik-frakció tagjai által benyújtott előterjesztés tárgysorozatba vételekor nem volt határozatképes a Ház. Ez a megismételt szavazásra sem állt helyre, így az Országgyűlés a jövő héten dönt majd ezekben az ügyekben.

Plenáris ülés az Országházban - február 6. Fotó: MTI (galéria)


13:45 - A Klikről, a pénztárgépekről, a paksi beruházásról és a baloldali pártok gazdasági elképzeléseiről volt szó csütörtökön az interpellációk között a parlamentben.

MSZP: a Klik csődje nem csak a Klik csődje

Hiller István interpellációjában arról szólt, hogy az elmúlt hetekben több orgánum beszámolt arról a levélről, amit a Klik írt az iskoláknak, kérve összegezzék eszközigényeket. A mellékletből kiderül: kizárólag a börtönökben előállított eszközöket rendelhetik meg az intézmények. A 280 tételes jegyzékben megtalálható például temetői fejfa, taktikai öv, lábujjcímke hulláknak, vagy nyusziház - sorolta. A Klik egész tevékenységét ez jellemzi, ostoba és kivitelezhetetlen intézkedések és az egységesítés. Idézte a Klikről készült miniszteri biztosi vizsgálatot is, majd az kérdezte, mi kell még ahhoz, hogy lássák, a Klik egy csőd, rosszul vezetett, drága és felesleges. "A Klik csődje ugyanakkor, nem csak a Klik csődje" - fogalmazott.

Doncsev András államtitkár kiemelte: több szempontrendszert figyelembe véve vizsgálták a Klik tevékenységét. A folyamatos önkorrekciónak csak egyik eleme volt az idézett vizsgálat - jelezte. A cél a háttértanulmánnyal a főbb problémák beazonosítása és a beavatkozási lehetőségek megjelölése volt. A felsorolt elemeket a központ haladéktalanul korrigálta, ahogy ezt a biztos is jelezte közleményében. Miközben a képviselő költséghatékonyságról beszél, intézmények százainak bezárása és pedagógusok tömeges elbocsátása jellemezte tevékenységét.
A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament 195 igen és 34 nem szavazattal jóváhagyta.

Jobbik: ki kárpótolja a jóhiszeműen eljáró vállalkozásokat?

Gyöngyösi Márton utalva a gazdasági környezet kiszámíthatóságára a pénztárgépek beszerzéséről kérdezett. Úgy fogalmazott: az az ámokfutás, amit több mint egy éve művelnek bizonytalanságot eredményez, a vállalkozások úgy élik meg a kormány tevékenységét, amely akadályozza őket, és nem a terheik csökkentésén fáradozik. Koncepciótlan kapkodásnak nevezte a történteket, szerinte "saját haverjaiknak osztották újra ezt a piacot is". Azt kérdezte: hogyan kárpótolják azokat a vállalkozókat akik még talpon maradtak, és a folyamatosan változó jogszabályok ellenére még komolyan veszik a kormányt és jóhiszeműen megvásároltak a pénztárgépeket?

Szatmáry Kristóf államtitkár rámutatott: a kereskedelemi réteg évek óta nem volt olyan optimista, mint napjainkban.

Hozzátette: nehezen értelmezhető a képviselő piac újra felosztására vonatkozó észrevétele. Jelenleg közel 30 forgalmazó, mintegy 80 gépére van engedély - jelezte, hozzátéve: az átállás koncepciója egy széles körű egyeztetés eredménye. Nem érheti semmilyen hátrány és anyagi kár a jóhiszeműen eljáró vállalkozókat - rögzítette, és utalt az ennek érdekében született rendeletre.

A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament 189 igen és 24 nem szavazattal elfogadta.

LMP: megéri a paksi beruházás?

Vágó Gábor arról beszélt, az elmúlt egy hét alatt kiderült, hogy a paksi erőművel összefüggő hatásvizsgálatokat eltitkolták. Kiderült továbbá, hogy 21 év alatt kell 12,5 milliárdos projektet finanszírozni, és az orosz fél beleszólhat a paksi áram árába. A többi nagy fejlesztést ugyanilyen arrogáns módon akarják a társadalom torkán lenyomni? Anyagilag megéri a paksi beruházás, vannak olyan tanulmányok, melyek szerint Magyarország jól jár ezzel a beruházással vagy valakinek a háttérbizniszét akarják egyengetni? - kérdezte.

Fónagy János államtitkár felidézte a beruházás előzményeit, majd kiemelte: a Gyurcsány-kormány 2005-ben elkötelezte magát az atomenergia mellett.
2005-2009 között az akkori kormányok az Országgyűlés jóváhagyása nélkül bővítették Paksot - emlékeztetett. Ezt akkor ellenzékként ők nem kifogásolták - jelezte. Több mint száz szakmai egyeztetés anyaga rendelkezésre áll, nézzék meg és akkor tisztábban látnak - szólított fel, hozzátéve: megvolt a szakmai egyeztetés és a felhatalmazás.

A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament 196 igen és 21 nem szavazattal jóváhagyta.


Fidesz: milyen terhekkel sújtanák a Gyurcsány-koalíció intézkedései a családokat?

Selmeczi Gabriella felidézte, hogy Gyurcsány Ferenc szerint bárki nyer, megszorításokra lesz szükség. Szerinte ezek az intézkedések újból a magyar családokat, munkavállalókat és nyugdíjasokat érintenék. Felidézte, hogy 2006-ban egyetlen nap alatt 30 százalékkal emelte a gáz árát, 14 százalékkal a villanyét, 4 százalékkal az szja-kulcsot és növelte az áfát is. Most szeretné megismételni a történelmet - mutatott rá, kiemelve, hogy megszüntetné a családi adókedvezményt, eltörölné a rezsicsökkentést, és a 400 ezer forint feletti fizetéseknél 30 százalékos adókulcsot vezetne be. Eközben Bajnai Gordon már bruttó 300 ezer forint felett emelné a kulcsot. A baloldalon nem változott semmi, a megszorítások a rögeszméjükké vált - mondta, és azt kérdezte: "a nem fog fájni program" mennyibe kerülne a családoknak?

Szatmáry Kristóf közölte: 2006-ban az szja 14 milliárdos, 2007-ben a különadó, a kamatadó bevezetése és természetbeli juttatások változásai 116 milliárdos pluszterhet jelentettek. A vállalkozások terhei 2006-ban 87, 2007-ben 232 milliárddal nőttek. A lakossági gázáremelés folyamata több száz milliárd forintot vont el a lakosságtól, s a költségvetési hiány folyamatosan 3 százalék felett volt - sorolta. Kitért arra is, hogy a 2011-től bevezetett adókedvezmény 180 milliárdot hagy a családoknál, 2014-től pedig további 50 milliárddal rövidülnének meg a családok, ha eltörölnék ezt az intézkedést.
A többkulcsos adó bevezetése sem eredményezne többletbevételt. A rezsicsökkentés kivezetése évente közel 400 milliárddal emelné meg a családok terheit - jelezte.

A képviselő a választ elfogadta.
____________________________________________________

Jóváhagyták a paksi erőmű bővítéséről szóló megállapodást

Jóváhagyta a paksi erőmű bővítéséről Oroszországgal kötött megállapodást a parlament csütörtökön név szerinti szavazáson.

Az egyezmény kihirdetését a kormánypártok és a Jobbik-frakció támogatta, a jelenlévő MSZP-s, LMP-s képviselők nemmel szavaztak. Szintén nemmel voksoltak a Párbeszéd Magyarországért független képviselői, a független Ángyán József, Endrésik Zsolt és Szili Katalin, valamint a jobbikosok közül egyedüliként Gaudi-Nagy Tamás. A Demokratikus Koalícióhoz tartozó képviselők nem vettek részt a szavazásban.

Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter és Szergej Kirijenko, a Roszatom elnöke Moszkvában január 14-én írta alá a nukleáris energia békés felhasználásában való együttműködésről szóló megállapodást, ennek keretében két paksi erőműblokk megépítéséről is megegyeztek. Ennek keretében Oroszország állami hitelt ad Magyarországnak az erőmű bővítéséhez. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerdán elmondta, megállapodtak, a részletekről: Oroszország tízmilliárd eurós hitelkeretet biztosít, a szerződést néhány napon belül aláírják.

Az új blokkok magyar állami tulajdonban maradnak.

Plenáris ülés az Országházban - február 6. Fotó: MTI/Bruzák Noémi (galéria)

A gazdasági miniszter múlt pénteken nyújtotta be a parlamentnek az Oroszországgal kötött megállapodást. Most azért szavazhattak róla, mert a kormánytöbbség egyetlen módosító indítványt sem támogatott.

12:27 - A parlament csütörtökön elfogadta a harmadik rezsicsökkentésről szóló törvényjavaslatot, majd név szerinti szavazást kezdett a paksi atomerőmű bővítését tartalmazó orosz-magyar megállapodásról, ám a voksolás LMP-s képviselők akciója miatt egy időre félbeszakadt, és egy órán át szünetelt az Országgyűlés munkája.

Nemzetközi szerződéseket hagyott jóvá az Országgyűlés

Az LMP pert indít a kormány ellen

A Lehet Más a Politika (LMP) pert indít a kormány ellen, hogy megkaphassa a paksi bővítéssel összefüggő hatástanulmányokat, elemzéseket - mondta a párt társelnöke csütörtökön Budapesten sajtótájékoztatón.

Schiffer András közölte, a nemzetközi szerződéskötési eljárásról, valamint a jogalkotásról szóló törvény is előírja, hogy hatástanulmányokat kell készíteni. A kormány indoklás nélkül megtagadta ezeknek a hatástanulmányoknak és kockázatbecsléseknek az átadását, ezért a közérdekű adatigénylés megtagadása miatt pert indítanak a nap folyamán - tette hozzá.

Hangsúlyozta, az LMP elkötelezett amellett, hogy a nukleáris energiát 2040-ig ki kell vezetni a magyar energiarendszerből, mert az költséges, valamint kockázatokat és jelentős környezeti terheket jelent a következő generációkra.

A parlament a határozathozatalok elején ratifikálta az Interszputnyik nemzetközi űrtávközlési rendszerről és szervezetről szóló 1971-es megállapodás legutóbbi, 2002-es módosítását. A szóban forgó szervezet alapvetően a műholdas távközlés gazdasági és tudományos eredményeit hasznosítja.

A képviselők ezt követően jóváhagyták a Grúzia és Magyarország között a közúti személyszállításról és árufuvarozásról kötött megállapodást, amely a két országot összekötő fuvarozás eddig hiányzó jogi kereteit teremti meg.

Az Országgyűlés támogatta a víz alatt örökség védelméről szóló UNESCO-egyezmény kihirdetését is azzal a céllal, hogy a határon túli magyar víz alatti értékek is megfelelő védelmet kapjanak.

A fentieken túl a Ház a biológiai sokféleséget támogató Nagojai Jegyzőkönyv aktualizált szövegét is átültette a magyar jogrendbe.

Jóváhagyták a képviselők továbbá a Magyarország és Törökország közötti biztonsági együttműködési megállapodást. A rendőri együttműködés fő célja a szervezett bűnözés és a terrorizmus elleni küzdelem, a Balkánon át Magyarországra és így az Európai Unióba tartó embercsempész- és kábítószercsempész-útvonalak felderítése, valamint a fegyvercsempészet megfékezése. A megállapodás tartalmazza az együttműködő szervek és az átadható adatok körét, lehetővé téve a közvetlen információcserét.

Az Országgyűlés - Martonyi János külügyminiszter indítványára - kihirdette a fegyverkereskedelmet korlátozó szerződést. Az ENSZ Közgyűlése április 2-án fogadta el a világ első olyan fegyverkereskedelmi szerződését (Arms Trade Treaty, ATT), amely szabályozza a hagyományos fegyverek szinte teljes készletét, beleértve a lőszereket és a robbanószereket is, és az emberi jogi szerződésekben meghatározott alapelveket megszegő államoknak megtiltja a fegyverszállításokat.

Módosították a területfejlesztési koncepciót

Az Országgyűlés - a fideszes László Tamás és Babák Mihály javaslatára - határozatban módosította az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepciót. Ezt részben a kistérségi szintű tervezés járási szintűvé válása indokolta. A tervbe bekerült még a Tokaji Borvidék országosan kiemelt fejlesztési térséggé nyilvánítása - a Balaton és a budapesti agglomeráció mellett.

Február 19. az ápolók napja lesz

Az Országgyűlés 305 igen szavazattal, egy nem ellenében és két tartózkodás mellett - a fideszes Kovács József előterjesztésére - február 19-ét, Kossuth Zsuzsannát születésnapját a magyar ápolók napjává nyilvánította. Kossuth Zsuzsanna, Kossuth Lajos húga az 1848-49-es szabadságharc idején a tábori kórházak főápolónője volt. 

Bajnai: Áder János ne írja alá a törvényt!

Miután a parlament elfogadja a paksi atomerőmű bővítéséről szóló, "a nemzeti érdekkel ellentétes" törvényt, az Együtt-PM Áder Jánoshoz fordul, hogy a köztársasági elnök ne írja alá a jogszabályt - ezt a választási szövetséget vezető Bajnai Gordon mondta csütörtöki, budapesti sajtótájékoztatóján.

Az Együtt-PM azt fogja kérni a köztársasági elnöktől, ne engedje, hogy Magyarország hosszú távra feladja a függetlenségét, a biztonságát és a jólétét - fogalmazott az ellenzéki politikus.

Bajnai Gordon azzal folytatta: bíznak abban, hogy az államfő a "feladatköréhez méltóan" jár el az ügyben.

Hozzátette: akik igennel voksolnak a csütörtöki parlamenti zárószavazáson, illetve akik saját üzleti, anyagi érdekük miatt reménykednek a szerződés megkötésében, azoknak azt üzenik, hogy "ne bízzák el magukat". A témában népszavazást kezdeményeztek, hogy döntsön a nép - emlékeztetett.

Elfogadták a harmadik rezsicsökkentést

Elfogadta az Országgyűlés a harmadik rezsicsökkentésről szóló törvényt, amely szerint az idén három lépésben lesz olcsóbb a rezsi: a gáz ára április 1-jétől 6,5 százalékkal, az áramé szeptembertől 5,7 százalékkal, a távhő ára pedig októbertől 3,3 százalékkal csökken.

A fideszes Rogán Antal és Németh Szilárd javaslatát 298 igen szavazattal, 7 nem ellenében, 5 tartózkodás mellett hagyták jóvá a képviselők.

A törvénymódosítás kitér a pénzügyi rezsicsökkentésre is, jogszabályba foglalták ugyanis, hogy minimum 500 millió forintos bírsággal sújthatja a Magyar Nemzeti Bank az ingyenes készpénzfelvétel szabályait megszegő pénzintézeteket.

Ugyancsak a havi kétszeri, összesen 150 ezer forintig terjedő díjmentes pénzfelvételhez kapcsolódik annak rögzítése, hogy a magyarországi bankautomatákból való készpénzfelvétel felső limitje nem lehet kevesebb napi 150 ezer, tranzakciónként pedig 75 ezer forintnál.

LMP-s tiltakozás miatt félbeszakadt a zárószavazás

A rezsicsökkentés szóló törvényjavaslat zárószavazása után a parlament a paksi atomerőmű bővítését tartalmazó orosz-magyar megállapodás név szerinti zárószavazását tartotta volna, ám az félbeszakadt, miután az LMP megafonból szóló szirénázással tiltakozott az ülésteremben az indítvány elfogadása ellen.

Schiffer András frakcióvezető egy Magyarország eladva és eladósítva, párttársa, Lengyel Szilvia pedig egy Nem leszünk orosz atomgyarmat feliratú molinót tartott fel, míg az ugyancsak LMP-s Szél Bernadett és Ertsey Katalin kezében egy-egy folyamatosan szirénázó megafon volt.

Az elnöklő Jakab István felszólította Schiffer Andrást, hogy gondoskodjon a rendzavarás beszüntetéséről, majd felkérte a teremszolgálat munkatársait, hogy szüntessék meg "a súlyos rendzavarást".

A fideszes Vitányi István, Szél Bernadett padtársa közben papírgalacsint dobált az egyik megafonba, vélhetően így próbálva elhallgattatni azt. Szél Bernadett megafonja egyszer lemerült, de elővett helyette egy másikat.

Miután a tiltakozó akció folytatódott, az LMP-s Schiffer Andrást, Szél Bernadettet, Lengyel Szilviát és Ertsey Katalint az ülésnap hátralévő részéről Jakab István kezdeményezésére az Országgyűlés kizárta. Az alelnök összehívta a házbizottság rendkívüli ülését, és szünetet rendelt el.

Schiffer András, Szél Bernadett és Lengyel Szilvia ekkor elhagyta az üléstermet, Ertsey Katalin és Szél Bernadett viszont a szünetben is ott maradt a karzaton, kezében a szirénázó megafonnal. Végül délben a terembiztosi szolgálat vezetőjének kérésére az LMP-s képviselők hagyták kivinni az ülésteremből a megafonokat.

A név szerinti szavazás dél után folytatódott. A kizárt LMP-s képviselők részt vehetnek az ülésen, szavazhatnak is, de nem szólalhatnak fel.

Plenáris ülés az Országházban - február 6. Fotó: MTI/Bruzák Noémi (galéria)

_____________________________________________________

Kövér: a legnagyobb büntetést kapják a rendzavaró képviselők

A kiszabható legnagyobb büntetésre tesz javaslatot az Országgyűlés elnöke azon LMP-s képviselők esetében, akik megzavarták a parlament ülését csütörtökön. Ezt maga Kövér László házelnök közölte újságírókkal a házbizottság rendkívüli ülése után.

A testületet azt követően hívták össze, hogy félbeszakadt a paksi atomerőmű bővítéséről szóló javaslat név szerinti zárószavazása, miután az LMP megafonból szóló szirénázással tiltakozott az ülésteremben az indítvány elfogadása ellen.

Az Országgyűlés elnöke a házbizottsági tanácskozás után elmondta: megkérdezte Schiffer Andrást, az LMP frakcióvezetőjét, meg kívánják-e akadályozni, hogy a parlament folytassa a munkáját; erre Schiffer András nemmel válaszolt.

Kövér László közölte, az LMP-s politikus szerint puszta figyelemfelhívás történt. Ezt vitathatnánk - jegyezte meg a házelnök.

Tájékoztatása szerint a frakcióvezető azt az ígéretet tette a házbizottságnak, hogy normális menetben tud folytatódni a Ház ülése.

Arra a kérdésre, hogy a rendzavaró képviselők mire számíthatnak, Kövér László elmondta, a maximális büntetésre tesz javaslatot, azaz a képviselői díj egyharmadának elvonására.

Kitért arra, hogy az ülés további részéről kizárt képviselők a szavazáson részt vehetnek, a kizárás arra nem vonatkozik.

Schiffer András a tiltakozásról közölte, ezzel tudták felhívni a figyelmet arra, hogy évtizedekre, több generációra kiható kockázatot vállal fel az ország a paksi bővítéssel anélkül, hogy megismerte volna a döntést megalapozó számításokat.

Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter és Szergej Kirijenko, a Roszatom elnöke Moszkvában január 14-én írta alá a nukleáris energia békés felhasználásában való együttműködésről szóló megállapodást, ennek keretében két paksi erőműblokk megépítéséről is megegyeztek. Varga Mihály gazdasági miniszter múlt pénteken nyújtotta be a parlamentnek az Oroszországgal kötött megállapodást. A kormánytöbbség csütörtökön egyetlen módosító indítványt sem támogatott, ezért nyílt mód a zárószavazásra.

11:28 - A földpályázatokról, a családokat érintő intézkedésekről, a külföldön dolgozó magyarokról, a kormány adópolitikájáról és szocialista Simon Gábor eltitkolt ausztriai bankszámlájáról volt szó csütörtökön napirend előtt az Országgyűlésben.

LMP: vizsgálják ki a gyanús földpályázatokat!

Lengyel Szilvia (LMP) a hortobágyi földpályázatokkal kapcsolatban azt mondta, hogy megbocsáthatatlan a nemzeti parki legelők bevonása a Földet a gazdáknak programban, mert így nem biztosítható az Európában egyedülálló terület védelme. Szerinte a miniszterelnöknek is feltűnt, hogy valami nincs rendben, ezért rendelt el vizsgálatot a pályázatok ügyében. Közölte, szeretné ha vizsgálatok nem állnának meg a hortobágyi pályázatoknál.

Bitay Márton, a Vidékfejlesztési Minisztérium állami földprogramért felelős államtitkára véleménye szerint ahol föld van, ott vita is van. Ugyanakkor azt kérte a képviselőtől, hogy néhány dologban ismerje el a kormány munkáját, így azt, hogy negyvenezer hektárt nyertek fiatal gazdák, a nyertesek 82 százaléka pedig természetes személy. Hozzátette: ahol kritika merült fel, eddig is minden esetben kivizsgálták.

KDNP: értékválság Nyugaton, szilárd értékek Magyarországon

Pálffy István (KDNP) arra hívta fel a figyelmet, hogy a hétvégén Madridban nőszervezetek tüntettek az abortuszszabályok szigorítása miatt, míg Franciaországban egy éve tüntetnek a melegházasság ellen, amit a szocialista Francois Hollande elnök erőltetett, aki "a szocialista erkölcs jegyében kidobta az Elysée-palotából az élettársát, mert egy másik nő lakásán találták az ágyban". Véleménye szerint Nyugat-Európában egzisztenciális, értékrendi és kulturális válság van, ezzel szemben Magyarországon stabilak az értékek.

Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériuma családügyi államtitkára szerint a baloldali, "vadliberális" kormányok mindig a családok ellen tettek és ennek súlyos következményei voltak. Közölte, 2002-2010 között a balliberális kormány szétverte a családtámogatási rendszert. Az Orbán-kormány intézkedései közül kiemelte a családi adókedvezményt, a gyes időtartamának visszaállítását, a gyed extrát.

Jobbik: a kormánypárti képviselők elszakadtak a valóságtól

Farkas Gergely (Jobbik) a külföldön dolgozó magyarokkal összefüggésben kifogásolta a miniszterelnök szavait, aki kikérte azt, hogy gazdasági menekülteknek nevezik ezeket az embereket. Az ellenzéki politikus szerint a kormánypárti képviselők elszakadtak a valóságtól, a gazdasági menekült nem pejoratív kifejezés, hanem ténymegállapítás, hiszen a külföldre kényszerültek a munkahelyek hiánya, az oktatási káosz miatt távoztak.

Családok szakadtak szét, az idősek tanulják ma a Skype használatát - tette hozzá, megjegyezve, ha az volt a kormány célja, hogy az időskori számítógépes használat elterjedjen, nem is találhattak volna jobb módszert.

Cséfalvay Zoltán, a nemzetgazdasági tárca parlamenti államtitkára azt kérdezte, honnan veszi a bátorságot a képviselő, hogy több tízezer fiatalt gazdasági menekültnek nevez. Szerinte a migrációnak nagyon sokféle oka van, egyik ilyen az oktatás. Mint mondta, 1990 előtt bárcsak élhettek volna azzal lehetőséggel, hogy szabadon mehetnek külföldre tanulni.

MSZP: Magyarországon soha az életben nem fizettek annyi adót, mint 2013-ban

Szanyi Tibor (MSZP) szerint Magyarországon soha az életben nem fizettek annyi adót, mint 2013-ban. Számításai szerint ez négy év alatt mindösszesen 10 ezer milliárd forintot jelent, vagyis a kormány négy év alatt minden magyar emberről egymillió forintot "szakított le". Úgy fogalmazott, a Fidesznek valóban jobban "tejelt" Magyarország, tíz százalék jattot adott Orbán Viktornak, népes családi és baráti körének.

Kitért arra, hogy Simon Gábor ügyét a hatóságok hónapokon át raktáron tartották, vártak vele addig, amíg az ügy legjobban fáj a szocialistáknak. Ez azt jelenti, hogy a kormány a hatóságokat pártpolitikai célokra használják, politikai ellenfeleikkel szemben - tette hozzá.

Cséfalvay Zoltán arra hívta fel a figyelmet, hogy most ugyanannyi az adók száma, 58, mint a kormányváltás előtt volt. Úgy fogalmazott: reméli nem olyan sok az adók száma és az adóterhelés, hogy ismeretlen eredetű vagyonokat bécsi bankszámlán kelljen parkoltatni. Hozzátette: 2008-ban 41,1 százalék volt GDP arányosan az adóterhelés, 2013-ban 39,2 százalék volt.

Fidesz: példátlan Simon Gábor ügye

Kósa Lajos (Fidesz) a szocialista Simon Gábor ügyét példátlannak nevezte és kérdéseket tett fel az ügyben Mesterházy Attila MSZP-elnöknek. A bécsi számlán lévő százmilliók azok, amelyekről Gyurcsány Ferenc korábbi pártelnök tavaly azt mondta, ismeretlen eredetű, gyanús milliók vándoroltak a párthoz, aminek az eredetét jobb, ha nem tudják? Tudott-e a számláról más is az MSZP-ben? - sorolta a kérdéseit. A kormánypárti politikus egyebek között azt is tudni szeretné, hogy a baloldali összefogásban részt vevő pártok hogy viszonyulnak az ügyhöz, vállalhat-e ilyen összefogásban szerepet Bajnai Gordon, Gyurcsány Ferenc, Fodor Gábor.

Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára felhívta a figyelmet, hogy nagyon sok megválaszolatlan kérdés van, amire három napja nem ad választ az MSZP. Szerinte ez felér egy beismeréssel. Fontos kérdésnek nevezte azt is, honnan jött ez a pénz.

Az elnöklő Jakab István bejelentette, hogy közvádas ügyben megkeresés érkezett Simon Gábor mentelmi jogának felfüggesztésére.

A csütörtöki ülésnapra érkező képviselőket a parlament bejáratánál Greenpeace néhány aktivistája Stop Paks 2 felirattal fogadta és "felelősségteljes" szavazásra kérte. A Ház a bővítésről szóló egyezménnyel kapcsolatos javaslatról a nap folyamán szavaz.

________________________________________________________________

LMP-s tiltakozás miatt félbeszakadt a zárószavazás

Félbeszakadt a paksi atomerőmű bővítéséről szóló javaslat név szerinti zárószavazása csütörtök délelőtt a parlamentben, miután az LMP megafonból szóló szirénázással tiltakozott az ülésteremben az indítvány elfogadása ellen.

Schiffer András frakcióvezető egy Magyarország eladva és eladósítva, párttársa, Lengyel Szilvia pedig egy Nem leszünk orosz atomgyarmat feliratú molinót tartott fel, míg az ugyancsak LMP-s Szél Bernadett és Ertsey Katalin kezében egy-egy folyamatosan szirénázó megafon volt.

Az elnöklő Jakab István felszólította Schiffer Andrást, hogy gondoskodjon a rendzavarás beszüntetéséről, majd felkérte a teremszolgálat munkatársait, hogy szüntessék meg "a súlyos rendzavarást".



A fideszes Vitányi István, Szél Bernadett padtársa közben papírgalacsint dobált az egyik megafonba, vélhetően így próbálva elhallgattatni azt. Szél Bernadett megafonja egyszer lemerült, de elővett helyette egy másikat.

Miután az ellenzéki képviselőcsoport tiltakozó akciója folytatódott, az LMP-s Schiffer Andrást, Szél Bernadettet, Lengyel Szilviát és Ertsey Katalint az ülésnap hátralévő részéről Jakab István kezdeményezésére az Országgyűlés kizárta. Az alelnök összehívta a házbizottság rendkívüli ülését, és félórás szünetet rendelt el.

Schiffer András, Szél Bernadett és Lengyel Szilvia ekkor elhagyta az üléstermet, Ertsey Katalin viszont a szünetben is ott maradt a karzaton, kezében a szirénázó megafonnal.

Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter és Szergej Kirijenko, a Roszatom elnöke Moszkvában január 14-én írta alá a nukleáris energia békés felhasználásában való együttműködésről szóló megállapodást, ennek keretében két paksi erőműblokk megépítéséről is megegyeztek. Varga Mihály gazdasági miniszter múlt pénteken nyújtotta be a parlamentnek az Oroszországgal kötött megállapodást. A kormánytöbbség csütörtökön egyetlen módosító indítványt sem támogatott, ezért nyílt mód a zárószavazásra.

Elfogadta a parlament a harmadik rezsicsökkentést

Elfogadta az Országgyűlés csütörtökön a harmadik rezsicsökkentésről szóló törvényt, amely szerint az idén három lépésben lesz olcsóbb a rezsi: a gáz ára április 1-jétől 6,5 százalékkal, az áramé szeptembertől 5,7 százalékkal, a távhő ára pedig októbertől 3,3 százalékkal csökken.

A fideszes Rogán Antal és Németh Szilárd javaslatát 298 igen szavazattal, 7 nem ellenében, 5 tartózkodás mellett hagyták jóvá a képviselők.

A törvény része, hogy a szociális intézményekben, például nyugdíjasotthonokban, valamint az önkormányzati vagy szolgálati bérlakásban élőkre is kiterjesztik a víz- és a szemétszállítási díjak korábbi tízszázalékos csökkentését, náluk ugyanis korábban nem érvényesült a rezsicsökkentés e két területen.

Újabb fogyasztóvédelmi intézkedésként döntöttek arról is, hogy a fogyatékossággal élők Braille-írással nyomtatott vagy úgynevezett akadálymentes, illetve könnyen érthető elektronikus gáz- és villanyszámlát kaphassanak, majd később ugyanezt biztosítani kell a távhő-, a víz- és csatorna-, valamint a szemétszállításról szóló számláknál is.

A törvénymódosítás emellett kitér a pénzügyi rezsicsökkentésre, jogszabályba foglalták ugyanis, hogy minimum 500 millió forintos bírsággal sújthatja a Magyar Nemzeti Bank (MNB) az ingyenes készpénzfelvétel szabályait megszegő pénzintézeteket.

Ugyancsak a havi kétszeri, összesen 150 ezer forintig terjedő díjmentes pénzfelvételhez kapcsolódik annak rögzítése, hogy a magyarországi bankautomatákból való készpénzfelvétel felső limitje nem lehet kevesebb napi 150 ezer, tranzakciónként pedig 75 ezer forintnál.

A parlament döntött arról is, hogy a bankok negyedévente kötelesek lesznek tájékoztatni devizahiteles ügyfeleiket az árfolyamgáttal elért megtakarításukról. Ezt megelőzően, első alkalommal közölniük kell, hogy az ügyfél az árfolyamgátba belépése óta mennyit takarított meg összesen. A pénzintézeteknek március 20-ig tájékoztatást kell küldeniük minden olyan adósnak is, aki jogosult gyűjtőszámlahitelre, de még nem kötött erre szerződést. Azt, hogy a bankok eleget tettek-e tájékoztatási kötelezettségüknek, az MNB ellenőrzi majd.

A megszavazott jogszabály - a gazdasági bizottság módosító indítványa alapján - változtatott továbbá a társasházi törvényen, lehetővé téve, hogy ha a törvényességi felügyeletet ellátó jegyző a társasház működését jogszabályba ütközőnek állapítja meg, felhívja a házat a törvényesség helyreállítására. Ha ezt két hónapon belül nem teszik meg, a jegyző bírósághoz fordulhat. A pert a társasház ellen kell megindítani, és a polgári perrendtartásról szóló törvény szabályai szerint kell lefolytatni. Ha a ház működésének törvényessége a közös képviselő, illetve az intézőbizottság jogsértő magatartása miatt nem biztosítható, százezertől ötmillió forintig terjedő, a jogsértés súlyával arányos bírság megfizetésére kötelezheti a bíróság a közös képviselőt, illetve az intézőbizottság elnökét és tagjait.

A módosító javaslatok elfogadásával az is része lett a törvénycsomagnak, hogy október 1-jétől a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elnöke rendeletben dönthet a villamosenergia- és földgázszállító vagy -elosztó vezetékre való csatlakozás részletszabályairól, például a díjakról. Jelenleg ez a jogosultság kétszintű, miniszteri és energiahivatali elnöki jogkör.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Simon kilép az MSZP-ből és tisztségeiről is lemond

A személyéhez kötődő összeggel el tud számolni, a pénz eredetének semmilyen közéleti, politikai… Tovább olvasom