Délmagyar logó

2017. 05. 29. hétfő - Magdolna 13°C | 28°C Még több cikk.

Elfogadták a médiatörvényt

Minden médiumra, így a lapokra, hírportálokra és internetes újságokra is kiterjed az új médiatörvény hatálya.
Az Országgyűlés keddre virradó hajnalban a kormánypárti képviselők szavazataival fogadta el a három fideszes képviselő által benyújtott, a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló indítványt, amely a többi között szabályozza a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság jogköreit, meghatározza a médiapiaci szereplők jogait és kötelességeit, illetve rendelkezik a rájuk kiróható szankciókról is. A törvényjavaslat kétharmados többséget igénylő részét 256 igen szavazattal, 87 nem ellenében fogadta el a parlament.

A további részletekért olvassa el parlamenti tudósításunkat:

A név szerinti szavazás kezdetén az LMP képviselői tiltakozásul leragasztották a szájukat, a párt két képviselője, Szabó Rebeka és Schering Gábor pedig "A magyar sajtószabadság élt 21 évet" feliratú transzparenst mutatott fel. A szocialista Szanyi Tibor a szavazáskor egy szájkosarat emelt fel.

A törvényjavaslat kétharmados többséget igénylő részét 256 igen szavazattal, 87 nem ellenében fogadta el a parlament, míg az egyszerű többséget igénylő részeket 248 kormánypárti politikus támogatta, 35 képviselő (a Jobbik és az LMP frakciójának jelenlévő tagjai, valamint négy MSZP-s képviselő) nemmel voksolt, 16 szocialista képviselő tartózkodott.

Az LMP performansza a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló törvényjavaslat zárószavazásakor az Országgyűlés plenáris ülésén. MTI Fotó: Kovács Attila
Az LMP performansza a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló törvényjavaslat zárószavazásakor az Országgyűlés plenáris ülésén.
MTI Fotó: Kovács Attila

MSZP: a médiatörvény példátlan hatalmi befolyást ad a Fidesznek

A szocialista Mandur László úgy értékelte, hogy a frissen elfogadott médiatörvény, amely heves tiltakozást váltott ki szakmai és nemzetközi jogvédő körökben is, példátlan módon ad hatalmi befolyást és felügyeletet a médiahatóságon és intézményein keresztül a kormánynak, illetve kilenc éven át a Fidesznek. Egy párt befolyása alá helyezték a közmédiumokat - jelentette ki az ellenzéki képviselő kedd reggeli napirend előtt felszólalásában a parlamentben.

Utalt arra, hogy az első médiatörvény megszületésénél a 72 százalékos többséggel bíró kormány odafigyelt arra, hogy az ellenzéknek is ellenőrzési jogot adjon, hogy ne lehessen "önkényeskedni" a média fölött. Szerinte jelenleg "a közhatalom kiszervezése" folyik. Boldog karácsonyt és sikerekben gazdag Magyarországot! - fejezte be felszólalását Mandur László.

Nyitrai Zsolt államtitkár reagálásában azt mondta, hogy riogatnak a szocialisták, azzal vádolják a Fideszt, amit ők követtek el. Hogy miként működött a pártállami média, megkérdezheti a szocialista padsorokban ülő, korábban cenzorként működő társaitól - fordult Mandur Lászlóhoz.

"A sajtószabadság kérdésében önöktől nem áll módunkban jó tanácsokat elfogadni" - folytatta, kijelentve: a médiatörvény nem tesz szájkosarat az újságírók szájára, mindössze megteremti a lehetőségét annak, hogy a jogszerűtlen médiatartalmat szankcionálni lehessen; átlátható szabályozást teremt, a jogbiztonságot szolgálja. A korábbi pazarló, átláthatatlan, pártérdekeknek kitett, a szocialisták által pénzkifizető helyként használt médiarendszert átalakítjuk, átlátható, racionális, takarékos közmédiarendszert teremtünk meg - szögezte le Nyitrai Zsolt.

A parlament döntésével hatályon kívül helyezte a rádiózásról és televíziózásról szóló törvényt, a sajtótörvényt, továbbá a nemzeti hírügynökségről szóló jogszabályt. Az új médiatörvény hatálya alá tartozik januártól minden Magyarországon letelepedett médiatartalom-szolgáltató és itt kiadott sajtótermék, valamint bizonyos esetekben a más országból nyújtott, de ide irányuló, itt terjesztett vagy közzétett médiaszolgáltatások is.

Ez azt is jelenti, hogy az Országos Rádió és Televízió Testület jogutódjaként működő médiatanács jogsértés esetén bármely médiumot bírsággal sújthat, ha az megszegi a médiatörvényt, vagy a november elején elfogadott médiaalkotmány rendelkezéseit. Így például gyűlöletet keltő személyek, nemzetek, közösségek, nemzeti, etnikai, nyelvi és más kisebbségek vagy bármely többség, valamely egyház, vallási közösség ellen, illetve az általa közöltek alkalmasak valamely közösség megsértésére, kirekesztésére.

A jelentős befolyásoló erővel rendelkező médiumok esetében a bírság összege 200 millió forintig, más médiaszolgáltatóknál 50 millió forintig terjedhet. Az országos napilapokra és internetes sajtótermékekre legfeljebb 25 millió forint, a hetilapokra és folyóiratokra 10 millió forint bírságot róhat ki a médiahatóság, a médiumok vezetőit pedig maximum 2 millió forint bírsággal sújthatja.

A bírságot azonban a médiumoknak - bár egy, az alkotmányügyi bizottság által hétfőn benyújtott zárószavazás előtti módosító javaslat ezt célozta - nem kell azonnal befizetniük, hanem kérhetik a határozat végrehajtásának felfüggesztését a bíróságtól. A könnyítést tartalmazó módosító javaslatot Pálffy Istvánnal (KDNP) jegyző fideszes L. Simon László azt korábban úgy indokolta: megszüntetik annak lehetőségét, hogy egy jelentős bírság előzetes befizetésével a lapkiadók ellehetetlenüljenek.

A törvény alapján az NMHH a médiaszolgáltatási jogosultság felfüggesztéséről és a médiaszolgáltatás törléséről is dönthet. Az előbbi időtartama ismételt és súlyos jogsértés esetén 3 órától egy hétig terjedhet, míg a nyilvántartásból való törlés után a médiaszolgáltatás többé nem tehető elérhetővé.

A médiahatóság hivatala nyilvántartást vezet a lineáris és lekérhető médiaszolgáltatásokról, nyomtatott és internetes sajtótermékekről, hírportálokról. A sajtótermék nyilvántartásba vételét annak jövőbeni kiadója kezdeményezheti, a kérelemről az NMHH 15 napon belül határoz.

A lineáris médiaszolgáltatásra jogosultak az NMHH által meghatározott mértékű médiaszolgáltatási díjat fizetnek, negyedévenként előre. A díjfizetés késedelme esetén a médiatanács a szerződést 30 napos határidővel felmondhatja.

Az NMHH hatósági eljárásban jogosult a médiaszolgáltatással, sajtótermék kiadásával, műsorterjesztéssel kapcsolatos - akár törvény által védett titkot magában foglaló - adatot tartalmazó eszközöket, iratokat, dokumentumokat megtekinteni, megvizsgálni, róluk másolatot, kivonatot készíteni.

A jogszabály rögzíti, hogy a médiaszolgáltatás és a sajtótermék tartalmának meghatározása szabad, a kiadó ugyanakkor felelősséggel tartozik a törvényben foglaltak betartásáért. Kiemelten fontos értéknek nevezi az indítvány a médiaszolgáltatások sokszínűségét, hangsúlyozva, hogy a sokszínűség védelme kiterjed a tulajdoni monopólium kialakulásának megakadályozására is.

Ennek érdekében kimondja, hogy a legalább 35 százalékos éves átlagos közönségaránnyal rendelkező televízió, rádió, illetve az e piacokon együtt legalább 40 százalékos éves átlagos közönségaránnyal rendelkező médiaszolgáltató, annak bármely tulajdonosa és a benne befolyásoló részesedéssel rendelkező személy vagy vállalkozás nem indíthat új médiaszolgáltatást. Sőt, a műsorstruktúra módosításával, magyar és a független műsorkészítők által előállított műsorszámok arányának növelésével, vagy egyéb módon kötelesek lépéseket tenni a médiapiac sokszínűségéért.

Szanyi Tibor, a Magyar Szocialista Párt (MSZP) országgyűlési képviselője (k) nemmel szavaz a médiatörvény zárószavazásán az Országgyűlés plenáris ülésén. MTI Fotó: Kovács Attila
Szanyi Tibor, a Magyar Szocialista Párt (MSZP) országgyűlési képviselője nemmel szavaz a médiatörvény zárószavazásán az Országgyűlés plenáris ülésén.
MTI Fotó: Kovács Attila

A médiatörvény jelentős befolyásoló erővel rendelkezőnek minősíti a legalább 15 százalékos éves átlagos közönségaránnyal rendelkező televíziókat, rádiókat, és többletterheket rak rájuk elsősorban a műsorkvóták terén.

A tartalomszabályozással kapcsolatban kiemelendő, hogy a televízióknak évi teljes műsoridejük több mint felében európai, több mint harmadában magyar műveket kell bemutatniuk; közszolgálati csatornáknál ez az arány 60, illetve 50 százalék.

Ugyancsak a műsorkvótákkal kapcsolatos rendelkezés, hogy a rádióknak ezután legalább 35 százalékban magyar zenéket kell játszaniuk, és ezek negyede 5 évnél újabb felvétel kell, hogy legyen.

 Szavazási eredmény a médiatörvényről az Országgyűlés plenáris ülésén. MTI Fotó: Kovács Attila
Szavazási eredmény a médiatörvényről az Országgyűlés plenáris ülésén.
MTI Fotó: Kovács Attila


Mindkét esetben lehetséges, hogy a médiumok a meghatározott arányokat a médiatanáccsal kötött hatósági szerződésben rendezett módon, fokozatosan érjék el, e mentesség azonban egyszerre legfeljebb 3 évre engedélyezhető.

A jelentős befolyásoló erővel rendelkező televízióknak munkanapokon reggel 7 óra és fél 9 között legalább 15 perces hírműsort vagy általános tájékoztató műsorszámot, minden este 6 és 9 óra között legalább 20 perc hosszúságú hírműsorszámot kell sugározniuk. A jelentős befolyású rádiókban munkanapokon reggel fél 7 és fél 9 között legalább negyedórás hírműsornak kell helyet kapnia.

E műsorokban a "demokratikus közvélemény tájékoztatását nem szolgáló" bűnügyi tematikájú híranyag éves átlagban nem lehet hosszabb terjedelmű a műsor időtartamának húsz százalékánál. A korlátozás az RTL Klub és a TV2 reggeli és esti, valamint a Neo FM és a Class FM reggeli hírműsoraira vonatkozik.

A két nagy kereskedelmi televízió emellett - a digitális műsorterjesztésű médiaszolgáltatása során - köteles biztosítani, hogy az este 7 és 11 óra között sugárzott, nem magyar nyelven készített filmalkotások és sorozatok legalább negyede eredeti nyelven, magyar felirattal is elérhető legyen. A hallássérültek érdekében a TV2 és az RTL Klub mellett a közszolgálati csatornák is kötelesek a hírműsorokon kívül 2015-től minden filmet is magyar nyelvű felirattal elérhetővé tenni például teletext szolgáltatáson keresztül.

L. Simon László Fidesz képviselő, a törvény előterjesztője (j), Orbán Viktor miniszterelnök (b) és Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője (b2) beszélget, amikor névszerinti szavazással döntenek a média
L. Simon László Fidesz képviselő, a törvény előterjesztője, Orbán Viktor miniszterelnök és Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője beszélget, amikor névszerinti szavazással döntenek a médiatörvény zárószavazásán az Országgyűlés plenáris ülésén.
MTI Fotó: Kovács Attila

Bekerült a médiatörvény tervezetébe az is, hogy a kereskedelmi televíziók levonhatják a társasági adóalapjukból az új magyar filmalkotások támogatására kötelezendően fordítandó összeget, amit az éves reklámbevételük 2,5 százalékában állapít meg törvényjavaslat.

Lényeges korlátozás, hogy a televíziók nem gyakorolhatják kizárólagos közvetítési jogukat oly módon, hogy a közönség több mint 20 százalékát kizárják a kiemelten nagy jelentőségű események - előfizetési díj fizetése nélkül is hozzáférhető közvetítésen keresztüli - nyomon követéséből. Hogy melyek ezek az események, azt a médiatanács állapítja meg.

A gyermekek és a kiskorúak védelme érdekében a lineáris műsorszolgáltatóknak műsoraik többségét kategorizálniuk kell. A korhatárra tekintet nélkül megtekinthető, a 6 éven aluliak számára és a 12 éven aluliak számára nem ajánlott műsorszámokat a megfelelő jelzéssel bármikor sugározhatják, míg a 16 éven aluliak számára nem ajánlott műsorokat csak este 9 óra, a 18 éven aluliak számára nem ajánlottakat pedig este 10 óra után. A kiskorúak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésének súlyos károsítására alkalmas, pornográfiát vagy indokolatlan erőszakot tartalmazó műsor egyáltalán nem közölhető. Újdonság, hogy a szolgáltató kérésére - díj ellenében, 15 napon belül - a műsorszám kategorizálásáról a médiatanács is határozhat.

A reklámokkal kapcsolatos rendelkezések között szerepel, hogy a hirdetések nem sérthetik az emberi méltóságot, nem tartalmazhatnak és támogathatnak a nemen, származáson, nemzetiségen, valláson, világnézeti meggyőződésen, fizikai vagy szellemi fogyatékosságon, életkoron vagy szexuális irányultságon alapuló hátrányos megkülönböztetést, illetve nem gyalázhatnak nemzeti jelképet. Szintén tilos olyan reklám sugárzása, amely kiskorúakat szólít fel valamely áru megvásárlására vagy szolgáltatás igénybevételére, illetve amely arra biztatja a kiskorúakat, hogy beszéljék rá szüleiket a vásárlásra.

A törvény rögzíti: a reklám, valamint az annak közzétételét jelző figyelemhívás átlagos hangereje nem lehet nagyobb, mint a környező műsorszámoké.

A televíziókban és a rádiókban a reklámok óránkénti időtartama egyetlen egész órától egész óráig tartó időszakban sem haladhatja meg a 12 percet. A közszolgálati médiumokban óránként az eddiginél kettővel több, 8 perc reklám engedélyezett. Nem lehet reklámmal megszakítani a 30 percnél rövidebb híradásokat és a 14 éven aluliakhoz szóló, félórásnál rövidebb műsorokat, a nemzeti ünnepek hivatalos eseményeiről szóló tudósításokat és a vallási, egyházi tartalmú műsorokat a filmek kivételével. A törvény értelmében 30 percnél hosszabb hírműsor vagy politikai tájékoztató műsorszám, illetve filmalkotás - a sorozatok és a dokumentumfilmek kivételével - reklámmal félórás időszakonként csak egyszer szakítható meg.

A szabályozás a filmek, sorozatok, sportműsorok és szórakoztató műsorszámok esetében lehetővé teszi a termékelhelyezést - kivéve a dohánytermékeket és a vényköteles gyógyszereket. A termékmegjelenítést tartalmazó műsorokban azonban nem hívhatnak fel az áru megvásárlására vagy a szolgáltatás igénybe vételére, és nem adhatnak indokolatlan hangsúlyt a terméknek.

Választási kampányidőszakon kívül politikai hirdetés csakis már elrendelt népszavazással összefüggésben közölhető. A politikai reklám tartalmáért a médiaszolgáltató nem felelős, mérlegelés nélkül köteles közzétenni azt.

A médiatörvény alapján a közszolgálati médiumok az államtól és a gazdasági szereplőktől függetlenek, vezetői és a tevékenységükben részt vevők szakmai autonómiát élveznek. A közmédiumok működése állami finanszírozás mellett történik, tevékenységük nem irányulhat elsősorban nyereségszerzésre.

A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap forrásaiból támogatja a közmédiumok feladatainak ellátását, támogatja és elvégzi műsorszámainak előállítását, megrendelését, megvásárlását, tájékoztatási és egyéb tevékenységét. Az alap jogi személy, költségvetését az Országgyűlés hagyja jóvá, kezelője a médiatanács, a vezérigazgatója feletti munkáltatói jogkört, ideértve a kinevezését, a médiatanács elnöke gyakorolja.

A közmédia finanszírozására szolgáló összeg elosztásáról a héttagú - a közmédiumok vezérigazgatóiból, az alap vezérigazgatójából és az Állami Számvevőszék elnöke által esetileg delegált két tagból álló - Közszolgálati Költségvetési Tanács dönt minden év szeptember végéig.

A közszolgálati médiavagyon tulajdonosi jogait és kötelezettségeit ugyancsak a médiaszolgáltatás-támogató alap gyakorolja. Az alap a közszolgálati médiavagyont nem idegenítheti el, nem ruházhatja át és nem terhelheti meg, továbbá gondoskodnia kell a közszolgálati médiavagyon körébe nem tartozó archívumok megőrzéséről is.

A törvény szerint a médiatanács Közszolgálati Kódexet fogad el, amely a közszolgálati médiumok számára iránymutatást ad a médiaszolgáltatás megfelelő elveire vonatkozóan. A kódex módosításáról a kuratórium egyetértésével a tizennégy tagú, egyházi és civil szervezetek képviselőit tömörítő Közszolgálati Testület dönthet.

Változás, hogy a törvény az MTI-hez telepíti a közszolgálati rádiós és televíziós hírműsorok gyártását és a közszolgálati médiumok hírportáljának működtetését. A javaslat indoklása szerint a hírszerkesztőségek összevonása nem jár együtt a hírműsorok műsoridejének csökkenésével, ugyanakkor lehetővé teszi, hogy a közmédia a rendelkezésre álló kapacitás hatékonyabb kihasználásával tudósítson a közéleti eseményekről.

A médiatörvény magában foglalja a Közszolgálati Közalapítvány és kezelő szerve, a kuratórium működésével összefüggésben nyáron elfogadott szabályokat is. Ezek értelmében a közalapítvány a közszolgálati médiaszolgáltatók tulajdonosa. A kuratórium 6 tagját az Országgyűlés választja, az elnököt és további egy tagot a médiatanács delegál, mindegyikük mandátuma 9 évre szól. A kuratórium ellenőrzi a közszolgálati médiaszolgáltatás céljainak megvalósulását és megválasztja a közmédiumok vezérigazgatóit.

A közmédiumok ügyvezetését a közös felügyelőbizottság ellenőrzi; elnökét és 3 tagját a kuratórium választja, egyet a munkavállalók.

A törvény megismétli és részletezi az NMHH működésének júliusban elfogadott szabályait is. A médiahatóság autonóm államigazgatási szerv, a frekvenciagazdálkodás és a hírközlés területén részt vesz a kormány politikájának végrehajtásában. Tevékenységéről évente beszámol az Országgyűlésnek, elnökét - aki egyben a médiatanács elnökjelöltje - a miniszterelnök 9 évre nevezi ki.

A médiatanács elnökét és 4 tagját a parlament egyidejű listás szavazással, kétharmados többséggel választja. A médiatanács ellátja az állami tulajdonban lévő frekvenciákat használó médiaszolgáltatási jogosultságok pályáztatásának feladatait, műsorfigyelő szolgálatot működtet, ellenőrzi a hatósági szerződések megtartását, kezdeményezi a fogyasztóvédelemmel és a tisztességtelen piaci magatartás tilalmával kapcsolatos eljárásokat, médiapiaci ágazati vizsgálatot, piacfelügyeleti eljárást folytat le.

A médiatanács elnöke - a fideszes Rogán Antal javaslatára hétfőn elfogadott alkotmánymódosítással összhangban - rendeletet adhat ki a frekvenciadíjak, az azonosítók lekötéséért és használatáért fizetett díjak és az igazgatási szolgáltatási díj beszedésével kapcsolatban.

A médiahatóság költségvetéséről az Országgyűlés dönt. Az NMHH a működésre és tartalékképzésére fel nem használt frekvenciadíjakat a hatóság a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alapba fizeti be.

A törvény alapján az elektronikus hírközlési szolgáltatást és médiaszolgáltatást igénybe vevő felhasználókat, nézőket, hallgatókat, fogyasztókat, illetve a sajtótermékek olvasóit megillető jogok és érdekek érvényesülésében a média- és hírközlési biztos működik közre. A biztost az NMHH elnöke nevezi ki.

A biztoshoz érdeksérelem vagy annak veszélye esetén egyes felhasználók és érdekképviseleti szervek is panasszal fordulhatnak. A biztos a panaszt megvizsgálja és elbírálja, valamint hivatalból is indíthat vizsgálatot. Ha a panaszt megalapozottnak találja, tájékoztatja a panaszost a nyitva álló eljárásokról és jogorvoslati lehetőségekről.

A biztos az érdeksérelem kivizsgálásakor bármely szolgáltatótól vagy kiadótól adatokat és felvilágosítást kérhet. A szolgáltató 15 napon belül köteles a kért adatot átadni, abban az esetben is, ha az üzleti titoknak minősül (amit a biztos köteles megtartani). Eljárásakor a biztos egyeztetést folytat a szolgáltatóval. Ha ez nem vezet eredményre, kezdeményezi az érdeksérelem megszüntetését vagy orvoslását. A kezdeményezés eredményéről jegyzőkönyvet készít, amelyet nyilvánosságra hozhat.

Egy zárószavazás előtti módosító indítvány elfogadásával arról is döntött a Ház, hogy a digitális átállásnak a jövő év vége helyett 2012. december 31-ig kell megvalósulnia úgy, hogy a lakosság legalább 94 százalékát elérje a digitális műsorszórási szolgáltatáson keresztül a közszolgálati médiaszolgáltatás, és ehhez rendelkezésre álljon a digitális műsorterjesztés vételére alkalmas készülék. A módosítás kimondja: ha e feltételek nem biztosíthatók, a televíziós médiaszolgáltatások digitális átállásának határnapja a feltételek teljesülésével esik egybe, de legkésőbb 2014. december 31-ig meg kell történnie.

Olvasóink írták

126 hozzászólás
  • 126. DélMagyarFan 2010. december 22. 17:04
    „118. Igen, mivel a magadfajták addig el sem tudnak aludni, amíg nem tüntetnek fel negatív színben cigányt vagy zsidót. Mert tényleg ez a legfontosabb, hogy ezt a 2 népet negatív színben tüntessük fel. Hogy lehet ilyen antimagyar a Fidesz, hogy gátat szab a gyalázkodásnak? Nem értem....”
  • 125. kspl 2010. december 22. 13:25
    „"Hol zsarnokság van,
    ott zsarnokság van,
    ..."

    [Illyés Gyula: Egy mondat a zsarnokságról]”
  • 124. keiner 2010. december 22. 12:32
    „Itt még egyszer magyarúl:
    http://nol.hu/kulfold/unios_tamadas__a_mediatorvennyel_meltatlanna_valunk_az_elnoki_posztra
    Alexander Alvaro, a Németországban kormányon lévő liberális párt EP-képviselője szerint Orbánéknak fel kell tenniük maguknak a kérdést, egyáltalán támogatják-e az Európai Uniónak nevezett projektet, képesek-e értékeit magukévá tenni és következő héten a soros elnöki tisztséget átvenni. Alvaro szerint a magyar kormány érvelésével szemben a médiatörvény megsérti az alapjogokat felsoroló EU-chartáját.”
  • 123. keiner 2010. december 22. 10:48
    „"Während Regierungsvertreter in Budapest versichern, das Gesetz entspreche europäischen Normen, sieht Alvaro es im Widerspruch zur EU-Grundrechtecharta. "Die ungarische Regierung muss sich fragen, ob sie mental überhaupt hinter dem Projekt der Europäischen Union steht, deren Werte mitträgt und nächste Woche den EU-Vorsitz übernehmen kann", sagte der FDP-Parlamentarier der "FR"."

    http://de.news.yahoo.com/2/20101222/tpl-scharfe-kritik-an-neuem-mediengesetz-4cea870.html

    Nem forditom, így is tudja mindenki miröl szól.”
  • 122. fles2 2010. december 22. 09:06
    „Megszeretném köszönni az összes parlamenti képviselőnek,hogy az országot kirabolták az embereket nyomorba döntik,megölik....

    Minden kedves hozzá szólónak békés és sokkal boldogabb karácsonyt és új esztendőt kívánok!!!”
  • 121. szilléri 2010. december 22. 08:13
    „Az egyik, ha nem a legerősebb hatalmi ág a média !

    Már csak a bankokat kellene elfoglalni !”
  • 120. papsajt 2010. december 22. 06:10
    „Legalább béke lesz. Eddig el kellett határolódni a fidesznek a délmagyartól, most meg megmondják,hogy mit írhat :)”
  • 119. DobóI 2010. december 22. 05:40
    „Nagy ám hisztéria: Veszni látszik a média szennyáradat, a sok bunkó pszeudósztár süllyesztőbe megy, és ó borzalom, helyette kultúra lesz a műsoron!”
  • 118. Lacas 2010. december 22. 05:11
    „Mi a legfontosabb? "Így például gyűlöletet keltő személyek, nemzetek, közösségek, nemzeti, etnikai, nyelvi és más kisebbségek vagy bármely többség, valamely egyház, vallási közösség ellen, illetve az általa közöltek alkalmasak valamely közösség megsértésére, kirekesztésére." Tehát cigányt,zsidót tilos negativ szinben feltüntetni.Igaz ahogy eddig is.”
  • 117. qrumpli 2010. december 22. 03:34
    „Javaslat:
    A tv valamennyi müsorát ellátni fidesz logoval .
    Lehetőleg középen ,eddig ott még nemvolt.”
  • 116. qrumpli 2010. december 22. 03:29
    „Namostmár aztán Kuss legyen!
    Pofát befogni !
    Éljen a fidesz!
    Hajrá magyarország!”
  • 115. balraat 2010. december 22. 00:49
    „Ehhez sokat nem lehet hozzáfűzni:
    SZÉGYEN!
    Azt hiszem előveszem a régi stencilgépet, mert újra kell szamizdatot gyártani.
    Azért arra kíváncsi lennék, hogy az internetet hogyan fogják kordában tartani!”
  • 114. DélMagyarFan 2010. december 22. 00:23
    „113. Meg kéne érteni, hogy a szabadságot kihasználva sokan garázdálkodásba kezdenek, amely roncsolja a magyarságot!

    Elég csak az általam kiemelt példákat elolvasni, ahol is a nácibűnözők mocskos viselkedését láthatjuk. Szerinted ez megengedett?

    A normális, magyar értékek továbbra is megengedettek lesznek.

    Nézzünk például engem: MEGÖLNI A TETVES NÁCIKAT!!!! Ez a mondat teljes mértékben magyar és teljes mértékben európai, tekintve, hogy mit tettek ezek az élőlények szeretett kontinensünkkel és országunkkal. Az ő kiirtásuk, illetve kiirtásukra való felszólítás nem ütközhet semmilyen törvényi akadályba, mivel a náci nem ember. Nincsenek jogai. Az általam felsorolt példák pedig bőven mutatják a nácibűnözők veszélyességét. A férgek ellen továbbra is lehet tehát harcolni, de végre egy kis szabályozást kap a média. Nem ártott már.”
  • 113. Hannibal-ante-portas 2010. december 22. 00:16
    „Aki nem olvasta, vagy látta, annak ajánlom figyelmébe - egyik kedvenc íróm - George Orwell két (alap) művét. Állatfarm és az 1984....
    Ha valaki elolvassa, sajnos egyre inkább vonhat párhuzamot....
    "Négy láb jó, két láb rossz..."
    "Minden állat egyenlő, de vannak állatok, melyek egyenlőbbek..."

    és hát az 1984-ből..

    "a Béke-minisztérium háborúval foglalkozik, az Igazság-minisztérium hazugságokkal, a Szeretet-minisztérium kínzással, s a Bőség-minisztérium éheztetéssel."
    vagy ami most a legaktuálisabb:
    "a Nagy Testvér szemmel tart..."
    Orwellnek tökéletesen igaza volt:
    "A szabadság az, ha szabadságunkban áll kimondani, hogy kettő meg kettő négy. Ha ezt megtehetjük, minden egyéb magától következik."

    Ettől a lépéstől már csak karnyújtásnyira vagyunk a regényből megismert Gondolatrendőrségtől....
    Hogy mi volt a feladata???
    A sok okos narancsnak feladat, hogy nézzen utána és olvassa el... Hátha felismeri az utópia és a valóság nem is annyira távoli egybemosódását....”
  • 112. DélMagyarFan 2010. december 22. 00:13
    „Újabb érdekes adalék Radnóti életéről, az előbb említett blogról:

    "(...) A lexikon persze nem írja, hogy ezek a gépek nemcsak ipari központokat bombáztak, hanem a magyar lakótelepeket minden esetben. Tehát ismeretlen egységek lőtték agyon Radnótit. Hat évtizedig azt hazudták, hogy nyilas keretlegények felkoncolták a költőt. Ezzel szemben a valóság az volt, hogy az utakon terelt foglyok vagy végelgyengülésben, hiányos táplálkozás, nem megfelelő ruházat miatt haltak meg és csak azokra lőttek rá az őrök, akik meg akartak szökni. És ez katonai kötelességük volt."

    Tehát Radnóti szökni akart, és ezért lőtték le. Végső soron akkor az egyik legnagyobb XX. századi költőnk meggyilkolása "katonai kötelesség" volt, és nem is volt bűn. Hmm, akkor megnyugodtam...

    MINDEN NEONÁCIT MEG KELL SEMMISÍTENI! DUNÁBA VELÜK!”
  • 111. DélMagyarFan 2010. december 22. 00:07
    „Most már azt mondom, hogy jöhet a médiatörvény!

    Újabb szennyblogot találtam: http://zionistterror-inhungary.blogspot.com

    A rohadék írók folyamatosan mocskolják a hazai zsidóságot, Radnótiról például ezt a hazugságot találtam:

    "De vegyünk egy másik ,,magyar" példát is, Radnóti Miklóst. (...) Verseit ugyan nálunk alkotta a polgárköltő, de ő nem a magyar irodalom része, hanem a zsidó irodalomban tartják számon. Ő az a tipikus költő, akit zsidósága miatt emelt a magasba a kommunista irodalomtörténet és máig is csak ezt hozzák fel legnagyobb érdemeként.
    (...)
    olvassa el Radnóti naplóját, amit nálunk 1989-ben adtak ki, hogy némely soraiban miként vélekedett rólunk magyarokról. Erről persze hallgatnak mindenütt, mert ez rossz fényt vetne a mostanság nem túl nagyra értékelt zsidó költőre. "

    A médiatörvénnyel csak egy a baj: hogy az ilyen, és ehhez hasonló szennyek elkövetőit nem akarja a Dunába lövetni, vagy agyonveretni. Na nem baj, ez is a hazafi nácivadász alakulatok feladata lesz, de mi nem cicózunk, nem finomkodunk: minden nácit kinyírunk!

    NINCS MÁS MÓDSZER, EZ MÁR LÁTSZIK
    MEGÖLNI AZ ÖSSZES NÁCIT!!!!”
  • 110. Mignon 2010. december 21. 23:36
    „A gyermekek nevelese nem a mediavilag feladata.
    Ök, esetleg szorakoztatnak, lehet neha kifogasolhato modon.
    Nincs ezzel semmi baj.

    A gyermekek nevelese elsösorban a szülök (!) feladata!
    (es csak masodsorban az iskolake)

    Az elatkozott MEDIAVILAG-nak a kölökneveleshez semmi köze.”
  • 109. Hidegen 2010. december 21. 23:27
    „Hát nem tudom nováklsszlo hogy éjsötét-e az elméd, de hogy rémképeket látsz és vizionálsz az biztos. Mi bajod az egyházi iskolákkal? Mire fel ezek sötét rémképek? Én nem vagyok vallásos mégsem félek az egyháztól. Viszont attól a rengeteg mocsoktól ami a gyermekeim nyakába ömlik nap mint nap a különböző médiák "jóvoltából", attól igenis félek sőt rettegek, mert nagyon kevés eszközöm volt hogy másként neveljem (ne adj isten befolyásoljam) őket mint ahogy az ´isten-csázár" MÉDIAVILÁG akarta. Talán most elkezdődött valami, És egynémely (ütődött) embercsoport máris a demokráciát és a ´sajtószabadságot" félti. Agyrém! Elindultak a dolgok, és megfogjátok látni nrm is olyan rossz ez az irány.:)”
  • 108. Mignon 2010. december 21. 23:17
    „A fejlett nyugati demokraciakban, olyan esetekben

    -ha valakinek, valahol politikai nezetei miatt
    lehetetlenne teszik foglalkozasa gyakorlasat,

    politikai menedekjogot nyujtanak.
    (politisches Asyl...)

    Kap segelyt, tamogatast, ha a nyelvet nem ismeri akkor ingyen nyelvtanfolyamra jarhat,
    segitenek a munka keresesben, egy lakas is ki lesz utalva es a gyerekek ikolaba jarhatnak (az kötelezö),
    segitenek a beilleszkedesbe az allami, egyhazi es szamtalan privat szervezetek is.

    Csak ugy eszembe jutott.”
  • 107. novaklaszlo56 2010. december 21. 23:03
    „Nem baj, hidegen, lehet akár többször négy év is, akár koronázással, meg a püspökök által megáldott, istentől származtatott regnálással is. Legfeljebb elszökdösünk apránként. Mellesleg nem mindenki gondolja azt, higy ami eddig volt, az olyan jó volt, de ami esetleg mégis rendben volt, vagy jó irányban haladt, azt miért is kell tönkretenni, kiforgatni? Én sejtem..., frászt sejtem: világosan tudom a választ, és a frász kerülget tőle. Bár ne tudnám, lenne éjsötété az elmém, s akkor boldogan loholnék a kölykökért az egyházi suliba, onnan aztán egyenesen mennénk a napi bűneinket meggyónni, s ha már ott vagyunk, dicsőítjük egy kicsit istent is, hálát adva neki mindazért, amit urainkon és parancsolóinkon keresztül ád nekünk. Mert tudjuk, hogy kiket kell követnünk, ha az örök élet üdvösségére áhítozunk. Európa egyik leghaladóbb, legvilágosabb Alkotmányát (a mienket) is hajlandóak vagyunk az üdvösségünkért feláldozni, mer a bűn fertelmes fészke az, s ma már, hála vezetőinknek, ezt is látjuk, s lassan kimászunk a fényre, hátrahagyván szégyenletes múltunkat, s imé, a célt is megláthattuk végre: az odaát van, a mennyek országában. Lelki vezetőink gondosan vigyázzák majd lépteinket a kommunikációnk terén is - ha akarjuk, ha nem -, nem hagyván, hogy eltévelyedjünk a bűnök kísértései közt! És így elközelgett végre a mennyeknek országa!
    Ámen!

    Csak az a baj, hogy a Fiú azt is mondta: vigyázzatok, mert nem tudjátok a napot! Na, mindegy, a médiatanács talán ezt is tudja. Mert aki ismeri az én szükségemet, az mindent tud rólam, igaz? Sebaj, nekem már nem kell semmit sem értenem, hisz jól tudja az én mennyei atyám, hogy mire van szükségem, és a médiatanácson keresztül ezt meg is adja nekem!
    Laudetur!
    Béke veletek!”
126 hozzászólás
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Elfogadták a második körös módosító indítványokat

Elfogadta az Országgyűlés a 2011. évi költségvetéshez benyújtott, a kormány által is támogatott… Tovább olvasom