Délmagyar logó

2018. 01. 16. kedd - Gusztáv -4°C | 4°C Még több cikk.

Elhunyt Borisz Jelcin

76 éves korában, hétfőn elhunyt Borisz Jelcin, az első, nép által választott orosz elnök – jelentette be a Kreml sajtószolgálata hétfőn. Jelcin 1991 és 1999 között töltötte be az államfői posztot. Történelmi jelentőségű budapesti látogatása során Budapesten bocsánatot kért az 1956-os véres szovjet intervenció miatt.

Borisz Jelcin a szverdlovszki (ma: jekatyerinburgi) terület Butka nevű falujában, 1931. február 1-jén, paraszti családban született. Alsóbb iskoláinak befejezése után egy darabig építkezéseken dolgozott, majd elvégezte az uralszki Kirov Műszaki Főiskola építészeti karát.

Ezután 1955-től végigjárta az építőipari hierarchia minden fokát: volt művezető, építésvezető, trösztvezető, mielőtt 1963-ban kinevezték a szverdlovszki építőipari kombinát élére.

Harmincévesen, 1961-ben belépett a Kommunista Pártba. 1968-ban a szverdlovszki területi pártbizottság osztályvezetője lett. 1976-tól ugyanitt volt első titkár, és ebben a minőségében 1984-ben tagja lett a szovjet Legfelsőbb Tanács Elnökségének. 1985-ben bekerült az SZKP Központi Bizottságának apparátusába.

1985. december 24-én az SZKP moszkvai városi bizottsága őt választotta meg fővárosi első titkárnak.

Az 1991. június 12-i köztársaságielnök-választást a szavazatok 57,38 százalékával nyerte meg. Eleve nagy népszerűsége az 1991. augusztusi kommunista puccs leverése után az egekbe szökött.

Történelmi jelentőségű az orosz-magyar kapcsolatokban Jelcin 1992. november 10-11-i hivatalos látogatása. Visszahozta Magyarországra az 1956-os forradalom Moszkvában őrzött dokumentumainak egy jelentős részét és bocsánatot kért a szovjet beavatkozás miatt.

1993-ban tankokkal vette tűz alá a parlamentet, amikor az épületet a „keményvonalas" ellenzék foglalta el. Jelcin indította el az első csecsen háborút is 1994-ben. Groznij hosszú, véres ostroma megosztotta a nemzetközi közvéleményt.

1996 júliusában elnökként újraválasztották, de dolgozni már alig tudott, a nyilvánosság előtt megjelenni sem volt sokszor ereje. Az oligarchák és maffiák részvételével kibontakozott piacgazdasági fejlődés 1998-ban összeomlásba torkollott, amely újra visszavetette az országot. Mesterien biztosította azonban utódlását: miután több jelölttel kísérletezett, 1999. december 31-én délben, több mint fél évvel hivatali idejének lejárta előtt bejelentette lemondását és ezzel megnyitotta az utat Vlagyimir Putyin elnökké választásához.

Eltekintve az „átmeneti vezérektől", Borisz Jelcin a 20. században a hetedik „moszkvai uralkodó" volt a Romanov-dinasztiához tartozó II. Miklós, Lenin, Sztálin, Hruscsov, Brezsnyev és Gorbacsov után, és a harmadik, aki hivatalosan és nyilvánosan lemondott a hatalomról, II. Miklós és Gorbacsov után.

(InfoRadio, multkor.hu, index.hu, radio.hu, mno.hu)

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Megnyíltak az elnökválasztási urnák Franciaországban

Franciaországban vasárnap reggel nyolckor megnyíltak a szavazóhelyiségek és megkezdődött az… Tovább olvasom