Délmagyar logó

2017. 01. 22. vasárnap - Vince, Artúr -9°C | 0°C Még több cikk.

Elhunyt Buzánszky Jenő

Nyolcvankilenc éves korában vasárnap este elhunyt Buzánszky Jenő, az Aranycsapat legendás labdarúgója.
A hírt a volt futballista fia közölte a FourFourTwo.hu-val. Az egykori kiváló hátvéd az esztergomi kórházban este 8 órakor hunyt el.

Az olimpiai bajnok, világbajnoki ezüstérmes sportember december 12-én került az esztergomi kórházba, ahol aznap meg is operálták. Fia, ifjabb Buzánszky Jenő december 16-án úgy nyilatkozott, hogy édesapja állapota több mint három nappal a műtét után is kritikus, majd 17-én újabb műtétre került sor. A legendás sportember később az intenzív osztályról a belgyógyászatra került át. Fia december 30-án arról beszélt, hogy apja szervezete nagyon legyengült, hangulata ingadozó, az ünnepek alatt napokon át jobbára csak aludt, amikor azonban az intenzív osztályról a belgyógyászatra költöztették, a korábbiakhoz képest kimondottan jó hangulatban volt.

Nyolcvankilenc éves korában 2015. január 11-én elhunyt Buzánszky Jenő, az Aranycsapat legendás labdarúgója, a Halhatatlan Magyar Sportolók Egyesületének tagja. Az archív felvétel 2011. október 8-án ké
Nyolcvankilenc éves korában január 11-én elhunyt Buzánszky Jenő, az Aranycsapat legendás labdarúgója, a Halhatatlan Magyar Sportolók Egyesületének tagja. Az archív felvétel 2011. október 8-án készült a Nemzet Sportolójáról szülőháza előtt, Dombóváron.
Fotó: MTI/Kálmándy Ferenc

Buzánszky Jenő az Aranycsapat utolsó élő tagja volt. Játszott az 1952-ben, Helsinkiben olimpiai bajnok együttesben, pályára lépett az évszázad mérkőzésén 1953-ban, Londonban, és mind az öt mérkőzésen szerephez jutott az 1954-es svájci világbajnokságon, melyen ezüstérmet szerzett a válogatott. 2011 óta volt a Nemzet Sportolója, idén novemberben pedig beválasztották a Halhatatlan Magyar Sportolók Egyesületébe.

Az egykori nagyszerű jobbhátvéd pályafutását a Dombóvári Vasutasnál (1938-1946) kezdte, majd felnőttként a Pécsi VSK-ban (1946-1947), illetve Dorogon (1947-1960) futballozott. 274 bajnoki mérkőzésen lépett pályára, a válogatottban pedig 48 alkalommal szerepelt.

BUZÁNSZKY JENŐ:

született: 1925. május 4., Újdombóvár
sportága: labdarúgás
posztja: védő
válogatottság/gól: 48 mérkőzés/0 gól - 1 vb-n szerepelt
Klubjai játékosként:
Dombóvári Vasutas (1938–1946), Pécsi VSK (1946–1947), Dorogi Bányász (1947–1960) - 274 bajnoki mérkőzésen szerepelt
Klubjai edzőként:
Dorogi Bányász, Esztergomi Vasas, Fősped Szállítók.

Legjelentősebb eredményei játékosként:

- olimpiai bajnok (1952, Helsinki)
- világbajnoki ezüstérmes (1954, Svájc)
- Európa Kupa-győztes (1953)

Kitüntetései:

- MOB Olimpiai Érdemérem (1986)
- Dombóvár díszpolgára (1991)
- Dorog díszpolgára (1993)
- Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztje (1993)
- Csik Ferenc-díj (2001)
- Szent István-díj (2007)
- Prima Primissima-díj (2010)
- Nemzet Sportolója (2011)
- A Halhatatlan Magyar Sportolók Egyesületének tagja (2014)

"Arra ment az élete, amerre a labda gurult"

A vasárnap, 89 éves korában elhunyt Buzánszky Jenő, az Aranycsapat labdarúgója 2011. május 4-én, 86. születésnapja alkalmából az MTI-nek hosszabb interjút adott, melyben még arról beszélt, hogy szeretné megélni a 100. születésnapját.

Akkor a világszerte elismert Aranycsapat egyetlen olyan kezdőjátékosa, aki vidéki klubban futballozott azt mondta az MTI-nek: "szerencsére jól érzem magam, minden évben elmegyek Esztergomban egy, ahogyan én nevezem, 3/3-as kivizsgálásra, ahol mindig összevetjük az eredményeket a tavalyival". Nincs semmi változás, szóval szeretné megérni a matuzsálemi életkort, azaz a száz évet - tette hozzá.

Buzánszky Jenő rengeteg felkérésnek tett eleget. Mint mondta, ez "elvonja az ember figyelmét mindenféle betegségről". Hozzátette: gimnazistaként zugdohányos volt, ám ezt karrierje kezdetén, 17 évesen abbahagyta, azóta nem is gyújtott rá.

Sportolói pályafutását a Dombóvári Vasutasnál kezdte, majd Pécsre, ezt követően pedig legnagyobb sikerei helyszínére, Dorogra került. A kezdetekben még csatárként rémisztgette az ellenfeleket, ám később hátra került a védelembe.

"A fociban a gól a legszebb dolog, de az edzőm azt mondta, hogy mivel kiöregedtek a védőink, nekem kell hátra mennem. Természetesen nem örültem neki, de nem vitatkoztam vele, aztán egy év múlva válogatott lettem" - nyilatkozott Buzánszky.

A Kazalnak becézett hátvéd a Buzánszky-Lóránt-Lantos összetételű válogatott hátvédhármas leggyorsabb tagja volt. Nemcsak a szerelésben és a védőmunkában tűnt ki, hanem az ellentámadások indításában is. Bátran vállalt előretöréseket, amelyeket rendszerint jó beadásokkal fejezett be.

"Büszke vagyok rá, hogy a világ legjobb csapatában futballozhattam, amelyre azóta is mindenki emlékszik" - mondta a legendás játékos.

Buzánszky hozzátette: soha nem fordult meg a fejében, hogy külföldön futballozzon vagy edzősködjön, mert annyira szerette Magyarországot. "Egyszer például Floridában voltunk, de nekem olyan honvágyam volt, hogy átírattam a hazaútra szóló repülőjegyemet, így három nappal korábban jöttem vissza."

Buzánszky arról is beszélt három éve, hogy nem tud elszakadni a futballtól, s ott segít, ahol csak tud, számos meghívásnak tesz eleget, amelyeken népszerűsíti a labdarúgást és élménybeszámolókat tart. "Arra ment az életem, amerre a labda gurult" - mondta.

Többször is hangoztatta, bántja az, hogy Grosics Gyulával nem korábban kapták meg a Nemzet Sportolója címet, amelyet végül 2011 áprilisában a Parlamentben mindketten átvehettek. "Nagyszerű érzés, hogy örömet tudtunk szerezni ennek az országnak. Úgy gondolom, a megbecsülésünk koronája ez a cím" - jelentette ki Buzánszky Jenő az MTI-nek 2011 májusában adott interjúban.

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Szalai Bálint kapta az idei Soma-díjat

Szalai Bálint, az Index újságírója vehette át az előző év legjobb oknyomozó újságírói tevékenységét… Tovább olvasom