Délmagyar logó

2016. 12. 07. szerda - Ambrus -5°C | 3°C

Ellenszer lelki nyavalyára

Alattomosan kezdődnek, de elhatalmasodnak az idegrendszer betegségei. Egy-egy időszakban a lakosságnak akár 15-20 százaléka is depressziós. Az emlékezetvesztéssel is járó Alzheimer-kór a 65 év felettiek öt százalékának ma még gyógyíthatatlan betegsége. Ám több idegrendszeri betegségre új gyógyszereket és módszereket eredményező kutatásokat végeznek a szegedi Dél-Alföldi Neurobiológiai Tudásközpontban.
A központi idegrendszer betegségei legyőzésében nemcsak a korai felismerés, hanem a megfelelő gyógyszerek felfedezése hozhat áttörést. Illusztráció: Schmidt Andrea
A búskomorság, vagy – modernebb szóval élve – a depresszió az ember testi-lelki bajainak egyik legősibb változata. E korunk pestisének is nevezett „lelki nyavalya" Magyarországon is népbetegséggé vált: az itt élők 20 százaléka életében egyszer beleesik, így egymillióra teszik a depressziósok számát. A magyar búskomor betegek közül közel kétezernél is többen lehetnek öngyilkosok.

A központi idegrendszert érintő, neurodegenerációs betegségek (az Alzheimer-, a Parkinson- és a Huntington-kór) okai, mechanizmusa, illetve gyógyításának módszerei sem ismertek. Az Alzheimer-, a Parkinson-kór jellegzetessége az, hogy az agyban a finommozgásokat irányító egységek mennek tönkre, és csökken a fő ingerületátvivő anyag, a dopamin termelődése. Viszont nem tudni, mi váltja ki ezt a változást, illetve az is feltárandó, hogyan állítható meg a leépülés. A baj súlyát érzékelteti, hogy például az elbutulással, majd gyors biológiai leépüléssel járó betegség, az Alzheimer-kór a világon 15 millió embert érint.

Magyarországon a 65 év felettiek öt, a 80 évesnél idősebbek 20 százaléka, manapság körülbelül kétszázezer beteg várja a gyógyírt. Az ugyancsak akarattalan mozgással és fokozódó elbutulással járó, a harmincadik életév betöltése után támadó Huntington-kór kialakulását egyetlen gén hibája okozza, de egyelőre ez sem gyógyítható.

Inkubátorház

A DNT berkeiben 5 akadémikus, 22 MTA-doktor, 84 PhD-s kutató, 60 doktorandusz és 58 diák dolgozik. A kutatók eredményességben szerepet játszott, hogy elkészült az 1300 négyzetméteres kutatóközpont és inkubátorház, ahol helyet kaptak a különböző laborok DNT új hasznosító (spin-off) cégei is. A 2008 utáni tervekben a választott témák kibővülnek a Sclerosis multiplex, illetve a skizofrénia korai felismeréséhez kapcsolódó kutatásokkal.

A központi idegrendszer e betegségei legyőzésében nemcsak a korai felismerés, hanem a megfelelő gyógyszerek felfedezése hozhat áttörést – véli Penke Botond professzor. A szegedi Dél-Alföldi Neurobiológiai Tudásközpont (DNT) koordinátora szerint lényeges, hogy a kutató fölfedezéséből a lehető legrövidebb időn belül szabadalom, majd gyógyszer, illetve szakmai berkekben ismert eljárás, módszer lehet. A DNT elsősorban a neurodegenerációs betegségeket (az Alzheimer-, a Parkinson- és a Huntigton-kór), valamint a szorongás és a depresszió kialakulásának mechanizmusát és gyógyszeres kezelési lehetőségeit kutatja.

A Szegedi Tudományegyetem és a tucatnyi ipari partner (például EGIS gyógyszergyár, SOLVO Biotechnológiai Zrt.) együttműködéseként a DNT létének két éve alatt már hat szabadalom született. Felfedezéseik közé sorolhatunk például egy újfajta lázcsillapítót, vagy az Alzheimer-kór megállítására, illetve a pánikbetegség kezelésére alkalmasnak tűnő, így gyógyszerjelölt vegyület. Az állatkísérletek befejeződtek, most a klinikai vizsgálatokon a sor. De 10 új szolgáltatással, 5 új technológiával, 4 új termékkel is előrukkolt a tudásközpont 330 munkatársa, illetve a korai diagnózist segítő módszer is kikerült már a DNT laborjaiból.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Sok kicsivel kevésre megyünk

Évente 150 millió egy- és kétforintos kerül forgalomba Magyarországon. Az üzletekben nem szívesen… Tovább olvasom