Délmagyar logó

2018. 01. 19. péntek - Sára, Márió 2°C | 8°C Még több cikk.

Elkerülhető mqemlék-

védelmi viták

Örökös vita a hivatal és a szakemberek között: mit lehet, szabad kezdeni a mqemléki épületekkel a modern kor követelményei mellett? A látszólag kibékíthetetlen ellentétek feloldhatók lennének...
A mqemlékvédelmiseknek az a dolguk, hogy a lehető legjobban óvják a rájuk bízott értékeket. A mqszaki szakemberek meg abban érdekeltek, hogy haladjanak a korral. Így aztán gyakori a vita, a mqemlékeseket sokszor vaskalapossággal vádolják, ők meg a másik oldal „tiszteletlenségét” emlegetik. Feloldhatók az ellentétek?
Bizonyság rá például az a beszélgetés, amely a Baross-klub mérnökei és Figler András, a Regionális Örökségvédelmi Hivatal vezetője között zajlott a napokban, mondhatni közmegelégedésre.
Az a legnagyobb gond, hangzott el, hogy a mqszaki infrastruktúrák esetében a beruházásokat nem előzi meg olyan előkészítés, amelybe mondjuk a látványterv is beletartozik. Ebből lehetne ugyanis következtetéseket levonni, a tervezett létesítmény hogyan illik majd környezetébe. Említették a Duna-parti táj melletti óriás bevásárlóközpont formáját...
Sok az összeférhetetlenség a mqemléki épületek és a közmqvek esetében. A közmqvek zöme ma már privát kezelésben van, a területet viszont az önkormányzat adja. A tulajdonviszonyok változtak, de a szemlélet nem. Tőlünk nyugatabbra nem ritka, hogy a helyi önkormányzatok csak bérleti díj fejében adnak helyet közmqre a szolgáltatónak, ebből a pénzből szabályozzák a közmqvek rendjét. Ez ügyben nálunk régi és elavult a szabvány, sokszor azért nem tartják be, mert nem lehet.
Konkrétan a mqemlékekről: mindenféle vezetékek hálózzák be őket, vagy ha nem, hát a KRESZ-táblák erdeje csúfítja, gyakorta egy rendes, szép fotót nem lehet róluk készíteni emiatt. Pedig a mqemlékek legfőbb funkciója, hogy lássuk őket. Ami a közlekedési táblákat illeti, itt bizony gondban vannak az önkormányzatok. Elég lenne például egy-egy kijelölt lakó-, pihenőövezet bejáratainál elhelyezni a sebességkorlátozó táblát. Csakhogy a szintén elavult KRESZ-ben ilyen esetre előírt 20 kilométeres óránkénti sebesség a mai gépjármqállománynak szinte betarthatatlan, a 30 lenne megfelelő. A KRESZ sajátos értelmezéséből következik, hogy abszolút szabálytalan forgalomkorlátozó táblák szaporodnak el mind nagyobb számban, előbb-utóbb káoszt okozva. Összeférhetetlennek tqnik a parkolás és a mqemlékvédelem, pedig erre is vannak jó példák, mondjuk tőlünk nem is messze, Kőszegen. Idetartozó téma még, hogy a mqemlékvédelem nem zárkózik el eleve a mélyga-

rázsépítésektől, hiszen a föld alatt nem csúfítanak semmit.
Nem ritka, hogy a jobbára politikai meggondolásból születő fejlesztések, beruházások figyelmen kívül hagyják, hogy nemcsak egy védett épületet kellene önmagában megóvni, hanem közvetlen környezetének átalakításával se kéne ártani. Jó lenne tehát, ha a döntéseket szakmai vélemények alapoznák meg, s aztán elmaradna sok egymásra mutogatás.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Demonstrálnak a soproni hívek

A szombati, REAC elleni bajnokin demonstrációra készülnek a soproni szurkolók, így fejezve ki… Tovább olvasom