Délmagyar logó

2016. 12. 10. szombat - Judit 0°C | 9°C

''Élmény volt Selye Jánossal dolgozni''

A szegedi Lázár György professzor fiatal kutatóként egy évet töltött Selye János világhírű kanadai intézetében. A stresszelmélet atyja most lenne százéves, rá emlékeztünk Lázár György segítségével.
Lázár György szerint a stressz az élő szervezet válasza a megterhelésre Fotó: Schmidt Andrea
Selye János, a stresszkutatás atyja száz esztendeje született. Tudósként Kanadában élt, és a montreali egyetem kísérletes orvostudomány és kísérleti sebészeti intézetét irányította, amikor felfigyelt a fiatal szegedi kutatóra. Lázár György egy hazai folyóiratban írt tudományos dolgozatot 1967-ben, ezt olvasva Selye meghívólevelet küldött neki az óceánon túlról. Akkoriban nem volt egyszerű kijutni, Lázár Györgynek négy évébe telt megszerezni a magyar hatóságok engedélyét.

– Selye János professzor mellett dolgozni életre szóló élmény, meghatározó esemény volt. Selye professzor nemcsak a kutatási lehetőségeket biztosította, hanem a mellette eltöltött egy év olyan szellemi kincset adott számomra, mely egész tudományos pályámat befolyásolta – idézi fel ismeretségüket Lázár György, a szegedi
Stressz nélkül – az a halál

A stressz a test reakciója bármilyen igénybevételre. Stressz az alvás is. Stressz nélkül nem lehet élni, stressz nélkül élni, az már a halál. Az a kérdés, hogy mennyi stresszt bírunk ki, mert ami egyiknek túl sok, az a másiknak túl kevés – mondta Selye János egy 1973-ban magyarul adott rádióinterjúban. 
kórélettani intézet professzora. – A montreali intézet folyosóján függött egy világtérkép, amelyen apró égő villanykörték jelezték azokat az országokat és városokat, ahonnan fiatal ösztöndíjas kutatók látogattak az intézetbe. Ezen a térképen Magyarország világított a legfényesebben.
Lázár György a kanadai intézetbe érkezve értette meg, hogyan is kaphatta a meghívást. Az ottani könyvtár ugyanis Selye döntése nyomán nyilvántartotta a világszerte publikált közleményeket.

Mi Selye János 1936-ban leírt stresszelméletének lényege? Lázár György megfogalmazása szerint a stressz az élő szervezet válasza bármilyen természetű megterhelésre. Erőfeszítés, megfeszített figyelem, fájdalom, betegség, kudarc, öröm és sikerélmény. Mindezek stresszkeltő tényezők. A hatások lehetnek tehát különbözőek – kellemesek vagy kellemetlenek –, mégis lényegileg azonos biokémiai változásokat hoznak létre: idegfeszültséget, gyorsult szívműködést, a vérnyomás és vércukorszint emelkedését. A túl erős vagy többszörösen ismétlődő stresszek komoly betegségek okozóivá válhatnak, mi több, súlyosan károsíthatják a központi idegrendszert és az immunrendszert. A stressz és a stresszkutatás manapság a reneszánszát éli, hiszen a modern élet a civilizáció, a társadalmi kötöttségek révén tele van feszültséggel, stresszel.

Katonaorvos fiából tanácsadó

Selye János 1907. január 26-án született Bécsben, édesanyja osztrák, apja magyar katonaorvos. Prágában, Párizsban és Rómában tanult orvosnak, 1929-ben avatták doktorrá. A prágai patológiai intézetben dolgozott, majd 1931-ben Rockefeller-ösztöndíjjal az Egyesült Államokba távozott. Onnan Kanadába költözött, a montreali McGill Egyetemen oktatott, majd 1945-től a montreali egyetemen a Kísérletes Orvosi kutatás és Kísérletes Sebészeti Intézet igazgatója, később az általa alapított Nemzetközi Stressz Intézet vezetője. 1947-től tíz éven át az amerikai hadsereg sebészeti tanácsadója. 1982-ben bekövetkezett haláláig negyven könyvet és közel kétezer tudományos közleményt írt.  
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Átalakítaná a városháza apparátusát?

Tovább olvasom