Délmagyar logó

2017. 07. 21. péntek - Dániel, Daniella 22°C | 35°C Még több cikk.

Elhanyagolt emlékhelyek

A táj arculatát meghatározó útszéli keresztekkel, mezei oltárokkal megyénk bőven ellátott. Az emlékhelyek megóvásáról a közösségeknek kell gondoskodniuk, ebben segíthet egy most készülő lajstrom.
A képen a Krisztus az Olajfák hegyén c. alkotást láthatjuk.
Ásványráró-Zsejkepusztánál megszépült emlékhelynél fohászkodhatnak az arra járók. A képoszlop felújítása pár hete magánadományból valósult meg (Kisalföld, 2004. 07. 05. – Megújult Mária-szobor). Dr. Somogyi Tivadar szervezte, finanszírozta a rendbetételt, és az avatóünnepségen elmondta: feleségével Győr és Halászi között tizennyolc hasonló útszéli emlékhelyet számolt meg.

Legendákkal átszőve

Fa- és kőkeresztekkel, vallásos tárgyú szobrokkal, mezei oltárokkal, útszéli képoszlopokkal sűrűn ellátott vidékünk. Bécs és a püspöki székhely közelsége miatt. A szakirodalom szakrális kisemlékeknek nevezi ezeket és megyénkben legalább háromezer található.
– Mivel méretre kicsik és viszonylag sok van belőlük, hajlamosak az emberek lebecsülni jelentőségüket, pedig egyenértékűek a kastélyokkal. Meghatározzák nemcsak egy település, egy egész vidék arculatát is.

A legtöbb hivatalosan mégsem számít védettnek, ezért a közelükben lakóknak érdemes odafigyelni állagukra, vigyázni rájuk – nyilatkozta lapunknak a megyei múzeumi igazgató. Perger Gyula az egykori győri egyházmegye területén lévő emlékhelyekről levéltári adatok alapján olyan összeállítást készít, ami tartalmazza, hogy melyik községben, ki, mikor, hol és miért állíttatott ilyet. Kutatásai szerint a leggyakoribb okok közé tartozik a személyes hála egy-egy családi esemény – fiú születése, beteg meggyógyulása – miatt és a közösségi fogadalom valamilyen csapás – pestis, katasztrófa, háború – megelőzése, átvészelése miatt.

Kunszigeti népi áhítat

Kunszigeten az önkormányzat pályázaton nyert pénzből újíttatta fel még 2000-ben a település közelében az útszéli kereszteket. Azt a hármat is, amelyet a Jézus-keresők felkeresnek. A falu ugyanis erősen őrzi valláshoz kötődő népi hagyományait, húsvétkor évtizedek óta feleleveníti a hajnali hálaéneklés misztériumjátékát. A pléhkrisztusok szerepét is legendákkal övezte és távlatokba emelte.

A helybeliek úgy tartják: „Falunk elejére, végére érve keresztek fogadják az érkezőt szinte minden irányban és megállítják a vándort, az arra járókat egy szóra, a hit, a vigasz, a remény szavára. A török időkben a falu, a templom romokban hevert. Nem volt hová menni, vigaszt, menedéket keresni. Maradtak az útszéli keresztek. Mára pedig megszépültek, megnyugvására a falu lakóinak."

Hédervári érdekesség

A szakrális kisemlékek az utóbbi években kerültek a kutatók figyelmének középpontjába, tudtuk meg Székely Zoltántól. A művészettörténész elmondta: az útszéli emlékhelyeket hajdanában a földjeikre járók gyakran útba ejtették egy-egy imára és a búzaszentelésnél is szerepet kaptak. Székely a Héderváron állókat gyűjtötte lajstromba, amelyek jelentőségét az adja, hogy a XVII–XVIII. századból valók, s így korábbiak az átlagosnál. A Héderváry, majd a gróf Viczay földesúri család emeltetett többet, a XIX. századtól pedig a helyi lakosság jámbor buzgóságból. Az elmúlt ötven év alatt azonban sok romossá vált, többet útakadályként pusztítottak el, mint például Hédervárott a Nepomuki Szent János-szobrot.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Idén már többen foglalnak szobát a világhálón

Az internetes foglalásra alkalmas magyarországi szállodáknál várhatóan a szobafoglalások negyedét, a… Tovább olvasom