Délmagyar logó

2016. 12. 07. szerda - Ambrus -5°C | 3°C

Élnek jogaikkal a diákok?

Az embereknek jogaik és kötelességeik vannak: mindkettő külön-külön értelmezendő.

Jogok és kötelességek. A szóösszetétel mellérendelő. A valóságban is mellérendelésről beszélhetünk.
Az embereknek jogaik és kötelességeik vannak: mindkettő külön-külön értelmezendő. Ha a közoktatást nézzük, ér demes megvizsgálni a közoktatási törvény szellemiségét, mely a szereplőkre jogokat és kötelezettségeket állapít meg. A törvény ugyanis e tekintetben nem tilt, elsősorban jogosultságokat ad a szereplőknek (szülőnek, tanulónak, tanárnak), a korlátozást úgy teszi meg, hogy egyik félnek sem teszi lehetővé, hogy a másik jogát sértse.

A jogok ismerete (tanáré, diáké, szülőé egyaránt) tehát egyszersmind a legfontosabb kötelességek ismeretét is jelenti. De vajon milyen a tanulók jogismereti szintje az iskolában? Az állampolgári nevelés a Nemzeti alaptanterv része. Kiemelt feladatként kezeli a dokumentum,úgymint „a tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttéléshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges szociális és társadalmi kompetenciák tudatos fejlesztését".

Az alaptanterv szerint „szükséges a társadalmi-állampolgári kompetenciák körét meghatározni", vagyis „a jogaikat érvényesítő, a közéletben részt vevő és közreműködő" tanulók kibocsátása a rendszerből. Ahhoz,hogy ez megvalósuljon, folyamatosan, tervszerűen, a gyermekek életkori szintjének megfelelően kell foglalkozni a feladattal. Az állampolgári jogok ismerete különböző formában, de beépült a tantervbe. Tantervi követelmény a tanulói jogok ismerete is,kér dés az, hogy a sok-sok tanítandó ismeret mellett elegendő időt szánnak- e az iskolák ennek a témának a körüljárására.

A tanulói jogokat, illetve a jogok gyakorlását,„apró - pénzre váltását" ugyanis értelmezni kell mind pedagógusi, mind tanulói körben, hiszen a jogszabályok csak néhány tanulói jog gyakorlásával kapcsolatban adnak eligazítást. A demokratikus jogokról nem elég csak beszélni,hanem azokat gyakorolni is kell, hogy készségszintűvé váljanak. Erre kifejezetten jó színterek, „gyakorlóterepek" adódnak az iskolában. Néhány példa:

A diákönkormányzat működtetése, benne a lehető legnagyobb önállóság biztosítása a tanulók számára kiváló lehetőség a demokrácia szabályainak gyakorlására. Egy valóban autonóm módon működő önkormányzatban tevékenykedő diák rengeteg tapasztalatot szerezhet felelősségvállalásról, érdekképviseletről, demokratikus joggyakorlásról. Egy névleg működő diákönkormányzat többet árthat, mint használhat. Az iskolai házirend szabályainak meghozatalakor a diákönkormányzatnak egyetértési joga van. Vajon ezzel a jogosultságukkal valóban élnek- e a diákönkormányzatok, vagy csak „úgy egyszerűen" kikérik a véleményüket, mert a döntéshez ezt muszáj megtenni?

Tapasztalataink azt mutatják, hogy jó és rossz példa egyaránt létezik a gyakorlatban. A jogok ismertetésére, értelmezésére és gyakorlására tehát több időt és energiát kellene szánni. A jogértelmezéshez, a demokrácia elvei alapján működő eljárásrendek meghozatalához a tanulóknak segítségre van szükségük. Jó példákat, lehetőségeket kell eléjük állítanunk, melyből – akár saját szervezetük működésénél is – választhatnak.

Hogyan birkóznak meg ezzel a feladattal a diákönkormányzatok, az iskolák?

Bizonyára megyeszerte vannak jó példák és lehetőségek a tanulói jogokkal kapcsolatos ismeretek bővítésére, joggyakorlásra.

Várjuk a jó példákat, véleményeket, írjá(to)k meg a hancz.gabor@kisalfold.hu e-mail címre.

Remseiné Bódi Judit, megyei pedagógiai intézet

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Olvassa a politikusokról írt könyveket?

Tovább olvasom