Délmagyar logó

2017. 09. 26. kedd - Jusztina 13°C | 22°C Még több cikk.

Elhúzott a győri térség

A megyei lakosok kevesebb személyi jövedelemadót fizettek be 2003-ban, mint 2002-ben.
Az egy lakosra jutó adólistát Győr és a győri kistérség vezeti. A Győr-Moson-Sopron megyében élők 52 milliárd 390 millió 354 ezer 770 forint személyi jövedelemadót (szja-t) fizettek be 2003-ban a költségvetésnek – derül ki a Kisalföld összeállításából, amelyet a Magyar Közlönyben a múlt héten megjelent adatok alapján készített.

Kevesebb adó a sok kedvezmény miatt

Az adat érdekessége, hogy 221 millió 650 ezer 250 forinttal, 0,42 százalékkal kevesebb, mint a 2002-es: az akkori összeg 52 milliárd 612 millió 5 ezer 20 forintot tett ki. A változás azért is szembetűnő, mert a 2002-es és a 2001-es évet összehasonlítva 9,8 százalékos növekedés volt tapasztalható.

A visszaesés több tényezővel magyarázható. Ezek közül kiemelkedik, hogy a minimálbér 2003. január 1-jén vált adómentessé, ugyancsak ebben az esztendőben jelent meg és vették sokan igénybe számítástechnikai eszközök, kamerák, digitális fényképezőgépek vásárlásánál a Sulinet-kedvezményt. Szintén hozzájárult a befolyó szja csökkenéséhez, hogy két évvel ezelőtt rekordot döntött a lakáskölcsönök összege, ami után akkor még legfeljebb 240 ezer forint adókedvezményt lehetett igénybe venni (most már csak 120 ezer forintot).

Ezek után nem meglepetés, hogy az egy lakosra jutó szja összege is csökkent a 2002-es 119.843-ról 119.468 forintra. Az adatok elemzéséből kiderül, hogy az egyenlőtlenségek tovább nőttek a megyén belül. Győrben és környékén összességében 2 százalékkal, 153.672-ről 156.810 forintra emelkedett az egy lakosra jutó szja. A megye többi részén csökkenés volt jellemző: a legnagyobb a kapuvári kistérségben (5,6 százalékos) és a mosonmagyaróváriban (4,3 százalékos), de jelentős a csornaiban és a tét–pannonhalmiban (3,1–3,1 százalékos), kevésbé számottevő a soproniban (0,7 százalékos). (A téti és a pannonhalmi kistérséget itt azért kezeltük együtt, mert a 2002-es adatsorban még így szerepeltek.) Érdekesség, hogy Csorna és vonzáskörzete 2002-ben még csak épphogy, 2003-ban már biztosan megelőzte a kapuvári kistérséget.

75 százalékos különbség

Természetesen ugyanezt az erősorrendet kapjuk, ha azt nézzük, melyik kistérség hány százalékkal járult hozzá a megyei szja-bevételekhez. A győriben élők 27 milliárd 348 millió forintot fizettek be, ami a teljes „torta" 52,2 százaléka (egy évvel korábban még csak 51 százalék volt ez a hányad). A soproni adat csaknem 100 milliárd 869 millió forint és 19,3 százalék (utóbbi szám egy éve ugyanennyi volt), a mosonmagyaróvári 7 milliárd 250 millió és 13,8 százalék (egy éve: 14,4 százalék). A csornai mellett 2 milliárd 830 millió és 5,4 százalék, a kapuvárinál 1 milliárd 962 millió és 3,7 százalék, a tétinél 1 milliárd 493 millió és szintén 2,9, a pannonhalminál 1 milliárd 390 millió és 2,7 százalék szerepel.

Egy évvel ezelőtti cikkünkben azt írtuk: némiképp meglepő, hogy a falvak valamelyest lefaragtak hátrányukból. Most úgy tűnik, helyreállt a „rend", miután a városok (amelyek közé a csupán 2004-ben előrelépő Jánossomorját még nem számítottuk be) elhúztak. A két településcsoport között az egy lakosra jutó szja-t tekintve a különbség 68,7 százalékról 75,6 százalékra nőtt. (A városok adata 146.460 forint, szemben a 2002-es 146.037-tel, a falvaké 83.395 forint, miközben 2002-ben még 86.580 volt.)

Óvár megelőzte Sopront

A lista élmezőnyében nagyon kevés a változás. Az első négy helyezett sorrendje ugyanaz volt 2003-ban, mint 2002-ben: Győr, Győrújfalu, Győrújbarát és Abda. Érdekesség, hogy Vámosszabadi lehagyta Sopront és Mosonmagyaróvárt – utóbbi két város helyet is cserélt. Az első tízbe csak Nagybajcs, az első húszba pedig Pinnye, Enese és Dunaszeg volt képes újként bekerülni. A városok közül Győr az 1., Sopron a 6., Mosonmagyaróvár a 7., Csorna a 15., Fertőd a 26., Kapuvár a 42., Pannonhalma a 45., Tét a 67.

Előrelépők és lecsúszók

A kistérségek közötti erőviszonyokat jól jelzi, hogy az első negyvenbe a győriből húsz, a soproniból kilenc, a mosonmagyaróváriból öt település került be. A legjobbak között a pannonhalmi kistérség három (Veszprémvarsány, Nyalka, Écs), a csornai két (Csorna, Győrsövényház), a kapuvári egy (Vásárosfalu) helységgel képviselteti magát, a téti eggyel sem. A legkevésbé tehetős negyven helység közül 15 Csorna, nyolc Kapuvár, hat Sopron, öt Pannonhalma, három Tét, kettő Mosonmagyaróvár egy pedig Győr vonzáskörzetéhez tartozik.

Több község jelentősen előrelépett. Az élmezőnyben ilyen Pinnye (a 28.-ról a 16.-ra), Börcs (a 38.-ról a 21.-re) és Győrsövényház (a 35.-ről a 25.-re). A legnagyobb ugrást lakói jóvoltából Nyalka produkálta (a 88. helyről került a 32.-re), de a legalább húsz helyet javítók között található Gyalóka, Mosonszolnok, Völcsej, Tényő, Pázmándfalu, Bakonyszentlászló, Mezőörs, Bőny, Győrasszonyfa, Bodonhely és Románd is. Ugyancsak szép számmal akadnak lecsúszók is. A legtöbb helyet Nemeskér veszítette, amely a 15.-ről zuhant a 110.-re. (Amúgy éppen Nemeskér volt az, amely egy évvel korábban a legnagyobbat lépett előre.) Legalább húsz helyet esett vissza Rajka, Lipót, Felpéc, Kisbodak, Rábacsécsény, Hédervár, Levél, Kópháza, Veszkény, Sopronhorpács, Bezenye, Rábakecöl, Fertőhomok és Zsebeháza.

A lista készítésének módszere

A Magyar Közlönyben nemrégiben jelentek meg az önkormányzatok részletes finanszírozási adatai. A vaskos kék kötet többtucatnyi rubrikájának egyike a településeknél maradó személyi jövedelemadó-hányad összegét tartalmazza településenkénti bontásban. Miután ennek aránya 10 százalék, egyszerű szorzással kiszámolható a helyben képződött szja összege. Ezt a 2004. január 1-jei lakosságszámmal osztva – amelyet a kötet szintén tartalmaz – megkapható az egy lakosra jutó szja helységenkénti összege.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

ADAM: kiszámolják az adóját

Több mint háromszáz érdeklődő járt az APEH nyílt napján az adóhatóság győri, soproni és mosonmagyaróvári ügyfélszolgálati irodáin, annyian, mint egy átlagos napon, kedden viszont nem lett volna ügyfélfogadás. Az APEH az adóbevallást felváltó egyszerűbb elszámolási lehetőségről, az ADóhatósági AdóMegállapítás feltételeiről szerette volna tájékoztatni az ügyfeleket.  Tovább olvasom