Délmagyar logó

2017. 11. 20. hétfő - Jolán 1°C | 7°C Még több cikk.

Elfogadták az új házszabályt

Elfogadta a parlament működési rendjét és a képviselői jogokat is meghatározó új házszabályt az Országgyűlés e ciklusbeli utolsó ülésén csütörtökön. Ez és a hozzá kapcsolódó törvénymódosítás az új parlament megalakulásával lép hatályba.
A 244 kormánypárti igen szavazattal, 70 nem ellenében  elfogadott házszabály a mindenkori többségre bízza, hogy milyen  gyakorisággal ülésezzen az Országgyűlés.  

Az előterjesztő kormánypárti képviselők szerint az új  eljárásrend egy-, két- vagy háromhetes ülésezéssel is alkalmazható.  Ugyanakkor előírás, hogy interpellációk és kérdések feltevésére  minden olyan héten időt kell biztosítani, amikor a parlament  ülésezik.  

A legfontosabb változások egyike a módosító javaslatokról a  plenáris ülésen folyó részletes vita megszüntetése. Ehelyett a  jövőben a módosító indítványokat előbb a szakbizottság tárgyalja -  mint most -, és dönt a támogatásukról vagy további változtatásokat  kezdeményez, majd a javaslatok az újonnan létrejövő törvényalkotási  bizottság elé kerülnek, miután az előterjesztő jelezte, melyekkel  ért egyet.  

Az új testület elnöke a Ház törvényalkotási alelnöke lesz. A  törvényalkotási bizottság egy javaslatba foglalja az általa  támogatott módosításokat, az összegző módosító javaslatról a Ház  vitát folytat, majd egy szavazással dönt. Az előterjesztő és a  frakcióvezetők azonban külön szavazást kérhetnek az összegző  módosító javaslat valamely pontjáról, illetve kérhetik - összesen  legfeljebb háromszor -, hogy a Ház tartson fenn az összegző  javaslatban nem szereplő módosítást. Ha így egy eredetileg nem  támogatott módosító javaslatot is elfogad a Ház, újabb összegző  indítvány készül.  

Zárószavazás előtti módosító javaslatot akkor lehet benyújtani,  ha az egységes javaslat nincs összhangban az alkotmánnyal vagy más  törvénnyel, nem felel meg a jogszabályszerkesztés vagy a  nyelvhelyesség követelményeinek. Ennek megtárgyalása és a döntés  után következik az előterjesztés elfogadása.  

Változnak az általános vita szabályai is: a képviselők rendes -  azaz legfeljebb 15 perces - felszólalásai között egy alkalommal  minden frakcióból csak egy-egy képviselő, egy független és  nemzetiségi képviselő vagy szószóló reagálhat az elhangzottakra két  percben.  

A törvényjavaslatokat a jövőben legalább hat nappal a tárgyalás  megkezdése előtt be kell nyújtani, és később nem lehet  túlterjeszkedő módosításokat fűzni hozzájuk, vagyis csak az  eredetileg módosítani javasolt jogszabályok rendelkezéseire kérhető  változtatás.  

Megváltozik a sürgős tárgyalás elrendelésének menete is. Erre  félévente legfeljebb hatszor kerülhet sor. A sürgős tárgyalás  elrendelése - amit 25 képviselő kérhet - és a törvényjavaslat  zárószavazása között hat napnak kell eltelnie.  

A kivételes eljáráshoz a képviselők ötödének támogatása  szükséges. Kivételes eljárást félévente maximum négyszer lehet  elrendelni a Ház több mint felének szavazatával. A vita és a  szavazás időpontjáról az Országgyűlés dönt.  

A házszabálytól eltérő tárgyaláshoz továbbra is a képviselők  négyötödének szavazata kell.  

A köztársasági elnök által megfontolásra visszaküldött  törvényhez csak a törvényalkotási bizottság nyújthat be módosító  javaslatot, amely kizárólag a kifogásolt részekre és a hatálybalépés  időpontjára vonatkozhat. Szintén az új bizottság javasolhat  módosítást akkor, ha az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek  talál egy jogszabályt.  

Új szabályok érvényesek a költségvetés tárgyalására is. A  kormánynak a javaslatot legalább 13 nappal az általános vita előtt  be kell benyújtania, miután egyeztette a Költségvetési Tanáccsal.  

A büdzséhez benyújtott módosító indítványokról minden állandó  bizottság részletes vitát folytat, majd azokat a költségvetési  bizottság összegzi, aztán a Ház megtárgyalja az összegzést és szavaz  róla. A Költségvetési Tanács ezt is véleményezi a zárószavazás előtt.  

A frakcióalakításhoz alapvetően öt - azonos listán induló és  mandátumot szerző, ugyanazon párthoz tartozó - képviselő szükséges,  de hárman is alkothatnak képviselőcsoportot, ha pártjuk önállóan,  vagyis nem más pártokkal közösen indult a választáson. A módosítás 5  százalékkal növeli a frakciók működési kiadásaira adott támogatást.  

Szigorítás, hogy a plenáris és a bizottsági üléseken nem lehet  szemléltető eszközöket használni, hacsak a házbizottság vagy az  érintett bizottság nem engedélyezi. Ha egy képviselő megszegi ezt a  szabályt, kizárhatják a Ház vagy a bizottság üléséről.  

A képviselők tiszteletdíját arányosan csökkentik, ha  igazolatlanul nem vesznek részt a szavazások több mint negyedén.  Hasonló szabály vonatkozik a bizottsági ülésekre: a képviselők  fizetését akkor csökkentik, ha ülésszakonként a bizottsági ülések  több mint felét, de legalább három ülést mulasztanak el igazolás  nélkül.  

Létrejön a nemzetiségeket képviselő bizottság, amelyben az új  választási törvény eredményeként mandátumot szerző nemzetiségi  képviselők és szószólók kapnak helyet.  

A szószólók nemzetiségi ügyekben felszólalhatnak, de szavazati  joguk nincs. A nemzetiségi képviselők és szószólók anyanyelvükön is  felszólalhatnak.  

Új szabály, hogy az ülés kezdetén az elnök és a képviselők  felállva köszöntik a választópolgárok közösségét. Az új  rendelkezések szerint a házelnök felszólítására a képviselők  felállva köszöntik a köztársasági elnököt, ha részt vesz a plenáris  ülésen.  

A házszabály és a hozzá kapcsolódó törvénymódosítás számos egyéb  új rendelkezést hoz, a többi között lehetővé teszi, hogy az  Országgyűlés kiemelkedő évfordulókon és nemzeti ünnepeken ünnepi  ülést tartson. Rögzíti azt is, hogy a parlament nemcsak könyvtárat,  hanem múzeumot is fenntart.  

Az új házszabály előkészítése majdnem két éve kezdődött Kövér  László házelnök kezdeményezésére.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Március közepétől működhetnek a bizalmi vagyonkezelők

Az Országgyűlés csütörtökön kormánypárti szavazatokkal elfogadta a bizalmi vagyonkezelés szabályait tartalmazó törvényt. Tovább olvasom