Délmagyar logó

2017. 03. 24. péntek - Gábor, Karina 10°C | 21°C Még több cikk.

Elfogadták a nyugdíjjárulék emeléséről szóló módosító javaslatot

Elfogadta az Országgyűlés kormánypárti többsége hétfőn azt az adótörvényekhez benyújtott módosító javaslatot, amely a biztosítottak és a nyugdíjas vállalkozók által fizetendő nyugdíjjárulék mértékét 9,5 százalékról 10 százalékra emeli.
A bruttó bért terhelő nyugdíjjárulék fél százalékponttal történő megemelése mintegy 40 milliárd forinttal növeli a költségvetés bevételeit.

A számvevőszéki és költségvetési bizottság javaslatát Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője szombaton azzal indokolta, hogy a nyugdíjjárulék-emelésből befolyó plusz pénzből a legalább negyvenéves munkaviszonnyal rendelkező nők nyugdíjba vonulását fedeznék.

Az MSZP, a Jobbik és az LMP elutasította a járulékemelést célzó indítványt.

Elfogadták a területfejlesztési törvényt

A képviselők 264 igen szavazattal, 99 nem ellenében hagyták jóvá a jogszabályt, amelyet mindhárom ellenzéki frakció elutasított.

A területfejlesztési törvény, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény módosításával kapcsolatos előterjesztés egyik célja, hogy elősegítse a szabálytalan építkezések feltárását. A jogszabály egyúttal lehetővé teszi a közterület "nem rendeltetésszerű" használatának megtiltását, s létrehozza az építésügyi monitoring rendszert. Ezzel lehetővé válik egy olyan elektronikus nyilvántartási rendszer kialakítása, amely az egyes területek, építmények térbeli jellemzőit tartalmazza.

A jogszabály az épített folyamatok figyelemmel kísérését, a szabálytalan építkezések hatékonyabb kiszűrését is lehetővé teszi.

A jövőben kétharmados többség kell a legfőbb ügyész megválasztásához

A jövőben a legfőbb ügyész megválasztásához kétharmados parlamenti többség kell, és interpelláció helyett csak kérdés intézhető hozzá az Országgyűlésben - tartalmazza egyebek között a hétfőn elfogadott alkotmánymódosítási javaslat.

A Ház 308 igen szavazattal, 57 nem ellenében fogadta el a kormány október elején kezdeményezett alkotmánymódosítási indítványát. A javaslatot a Fidesz és a KDNP mellett a Jobbik is támogatta.

A módosítás célja az indoklás szerint, hogy megerősítse az ügyészség alkotmányos helyzetét, megreformálja jogalkotási eljárást és szabályozza a jogalkotás rendjét.

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium a legfőbb ügyésszel kapcsolatos módosítást azzal indokolta, hogy az interpelláció alapvetően a kormány ellenőrizhetőségét szolgálja.

Jobbikos bekiabálás miatt összehívták a házbizottságot

Mesterházy Attila, az MSZP frakcióvezetője az Európai Unió és Izrael közötti társulás létrehozásáról szóló megállapodás általános vitájában hívta fel a figyelmet arra, hogy Pörzse Sándor - Bárándy Gergely MSZP-s politikus felszólalása alatt - bekiabálásában "szarháziaknak" nevezte a szocialista képviselőcsoportot.

Pörzse Sándor ezt követően úgy fogalmazott, hogy elragadtatta magát és elnézést kért az Országgyűléstől, illetve azoktól, akik - mint mondta - nem értenek egyet kijelentésével.

Bárándy Gergely a bekiabálás alatt Vona Gábor felszólalására reagált. A Jobbik frakcióvezetője arról beszélt, hogy a "holokauszt-ipar" igazságtalanul vádolja pártját antiszemitizmussal. A Jobbik elnöke szerint a kormánytöbbség valamit el akar titkolni az EU és az Izrael közötti megállapodásból. Vona Gábor ennek kiderítése érdekében egy magyar-izraeli kapcsolatokat vizsgáló parlamenti bizottság létrehozását javasolta.

A szocialista képviselő válaszában kiemelte, hogy már a "holokauszt relativizálása" is bűncselekménynek minősül. Bárándy Gergely szerint Lezsák Sándor akkor járna el helyesen, ha megvizsgálná a Vona Gábor elleni büntetőfeljelentés szükségességét.

LMP: Lázár János bejelentései után sincs áttörés

Az LMP értékeli, hogy Lázár János és képviselőtársai több tekintetben belátták, nem tartható a két héttel korábbi álláspontjuk, de az Alkotmánybíróság (Ab) működéséről szóló törvényhez benyújtandó javaslatuk szövegszerű ismerete nélkül úgy tűnik, hogy "áttörés nincsen" - reagált a Fidesz frakcióvezetőjének a különadóra és az Alkotmánybíróságra (Ab) vonatkozó hétfői felszólalására Schiffer András.

Az LMP frakcióvezetője szerint a 98 százalékos adó esetében a jelenlegi módosító javaslat alapján is "megmaradhat a félelem az emberekben", hogy az állam visszakérheti azokat a jövedelmeket, amelyeket korábban a törvény ígéretében bízva vettek fel. Kijelentette, hogy ez az LMP számára elfogadhatatlan. Mint mondta, ebben az esetben nem a szocialista miniszterekről, hanem egy elvről van szó, mert elfogadhatatlannak tartják, hogy egy jogállamban az állam megkérdőjelezhesse a törvényesen felvett jövedelmeket.

Az Alkotmánybíróság működésére vonatkozó bejelentések kapcsán rossz üzenetnek nevezte, hogy azokban az esetekben, amikor egy hatalmi ág korlátot emel a kormányerők elé, "a kétharmados többség úgy tűnik, hogy alkotmányos kordonbontásba fog". Közölte, ha ez gyakorlat marad, és ha valamilyen formában fennmarad az Ab jogkörét szűkítő törvényjavaslat, akkor az egy figyelmeztető jel lehet az ügyészség, a bíróság és minden más hatalmi ág számára.

Kitért arra is, hogy a parlamentáris demokráciában a többség előtt is vannak korlátok. Egyúttal azt sürgette, hogy a kormányerők küldjenek világos jelzést a többi hatalmi ágnak arról, hogy tiszteletben tartják az autonómiájukat.

Megvitatta és kormánypárti támogatással elfogadta az alkotmányügyi bizottság azt a két módosító indítványt

A bizottság indítványa úgy változtatna Lázár János eredeti javaslatain - az alkotmánymódosításon és az Alkotmánybíróságról (Ab) szóló törvényen -, hogy azokban mégsem kötnék össze az Ab hatáskörét a népszavazási tilalmakkal.

Ehelyett azt mondanák ki, hogy a költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról, a központi adónemekről, illetékekről és járulékokról, a vámokról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvényeket az Ab akkor semmisíti meg, ha azok tartalma az élethez és emberi méltósághoz való jogot, a személyes adatok védelméhez való jogot, a gondolat, a lelkiismeret és vallás szabadságát vagy a magyar állampolgársághoz kapcsolódó jogokat sérti.

Mégse kössék össze az Alkotmánybíróság hatáskörét a népszavazási tilalmakkal

Lázár János ezt az Országgyűlésben jelentette be hétfőn, napirend előtt.

Közölte: azt javasolja a parlament alkotmányügyi bizottságának, nyújtson be olyan módosító indítványt, amely szerint költségvetési, költségvetés-végrehajtási, adó-, járulék és illetékügyekben bizonyos esetekben legyen az Alkotmánybíróságnak felülvizsgálati jogköre. Ilyenek például azok az alapjogok, mint az élethez, emberi méltósághoz, személyes adatok védelméhez való jog.

Lázár János Demokrácia és igazságosság címmel elmondott napirend előtti beszédében szólt a különadóról is, és - ahogyan azt már az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács hétfő reggeli ülésén bejelentette - közölte: azt javasolja, emeljék fel a 98 százalékos különadó összeghatárát 3,5 millió forintra, amelybe a szabadságmegváltás nem tartozna bele. Az állami és önkormányzati vezetők, valamint az állami és önkormányzati cégek vezetői esetében azonban megmaradna a különadó 2 millió forintos összeghatára a szabadságmegváltással együtt. A különadót öt évre visszamenőleg kellene megfizetni.

Mint mondta, az elmúlt időszakban mérlegelve az éles parlamenti és társadalmi vitát, valamint megfontolva az érdekképviseletek és a parlamenti képviselőtársainak észrevételeit, úgy döntött, arra kéri a költségvetési, valamint az alkotmányügyi bizottságot, hogy bizottsági módosító indítvánnyal segítsék korrigálni előterjesztését.

A kormány nevében reagáló Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter kifejtette: az MSZP egész demokráciaféltése mögött egy dolog állt, hogy az "erkölcstelenül kifizetett" pénzeket valahogy meg kellett menteni. Közölte, Lázár János javaslatával eleget tett a jogállami követelményeknek úgy, hogy az Alkotmánybíróság alapjogi szempontból gyakorolhatja a normakontrollt.

A Fidesz frakcióvezetőjének jelenleg három olyan javaslata van a Ház előtt, amelyet azután nyújtott be, hogy az Ab megsemmisítette a 98 százalékos különadóról szóló jogszabályt.

A politikus egyrészt ismét benyújtotta - gyakorlatilag változatlanul - a különadóval kapcsolatos javaslatát, másrészt kezdeményezte az alkotmány és az Alkotmánybíróságról szóló törvény módosítását is azért, hogy a népszavazási tilalom alá eső kérdések kerüljenek ki az Ab hatásköréből.

A 98 százalékos különadót érintően ugyanakkor a Fidesz frakcióvezetője hétfőn bejelentette, a fentebbiek szerint több ponton is változtatást javasolt. A módosítási indítványt az Országgyűlés költségvetési bizottsága már be is nyújtotta.

Az alkotmánymódosítással összefüggésben pedig - ahogyan azt Lázár János napirend előtt bejelentette - a parlament alkotmányügyi bizottsága nyújt majd be módosító javaslatot, amellyel finomodik az eredeti indítvány.

Lekerül a hétfői napirendről Lázár 3 indítványa

A tervezett módosítások miatt az Országgyűlés mégsem hétfőn folytatja le Lázár János Fidesz-frakcióvezető indítványainak megtárgyalását.

A házbizottság hétfői rendkívüli ülésén a Fidesz kérte a változtatást. A testület délután ismét összeül, hogy döntsön egyebek mellett arról, milyen ütemezésben folytatják a javaslatok tárgyalását, lesz-e például szerdán is ülésnap ezen a héten.

Lázár János újságíróknak a Fidesz-KDNP hétfői frakcióülése előtt azt mondta, jövő hét kedden lehet az indítványok zárószavazása.

A Fidesz frakcióvezetőjének jelenleg három olyan javaslata van a Ház előtt, amelyet azután nyújtott be, hogy az Ab megsemmisítette a 98 százalékos különadóról szóló jogszabályt.

A politikus egyrészt ismét benyújtotta - gyakorlatilag változatlanul - a különadóval kapcsolatos javaslatát, másrészt kezdeményezte az alkotmány és az Alkotmánybíróságról szóló törvény módosítását is azért, hogy a népszavazási tilalom alá eső kérdések kerüljenek ki az Ab hatásköréből.

A 98 százalékos különadót érintően ugyanakkor a Fidesz frakcióvezetője hétfőn bejelentette: azt javasolja, emeljék fel az adó összeghatárát 3,5 millió forintra, amelybe a szabadságmegváltás nem tartozna bele. Az állami és önkormányzati vezetők, valamint az állami és önkormányzati cégek vezetői esetében azonban megmaradna a különadó 2 millió forintos összeghatára a szabadságmegváltással együtt. A különadót öt évre visszamenőleg kellene megfizetni. A módosítási javaslatot várhatóan még hétfőn az Országgyűlés költségvetési bizottsága fogja benyújtani.

Az alkotmánymódosítással összefüggésben pedig a parlament alkotmányügyi bizottsága nyújt majd be módosító javaslatot, amellyel - a testület elnökének korábbi nyilatkozata szerint - finomodhat az eredeti indítvány.

Lázár 3,5 millióra emelné fel a különadó összeghatárát

Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője azt javasolja, emeljék fel a 98 százalékos különadó összeghatárát 3,5 millió forintra, amelybe a szabadságmegváltás nem tartozna bele.

Az állami és önkormányzati vezetők, valamint az állami és önkormányzati cégek vezetői esetében azonban megmaradna a különadó 2 millió forintos összeghatára a szabadságmegváltással együtt. A különadót öt évre visszamenőleg kellene megfizetni. A munkavállalói oldal azt kérte, a felmentési időre se vonatkozzon a különadó.

A módosítási javaslat a 2005-től számított adóévre vonatkozna - jelentette be Lázár János az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács hétfői ülésén, a fővárosban. Ezzel összefüggésben közölte, erre több más párt is javaslatot tett, és szerinte e visszamenőleges hatály a képviselőtársai és a társadalom többségének támogatását is bírni fogja. Hozzáfűzte, adóügyekben öt év az elévülési idő, és ha a különadót adónak tekintik, akkor ötéves elévüléssel érdemes számolni.

A továbbra is kétmillió forintos összeghatárral érintettek közé tartoznak az állami vezetők, a polgármesterek, a jegyzők, a főjegyzők, a köztulajdonban álló gazdasági társaságok vezető tisztségviselői, felügyelőbizottságának tagjai - sorolta kérdésre válaszolva.

A 3,5 millió forintos összeghatárral kapcsolatban a politikus megjegyezte, mérlegelés tárgya lehet hosszú távon, hogy az éves átlagbérhez kapcsolódjon az összeghatár kiszámítása.

A frakcióvezető bejelentette, azt is kezdeményezi, hogy azokra, akik nyugdíjba vonulnak, ne terjedjen ki a 98 százalékos különadóról szóló jogszabály hatálya.

Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője (j) és Kontur Pál, a Fidesz országgyűlési képviselője beszélget az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács ülésén a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban.
Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője (j) és Kontur Pál, a Fidesz országgyűlési képviselője beszélget az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács ülésén a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban.
Fotó: MTI


Lázár János közölte, ha javaslata elnyeri az érdekképviseletek támogatását, akkor indítványozza, hogy az Országgyűlés költségvetési bizottsága módosító javaslatként még hétfőn terjessze azt a parlament elé.

Hozzáfűzte, az állami cégekben érdekelt szakszervezeteknek azt tudja felajánlani, hogy a következő hetekben - a költségvetési vitával párhuzamosan - kész leülni velük tárgyalni, és kormánypárti frakcióvezetőként minden befolyását latba veti, hogy az állami cégek bérrendezési és bérezési struktúráját áttekintsék, szerinte ugyanis anomáliák vannak az egyes cégek között.

További problémának nevezte, hogy az elmúlt években több olyan oktatási, szociális és egészségügyi intézmény jött létre újonnan, amelyeket kiszerveztek az állam világából. "Az állam akkor jár el méltányosan, hogy ha ezek adott esetben újra állami érdekkörbe kerülhetnek más megoldás hiányában" - mondta, példaként említve a nem működő kórházi gazdasági társaságok dolgozóinak sorsát. Ha ilyen intézmények visszakerülnek az állam fenntartása alá, akkor a dolgozóikra vonatkozó "védőszabályokat" újra kell gondolni - jegyezte meg, hozzáfűzve, hogy akár tízezres nagyságrendű munkavállalói körről is szó lehet.

A bejelentések előtt a képviselőcsoport vezetője emlékeztetett, az áprilisi parlamenti választás kampányában a Fidesz és szövetségesei megígérték, ha nyernek, akkor a pofátlanul kifizetett, jó erkölcsbe ütköző, ízléstelen mértékű végkielégítéseket visszaszerzik. Erre a választási ígéretre hárommillió ember adta a szavazatát - tette hozzá, hangsúlyozva, hogy egy országban a demokráciát nem gyengíti, hanem erősíti a választási ígéret betartása. Megjegyezte, a társadalom és az érdekképviseletek véleményének figyelembe vétele szerinte nem szégyen, hanem erény.

A különadóval kapcsolatos vitát a politikus az elmúlt húsz év egyik legfontosabb vitájának nevezte.

Lázár János felszólalása után tárgyalási szünetet kértek az érdekképviseletek, hogy megvitassák a frakcióvezető frissen bejelentett javaslatait.

A tanácskozást folytatva az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács munkavállalói oldala nevében Fehér József közölte, álláspontjuk szerint a szabadságmegváltás mellett a felmentési időre járó juttatásoknak is ki kellene kerülniük a 98 százalékos különadó hatálya alól. Az oldal az öt évre visszamenőleges hatályt elutasította. Változatlanul maradtak kérdések, fenntartások - jelentette ki Fehér József Lázár János bejelentése után.

Hozzátette ugyanakkor, azt az elhatározást egyöntetűen támogatják, hogy azokra, akik nyugdíjba vonulnak, ne terjedjen ki a különadóról szóló jogszabály hatálya.

Varga László, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának vezetője azt mondta, a bejelentett változások nem oldják meg az alkotmányossági problémát, az összeghatárt pedig - végszámtól függetlenül - alkotmányellenesnek, megbélyegzőnek, diszkriminatívnak tartják.

Gaskó István, a Liga elnöke azt indítványozta, hogy a különadó kérdését tárgyalják meg az Országos Érdekegyeztető Tanácsban is.

Kónya Péter, a Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetségének elnöke ugyancsak arra hívta fel a figyelmet, hogy a felmentési időre járó juttatásoknak ki kellene kerülniük a különadó hatálya alól.

A Fidesz frakcióvezetője azt ígérte, megfontolja az érdekképviseletek jelzéseit.

Az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács önkormányzati oldala támogatta a különadóról szóló törvényjavaslatot a módosítani javasolt formában.

A tanács ülését követően Lázár János Schmitt Pál államfővel találkozik, akit tájékoztat a különadó és az alkotmánymódosítás ügyében. Ezután összeül a Fidesz-KDNP-frakciószövetség.

Délután a kormánypárti képviselőcsoport vezetője részt vesz a parlament alkotmányügyi bizottságának tanácskozásán, ahol egyebek mellett téma lesz az Alkotmánybíróság hatáskörét érintő, Lázár János által jegyzett alkotmánymódosítási javaslat "finomítása".

Lázár javaslatairól dönthet a Ház

Ma dől el, lesz-e zárószavazás a kétnapos parlamenti ülés első napján Lázár János fideszes frakcióvezető önálló indítványairól.

Az Országgyűlés tervezett napirendje szerint erre akár sor is kerülhet, de csak bizonyos feltételek teljesülése vagy a házszabálytól való eltérés esetén.

Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője Lázár János frakcióvezető és Orbán Viktor kormányfő múlt pénteki megbeszélése után jelentette be, hogy a képviselőcsoport vezetője az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács és a parlament ülésén jelenti be a 98 százalékos különadóval összefüggő, új elemeket is tartalmazó javaslatát.

Emellett finomodhat a Lázár János jegyezte alkotmánymódosítási javaslat is, amely a népszavazási tilalom alá eső kérdéseket kivenné az Alkotmánybíróság (Ab) felülvizsgálati jogköréből.

Az alkotmánymódosítási javaslat és az Alkotmánybíróságról szóló törvénymódosítás elfogadásához kétharmados többség szükséges.

Lázár János két hete nyújtotta be az Országgyűlésnek a júliusban elfogadott, egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló törvénycsomag 98 százalékos különadót érintő részének megváltoztatását célzó javaslatát, miután az Ab aznap alkotmányellenesnek nyilvánította, és visszamenőleges hatállyal megsemmisítette a különadót. A fideszes frakcióvezető egyidejűleg az alkotmány és az Alkotmánybíróságról szóló törvény módosítását is kezdeményezte annak érdekében, hogy a népszavazási tilalom alá eső kérdések kerüljenek ki az Ab hatásköréből.

Az Országgyűlés tervezett napirendje szerint a képviselők döntenek arról is, hogy költségvetési tanács elnöke részt vehessen és felszólalhasson a jövő évi költségvetés általános vitáján.

Záróvita és szavazás lesz a legfőbb ügyész jogállását megváltoztató alkotmánymódosításról, amely szerint a jövőben a legfőbb ügyészt a jelenlegi feles többség helyett kétharmaddal választaná meg az Országgyűlés, és megszűnne a parlamenti interpellálhatósága. A törvénymódosítás elfogadásához kétharmados parlamenti többség kell.

Zárószavazás lehet ma a konzuli törvény módosításáról, amelyet pénteken nyújtott be két fideszes képviselő annak érdekében, hogy a kettős állampolgársághoz kapcsolódó igényléseket gyorsabban és hatékonyabban lehessen intézni. Ugyancsak ma dönt a Ház a területfejlesztési törvényjavaslat, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény módosításáról, létrehozza az építésügyi monitoring rendszert, elősegíti a szabálytalan építkezések feltárását, rögzíti a közmű és nyomvonaljellegű építmények egységes, elektronikus nyilvántartásának szabályozását, valamint lehetővé teszi a közterület nem rendeltetésszerű használatának megtiltását.

A parlament napirendjén több uniós törvényjavaslat és az ezekről szóló döntés is szerepel.

Ma voksolnak a képviselők a jövő évi adótörvényekhez, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló, valamint az ügyészségi törvényhez benyújtott módosító indítványokról.

A határozathozatalok után még öt részletes vitát is lefolytat a parlament.

Olvasóink írták

57 hozzászólás
  • 57. kiokushyn 2010. november 09. 10:53
    „Amióta a fidesz van HATALMON én jókat kuncogok-bár rínom kéne.
    Valahogy úgy jön le az egész, hogy senki se szavazott rájuk.Hogy is van ez?”
  • 56. zuluvezir 2010. november 09. 09:54
    „48. hozzászólás szandokán 2010.11.09. 08:58
    A hozzád hasonló pö....sök is remélem megszívják egyszer a nagy brét! Te bunkó állat”
  • 55. varadipal 2010. november 09. 09:52
    „Nem ilyen Lázárt akartatok?”
  • 54. Lajos 2010. november 09. 09:42
    „szép dolog a posta gépkocsibeszerzése miközben a tehergépkocsi flotta millió futott kilométerekkel megy naponta . a személykocsipark 40ezer km-nél cserélve van. Mikor lesz ebben az országban a munkát végzőnek becsülete? Megint káderek vannak kiemelve a nép meg szívjon!”
  • 53. Larsson 2010. november 09. 09:41
    „"A rohadt milliomosok még családi pótlékot is kapnak ami a luxus kocsijuk benzinjére sem elég."

    Akiknek ha van mellé három gyerekük is a luxusautók után fizetendő vagyonadó felét is elengedik... Legyél gazdag és legyen 3 kölköd, akkor mindent megtehetsz magadnak, évente négyszer mehetsz külföldre nyaralni, síelni, őszi, tavaszi szabadság, stb...

    Kinek hozták ezeket a törvényeket? Hát épp maguknak, miközben lázárka vigyorogva nyilatkozik, hogy szabadságmegváltás miatt rá is vonatkozik a 98%-os adó! Van aki ezt elhiszi??? Ugye nincs...”
  • 52. Ebgondolat 2010. november 09. 09:34
    „45. hozzászólás bambinaXX 2010.11.09. 01:28
    NEM LEHET ilyet csinálni!!!! Legalább is az európai és a nemzetközi jog szerint!!! És mivel a nemzetközi jog erősebb a magyar jognál, aki ezt a visszamenőleges ügyet megtámadja Strasbourgban, garantáltan nyerni is fog!!!”
  • 51. Logaritmus 2010. november 09. 09:21
    „Adalek: a Posta uj vezetese 700 millioert vesz kozbeszerzes nelkul uj kocsikat, abbol csaknem 90 a vezetoseg limuzinja lesz. Nagyon kell meg 10 milliardert debreceni foci stadion is munkahely, lezerkozpont, tudomanyos kutatas helyett. Idiota Fidesz!”
  • 50. tarkan 2010. november 09. 09:06
    „Hát ez van::))A kétharmad az kétharmad::))Most osztán lesz rend::)))))Nesze nekünk!!”
  • 49. Lajos 2010. november 09. 09:05
    „Még örüljünk hogy nem visszamenőleg emelte meg a járulékot. Adócsökkentés-járulék csökkentés?? Hazugság!! Amit ad az egyik kézzel azt a másikkal triplán veszi vissza. A rohadt milliomosok még családi pótlékot is kapnak ami a luxus kocsijuk benzinjére sem elég. Na de ezt akarta a többség hát nesze!”
  • 48. szandokán 2010. november 09. 08:58
    „Akár mit erőlködik akárki,a kétharmad mindent visz.A parlamentben egyelőre csak vendégségben van az összes pöcs párt,vegyük már tudomásul.Meg volt a lehetőség az ország rendbetételére,nem most kell megmondani,hogy ki mit csináljon.,tehát kuss.”
  • 47. medvejanos 2010. november 09. 08:52
    „Ez jó kérdés... de a választ megtaláljuk abba, hogy nagyon nagyon sok embert lehetne felelősségre vonni és lennének köztük Fideszesek KDNP-sek és sokan mások is.”
  • 46. bambinaXX 2010. november 09. 01:46
    „egyszerű vagyok, nem jogász. szerencsére. megvan még a józan eszem.
    mert én úgy gondolom, hogy a jogalkotók miatt szar a rendszer, és erről a képzésük tehet. mert bizonyos dolgokat megváltoztathatatlannak tartanak. ez 1 hülyeség. paradigmaváltás kell.
    ami rossz, vagy rossz volt, azt meg kell változtatni.
    legyenek végre felelősök!! és vonják őket kérdőre!!
    De miért csak 2002-ig?? Miért nem a rendszerváltásig?!”
  • 45. bambinaXX 2010. november 09. 01:28
    „43! én is erre gondoltam - lehet-e ilyet egyáltalán?
    bár épp ezt helyesnek tartom.”
  • 44. medvejanos 2010. november 08. 23:32
    „Nesze nektek... egy érdekes dolog. ;)

    +40 milliárd bevétel, hogy tudjon mit adni a Fideszes városoknak.

    Lásd két év alatt 10 milliárd forint a Loki staidon építésére. Csak egy kis összehasonlítás a Fradi stadionját körülbelül 1,5-2 milliárdból szeretnék megvalósítani...
    Meg amúgy is az államnak először a nemzeti válogatottunk számára kéne tisztességes arénát állítania. Van itt pénz a kérdés, hogy hova is fog valójába elmenni ez a 10 milliárd....”
  • 43. la-za 2010. november 08. 22:54
    „Bár fidesz párti vagyok, de (akármennyire is nem értek egyet a 100millás végkielégítésekkel) nagyon veszélyes dolog visszamenőlegesen hatálybaléptetni bármilyen törvényt....”
  • 42. Titanilla 2010. november 08. 22:31
    „6. Lutetia ! Igen, Orbán szerint a választók hatalmazták őket fel. Innentől bármire ezt fogja mondani, és bármire törvényt hozhatnak. És akinek nem tetszik, az úgy lehet mehet akár Kistarcsára. Ezen sem lepődnék meg.”
  • 41. Neveletlen 2010. november 08. 22:22
    „Alkotmányellenes, szemforgató, bosszúvágyó, közönséges, mellégbeszélős, félelmet keltő, nem egyenes, szocializmusra jellemző, figyelemelterelő...most hirtelen ennyi”
  • 40. h65535 2010. november 08. 22:10
    „ja és köszönjük ezt is:
    http://index.hu/gazdasag/magyar/2010/11/08/160_milliarddal_elszamoltak_a_koltsegvetest/?rnd=862”
  • 39. h65535 2010. november 08. 21:55
    „majd a gázáremelés után mégnagyobb kussban lesznek a fidesz seggnyalói!”
  • 38. deszkás 2010. november 08. 21:25
    „DOBÓI! A mostani mivel jobb??”
57 hozzászólás
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Termékfejlesztési dömping az Abonett és a Négercsók gyártójánál

Az abonyi Újvilág Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szövetkezet felszámolta utolsó klasszikus termelőszövetkezeti ágazatát, a növénytermesztést, és az egészséges élelmiszerek iránti növekvő igényekre alapozva új termékek fejlesztésébe kezdett. Tovább olvasom