Délmagyar logó

2017. 06. 23. péntek - Zoltán 21°C | 35°C Még több cikk.

Elfogadták az adó- és illetékemeléseket és a költségvetés módosítását

A kormány költségvetési egyenlegjavító pénzügyi intézkedéscsomagjáról dönt az Országgyűlés mai ülésén.
12:01 - Adó- és illetékemelésekről, valamint az idei költségvetés ötödik módosításáról és a takarékszövetkezeti rendszer átalakításáról is döntött a parlament csütörtöki ülésén.

Átalakul a takarékszövetkezeti rendszer

Elfogadta az Országgyűlés a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról szóló törvényjavaslatot.

A kedden beterjesztett, kivételes sürgős eljárásban megtárgyalt, 214 igen és 42 nem szavazattal elfogadott jogszabály célja a takarékszövetkezeti szektor átalakítása, mivel annak tőkeellátottsága alacsony, szervezettsége és szolgáltatási szintje nem megfelelő és félő, hogy jelenlegi formájában nem lesz hosszú távon működőképes.

A törvény rögzíti, hogy az állam fontos tulajdonosi pozíciót szerez a szektorban, de azt a rendszer átalakítására, professzionalizálására és átszervezésére használja. Az így feljavított és megerősített szektorban pozícióit megfelelő időn belül értékesíteni kívánja, ha a pozitív folyamatokat visszafordíthatatlannak látja.

A létrejövő takarékszövetkezeti integráció két központi szerve a központi banki funkciókat már jelenleg is ellátó Takarékbank, a másik az újonnan létrejövő, a prudenciális szabályozással, intézményvédelemmel és szavatolótőke-szolgáltatással foglalkozó integrációs szervezet.

Adó- és illetékemelésekről döntöttek

Elfogadta az Országgyűlés - 214 igen és 42 nem, valamint egy tartózkodás mellett - azt a törvénymódosítást, amelyet a kormány azért kezdeményezett, hogy a GDP-arányos államháztartási hiány tartósan 3 százalék alatt maradjon és így az ország elkerülhesse egy újabb európai uniós túlzottdeficit-eljárás megindítását.

Az eddigi 6000 forintos felső korlát eltörlésével 6 ezrelékre nő a készpénzfelvétel pénzügyi tranzakciós illetéke, míg az átutalásoknál 2-ről 3 ezrelékre emelkedik az illeték, a 6000 forintos korlát megtartásával.

A bankok egyszeri befizetésre kötelesek, amelynek mértéke a január-áprilisi tranzakciósilleték-kötelezettség 208 százaléka, azaz mintegy 75 milliárd forint.

Az Országgyűlés plenáris ülése június 27-én. Fotó: MTI/Illyés Tibor (galéria)

Nem magánszemélyek esetében 2-ről 3 forintra nő a szöveges üzenetenként, illetve hívások esetén percenként fizetendő távközlési adó mértéke. Az adóbefizetés felső határa havonta 2500 forintról 5000 forintra emelkedik.

Szintén nő a bányajáradék általános mértéke 12 százalékról 16 százalékra. Hatszázalékos egészségügyi hozzájárulás hatálya alá esnek ezentúl a kamatjövedelmek is.

Ötödször módosult a költségvetés

Elfogadta az Országgyűlés kormánypárti szavazatokkal az idei költségvetés ötödik módosítását, amely alapján az állam garanciát vállal egyes, a kis- és közepes vállalkozások által lehívható, a használatarányos útdíj bevezetéséhez kapcsolódó kedvezményes hitelekre.

A kormány javaslatára egy zárószavazás előtti módosító javaslat eltörölte az önkormányzati adósságkonszolidációhoz kapcsolódó banki befizetési kötelezettséget. Ugyanakkor lehetővé teszi, hogy az önkormányzatoknál maradó adósságot az állam az év végéig átvegye, amennyiben ezt az érintett bankok kezdeményezik, az önkormányzatok pedig engedélyezik. Ennek feltétele, hogy az átadandó hitelösszeg 7 százalékát a hitelező megfizesse a központi költségvetésnek.

Döntöttek májusban bejelentett, a nagyberuházások finanszírozását érintő módosítások költségvetési törvénybe foglalásáról is. Létrehoznak egy beruházási alapot, amelyből ezek a kiadások - például a stadionépítések, vagy a Kossuth tér átépítése - rendezhetők.

Törvény a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás minősítéséről
Elfogadta a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenység minősítéséről szóló törvényjavaslatot az Országgyűlés 213 igen szavazattal, 47 nem ellenében.

A Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter kezdeményezte jogszabály jóváhagyásával 2014. január 1-jétől olyan cégek végezhetnek hulladékgazdálkodási közszolgáltatást, amelyek rendelkeznek hulladékgazdálkodási engedéllyel, hulladékgazdálkodási közszolgáltatási engedéllyel, valamint az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség által kiállított minősítő okirattal, majd ezek birtokában szerződést kötöttek a települési önkormányzattal.

Napirend utáni felszólalások

A kevesebb mint másfél órán át tartó ülés napirend utáni felszólalásokkal ért véget.

Az LMP színeiben politizáló Lengyel Szilvia független képviselő a Volán-társaságok átalakítását bírálta, mert szerinte több elhibázott döntést is hoztak ezzel kapcsolatban. Egyúttal kérte a gyorsvonati pótjegy eltörlését.

A fideszes Erdős Norbert a 44-es számú út fejlesztését szorgalmazta napirend utáni felszólalásában.

A
Az Országgyűlés plenáris ülése június 27-én. Fotó: MTI/Illyés Tibor (galéria)
parlament az előzetes tervekkel ellentétben jövő hét csütörtökön és pénteken is összeül a nyári szünet előtt.

11:33 - A 125 éve született Magyary Zoltánról, a devizahitelesekről, Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter pénzügyi intézkedéscsomagjáról és a rezsicsökkentésről volt szó csütörtökön napirend előtt az Országgyűlésben

KDNP: Magyary példakép a kormány számára

Michl József (KDNP) a 125 évvel ezelőtt született Magyary Zoltánról, a magyar közigazgatás megújítójáról emlékezett meg. Úgy vélte, amit a jogtudóstól tanulhatnak nagy fontossággal bír a mai magyar közigazgatás fejlesztéséhez, a színvonalának emeléséhez. A köztisztviselők július 1-jei napja alkalmából megköszönte a közszolgálatban dolgozók munkáját.

Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára szerint Magyary Zoltán legfontosabb munkáinak megírásakor a mostanihoz hasonló körülmények között voltak Magyarországon. Az 1930-as évek végén, a gazdasági válság után ismét az állam felé fordultak, Magyary eszményképe is egy erős hatékony, költségtakarékos szervezet volt, a mostani kormánynak is újra kell gondolni az állam feladatait - vélekedett, majd ő is megköszönte a közigazgatásban dolgozók munkáját.

Jobbik: kettős mércét alkalmaz az EU

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) emlékeztetett arra, hogy uniós kötelezettségszegési eljárás indulhat Magyarország ellen a devizahitelek visszaszorítása miatt, ami szerinte rávilágít az ország gyarmatosításának fokára. Undorító kettős mércének nevezte az eljárást, mivel szerinte a csehek és a lengyelek sokkal hamarabb korlátozták a devizahiteleket, amit akkor az EU örömmel fogadott, mondván ez jelzi, hogy jobban teljesít a két ország gazdasága.

Szatmáry Kristóf, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságszabályozásért felelős államtitkára szerint nem új az EU részéről, hogy próbálja a magyar kormányt eltántorítani a devizaadósok problémájának megoldásától, de a kabinet nem fog letérni az eddigi útról. Hozzátette: a kormány eddig 340 ezer hitelkárosulton segített valamilyen módon.

MSZP: 150 milliárdos megszorítást szavaz meg az Országgyűlés

Józsa István(MSZP) a parlament által nap folyamán megszavazott pénzügyi intézkedéscsomagról közölte, amit a kormány az egyik kezével ad, annak a többszörösét veszi el a másik kezével. Szerinte az áram árának év eleji csökkentése 50 milliárd forintot jelent az állampolgároknak, addig Varga Mihály megszorító csomagja 150 milliárd forintos adóemelést jelent.

Hozzátette: még drágább lesz a bankolás, a telefonálás, az üzemanyag. Kérdésesnek nevezte, hogy a takarékszövetkezetek államosításával mi lesz a vidéki bankolással.

Szatmáry Kristóf úgy fogalmazott, diszkrét bája van annak, hogy a szocialisták folyamatosan olyan intézkedéseket támadnak, amelyek a bankok, nagytőkések megadóztatását jelentik. Az elmúlt három évben minden olyan intézkedés ellen felszólaltak, amelyek nagy nemzetközi cégeket, pénzintézeteket érintettek. Ha valóban át tudnák hárítani a lakosságra a terheket a bankok, a szolgáltatók, akkor miért tiltakoznak a növelésük ellen - kérdezte.

Kijelentette: most már az EU által is elismert módon rendben van a költségvetés.

Fidesz: a rezsicsökkentés visszavonására szólította fel az országot az EU

Rogán Antal (Fidesz) azt mondta, Magyarország egyik legnagyobb sikere az elmúlt fél évben a rezsicsökkentés, január elsejétől tíz százalékkal csökkent a villamos energia és a gáz ára. Hozzátette: július 1-jétől csökken a víz- és a csatornadíj, a hulladékszállítás költsége, a kéményseprés díja is.

Az Országgyűlés plenáris ülése június 27-én. Fotó: MTI/Illyés Tibor (galéria)

Közölte, az EU egyik ajánlásában azt kérte, Magyarország fokozottan szüntesse meg a szabályozott energiaárakat. Ez azt jelenti, hogy Brüsszel a rezsicsökkentés visszavonására szólította fel Magyarországot - mondta, arra kérve a kormányt, hogy az EU felszólítása ellenére határozottan tartson ki a rezsicsökkentés mellett.

Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára véleménye szerint a rezsicsökkentés nem példa nélküli Európában, többek között Franciaország, Bulgária, Spanyolorszá, Svédország hajtott végre vagy dolgozik a rezsicsökkentésen. A kormány szerint szükséges és hasznos volt a rezsicsökkentés, azt következetesen folytatni kívánják - hangsúlyozta, utalva arra, hogy az idei fűtési szezon kezdetén a villany és a földgáz ára tovább csökken legalább 10 százalékkal.

Az államtitkár szerint az EU sem vitatja a rezsicsökkentés szükségességét, Brüsszel is az energiaárak letörésén dolgozik, hosszú távon megtérülő utakat keresve, amelyek több száz milliárd eurós beruházás igényelnek.
_______________________________________________________________

Átalakul a takarékszövetkezeti rendszer

Elfogadta csütörtökön az Országgyűlés a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról szóló törvényjavaslatot.

A kedden beterjesztett és kivételes sürgős eljárásban megtárgyalt, 214 kormánypárti igen és 42 nem szavazattal elfogadott jogszabály célja a preambulum szerint a takarékszövetkezeti szektor átalakítása, mivel annak tőkeellátottsága alacsony, szervezettsége és szolgáltatási szintje nem megfelelő és félő, hogy jelenlegi formájában nem lesz hosszú távon működőképes.

A törvény rögzíti, hogy az állam fontos tulajdonosi pozíciót szerez a szektorban, de azt a rendszer átalakítására, professzionalizálására és átszervezésére használja. Az így feljavított és megerősített szektorban pozícióit megfelelő időn belül értékesíteni kívánja, ha az általa elindított pozitív folyamatokat visszafordíthatatlannak látja.

A törvény értelmében létrejövő takarékszövetkezeti integráció két központi szerve a központi banki funkciókat már jelenleg is ellátó Takarékbank, a másik az újonnan létrejövő integrációs szervezet.

Utóbbi közös intézményvédelmi szervezetként működik (magába integrálja a korábban működő intézményvédelmi alapokat), prudenciális szabályzatokat bocsát ki, szavatoló tőkét szolgáltat az integráció tagjainak, illetve vizsgálhatja a megfelelő tőkeellátottságot az egyes takarékszövetkezeteknél. Amennyiben a minimális tőkeellátottság nincs meg, akkor átmeneti időszakra tőkeemeléssel stabilizálja a működést. A szervezet tagjai a szövetkezeti hitelintézetek, a Takarékbank Zrt. valamint az MFB. A Takarékbank Zrt. alaptőkéje legalább 3 milliárd 389 millió 704 ezer forint, a bankban a Magyar Posta törzsrészvény jegyzésével szerez tulajdont.

A törvény hatályba lépésének napján létrejövő, a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete jogi személy, székhelye Budapest. Induló vagyona az MFB által rendelkezésre bocsátott egymilliárd forint, valamint a megszűnő az Országos Takarékszövetkezeti Intézményvédelmi Alap (OTIVA), a Regionális Pénzintézetek Intézményvédelmi Alapja (REPIVA), a Takarékszövetkezeti Intézményvédelmi Alap (TAKIVA), valamint a Hitelszövetkezetek Első Hazai Önkéntes Betétbiztosítási és Intézményvédelmi Alapja (HBA) vagyona.

A törvény - néhány technikai jellegő rendelkezéstől eltekintve - a kihirdetése utáni napon lép hatályba. Az ezt követő 30 napon belül a szervezet által felkért két független könyvvizsgáló értékeli az MFB által a szervezetben, illetve a Takarékszövetkezeti Bank Zrt.-ben szerzett jogokat, és meghatározza ezek ellenértékét egy piaci befektető számára. Az MFB a két független könyvvizsgáló által adott értékelés közül a kisebb értékre emeli készpénzben a szervezet számára rendelkezésére bocsátott vagyont, a törvény hatályba lépését követő 150 napon belül.

Az integrációs szervezet tagja az MFB kivételével évente tagdíjat fizet a szervezetnek, a tag kockázattal súlyozott kitettségének 0,1 százalékát. A díj negyedévente fizetendő.

Annak érdekében, hogy a szervezet intézményvédelmi feladatainak eleget tudjon tenni, a törvény garantálja a szervezet eszközeinek évi átlagos értékét, amely nem lehet kevesebb a szövetkezeti hitelintézetek és a Takarékbank Zrt. összesített eszközei értékének három százalékánál.

A szervezet pénzeszközei nem vonhatók el, és kizárólag a törvényben meghatározott célokra használhatók, azokat a Takarékbank Zrt. kezeli. Vagyona, bevételei és jövedelme után társasági adó, helyi adó, tranzakciós és egyéb illeték fizetésére nem köteles. Saját tőkéje nem osztható fel.

A szövetkezeti hitelintézeti működés alapja lesz a kötelező tagság elve. A törvény hatályba lépésének időpontjában működési engedéllyel rendelkező szövetkezeti hitelintézetek, a Takarékbank Zrt. és az MFB az integrációs szervezet tagjává válik. A kötelező tagság elve szerint a szövetkezeti hitelintézet működési engedélye kiadásának, fenntartásának feltétele, hogy csatlakozzon az integrációs szervezethez.

A törvény hatálybalépésekor már működési engedéllyel rendelkező szövetkezeti hitelintézeteknek a kötelező tagság elve szerint tagságukat fenn kell tartaniuk az integrációs szervezetben.

A szövetkezeti hitelintézetnek kötelezettséget kell vállalnia arra is, hogy a Takarékbank Zrt. "C" sorozatú elsőbbségi részvényét átveszi, a bank közgyűlése által meghatározott adminisztratív feltételek szerint.

Az integrációs szervezet első igazgatóságát a törvény hatálybalépésétől számított 3 napon belül létre kell hozni. Átmeneti jelleggel az első igazgatóság valamennyi tagját az MFB bízza meg. Az első igazgatóság megbízatása addig tart, amíg a tagjait a közgyűlés vissza nem hívja a tisztségükből és helyettük új igazgatósági tagokat nem nevez ki.

A szervezet első alapszabályát az igazgatóság fogadja el a törvényben rögzítettek szerint, és az addig marad érvényben, amíg a közgyűlés azt hatályban hagyja. A közgyűlése a tagok összességéből áll, legalább évente egy alkalommal ülésezik, üléseit az igazgatóság hívja össze. A közgyűlésen minden tag az integrációs szervezet részére teljesített vagyoni hozzájárulása arányában rendelkezik szavazati joggal.

A Takarékbank Zrt. új alapszabályát az integrációs szervezet határozza meg, és a közgyűlés fogadja el. A törvény lehetőséget biztosít a tagoknak arra, hogy a bank részvényesén, illetőleg a szövetkezeti hitelintézeten kívüli harmadik személy részvényszerzését korlátozzák. Az alapszabály megállapításához és módosításához, az egyes részvénysorozatokhoz fűződő jogok megváltoztatásához, az egyes részvényfajták, osztályok átalakításához – a Gt. általános rendelkezéseivel ellentétben – már a szavazatok több mint felét képviselő részvényes szavazata is elegendő.

Elfogadták a költségvetés módosítását

Elfogadta az Országgyűlés kormánypárti szavazatokkal az idei költségvetési ötödik módosítását, amely alapján az állam garanciát vállal egyes, a kis- és közepes vállalkozások által lehívható, a használatarányos útdíj bevezetéséhez kapcsolódó kedvezményes hitelekre, és létrejön a Beruházási Alap.

A kormány javaslatára egy zárószavazás előtti módosító javaslat eltörölte az önkormányzati adósságkonszolidációhoz kapcsolódó banki befizetési kötelezettséget.

A módosítás ugyanakkor lehetővé teszi, hogy az önkormányzatoknál maradó adósságot az állam az év végéig átvegye, amennyiben ezt az érintett bankok kezdeményezik, az önkormányzatok pedig engedélyezik. Ennek feltétele, hogy az átadandó hitelösszeg 7 százalékát a hitelező megfizesse a központi költségvetésnek.

A módosításban szereplő intézkedések nagy részét június 17-én jelentette be Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter annak a csomagnak a részeként, amelytől a kormány a GDP-arányos államháztartási hiány tartósan 3 százalék alatt tartását reméli.

Az Országgyűlés plenáris ülése június 27-én. Fotó: MTI/Illyés Tibor (galéria)

Az elfogadott törvény a fuvarozók útdíjfizetését megkönnyítő hitelprogram hatékonyságának növelése érdekében módosítja a hitelprogramhoz kapcsolódó állami kezességvállalás szabályait.

Döntöttek a képviselők májusban bejelentett, a nagyberuházások finanszírozását érintő módosítások költségvetési törvénybe foglalásáról is. Létrehoznak egy beruházási alapot, amelyből ezek a kiadások - például a stadionépítések, vagy az Országház előtti Kossuth tér átépítése - rendezhetők.

Az Országgyűlés határozott arról is, hogy a nem állami köznevelési intézményfenntartók új típusú finanszírozását szeptember elseje helyett október elsejével vezetik be.

Elfogadták az adó- és illetékemeléseket

Elfogadta az Országgyűlés csütörtökön azt a törvénymódosítást, amely emeli a bányajáradék mértékét, járulékkötelessé teszi a kamatjövedelmeket, növeli a vállalkozások távközlési adóját, valamint a pénzügyi tranzakciós illeték kulcsát, továbbá egyszeri befizetésre kötelezi a bankokat.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter június 17-én jelentette be az intézkedéseket, amelyektől a kormányzat azt reméli, hogy a GDP-arányos államháztartási hiány tartósan 3 százalék alatt marad és így az ország elkerülheti egy újabb európai uniós túlzottdeficit-eljárás megindítását.
Az adó- és illetékemeléseket kormánypárti szavazatokkal - 214 igen és 42 nem, valamint egy tartózkodás mellett - fogadta el a Ház.

A törvénymódosítás értelmében az eddigi 6000 forintos felső korlát eltörlésével 6 ezrelékre nő a készpénzfelvétel pénzügyi tranzakciós illetéke, míg az átutalásoknál 2-ről 3 ezrelékre emelkedik az illeték, a 6000 forintos korlát megtartásával.

Ezen túlmenően idén - a tervezettnél kisebb költségvetési bevételt eredményező - tranzakciós illetékhez kapcsolódóan a bankok egyszeri befizetésre kötelesek, amelynek mértéke a január-áprilisi illetékkötelezettség 208 százaléka, azaz mintegy 75 milliárd forint.

Az elfogadott törvénymódosítás szerint nem magánszemélyek esetében az eddigi 2 forintról 3 forintra nő a szöveges üzenetenként, illetve hívások esetén percenként fizetendő távközlési adó mértéke. Az ilyen előfizetők esetében az adóbefizetés felső határa havonta 2500 forintról 5000 forintra emelkedik.

Szintén nő a bányajáradék általános mértéke 12 százalékról 16 százalékra.
Hatszázalékos egészségügyi hozzájárulás hatálya alá esnek ezentúl a kamatjövedelmek is. Mentesülnek azonban az új kötelezettség alól az Európai Gazdasági Térség államai által kibocsátott államkötvényeken, illetve egyes tartós befektetési eszközökön szerzett jövedelmek.
Az intézkedések augusztus 1-jével lépnek hatályba.

Korábban

A Ház ülése délelőtt 10 órakor napirend előtti felszólalásokkal kezdődik, ezt követően rögtön határozathozatalokkal folytatják munkájukat a képviselők.
Az elsők között a szerdán napirendre vett, a szövetkezeti hitelintézetek összevonásáról javaslatot fogadhatják el kivételes sürgős tárgyalást követően.

A parlament ezt követően dönthet a Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter által hétfőn bejelentett egyenlegjavító pénzügyi intézkedéscsomagról, amelynek részeként a tranzakciós illeték, a vállalkozások távközlési adója és a bányajáradék mértéke is emelkedhet. A tárcavezető eredeti javaslatában 7 százalékos kezelési díjat kezdeményezett a korábban átvállalt önkormányzati hitelek után. Varga Mihály ezt azonban visszavonta, helyette pedig egyszeri befizetésre kötelezne az államkincstáron kívül minden pénzforgalmi szolgáltatót.

Végül a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenység minősítéséről szóló törvényjavaslat zárószavazására keríthet sort az Országgyűlés.
A határozathozatalok után hét országgyűlési választókerület határának pontosítását célzó előterjesztések részletes vitáját folytathatják le a képviselők. Az előterjesztést várhatóan jövő héten fogadhatja el a parlament.

Olvasóink írták

  • 2. iii888 2013. június 27. 17:16
    „TAPSOLJATOK TAPSOLJATOK KEDVES TÖBBSÉG!TI AKARTÁTOK.”
  • 1. Horthyszobor 2013. június 27. 15:24
    „Kedves emberek szimpatikus döntései ....”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Balog: segíteni kell a romákat

˝Segíteni kell a romákat, ennek a sérülékeny csoportnak a támogatása emberi jogi és gazdasági szempontból is fontos feladat.˝ Tovább olvasom