Délmagyar logó

2017. 03. 25. szombat - Irén, Irisz 7°C | 14°C Még több cikk.

Előrébb lépett Magyaroroszág az igazságszolgáltatási eredménytáblán

A Világgazdasági Fórum adatai alapján tavaly a világ 144 országa közül pont középre, a 72. helyre tették Magyarországot, idén pedig a már 148 tagot számláló listán a 66. helyre került.
Három helyet lépett előre Magyarország az igazságszolgáltatás függetlenségének megítélése tekintetében az uniós tagállamok között - derül ki az Európai Bizottság által hétfőn közzétett, úgynevezett igazságszolgáltatási eredménytáblából.

A brüsszeli testület a Világgazdasági Fórum adataiból indul ki, amely tavaly a világ 144 országa közül pont középre, a 72. helyre tette Magyarországot, idén pedig a már 148 tagot számláló listán a 66. helyre rangsorolta Magyarországot.

Az uniós tagállamok sorában tavaly Magyarország 27-ből a 21. volt, idén pedig az immár 28 tagállam közül a 18. helyre került.

Viviane Reding, a bizottság igazságügyi kérdésekért felelős tagja a magyar eredményeket firtató kérdésre úgy válaszolt, hogy a bizottság örül, ha valamelyik, a listán hátrébb szereplő ország javít eredményein.

"Ez azt jelenti, hogy Magyarország egy kicsit javított az igazságszolgáltatás rendszerén ahhoz képest, amilyen korábban volt" - közölte Reding, aki azt is közölte, hogy az igazságszolgáltatási eredménytábla nem szépségverseny, hanem a tájékozódást segítő eszköz. A luxemburgi politikus kifejtette, hogy az eredménytábla nem önmagában áll, hanem része az úgynevezett európai szemeszternek, amelyben a tagállamok gazdaságpolitikájukat igyekeznek összehangolni, ennek megfelelően pedig az úgynevezett országspecifikus ajánlásokba is bekerülhetnek az igazságszolgáltatásra vonatkozó ajánlások.

Brüsszel más nemzetközi intézmények, így a többi között az Európa Tanács adatait felhasználva számba vette a tagállamok igazságszolgáltatási rendszereinek hatékonyságát attól függően, hogy mennyi ideig tart míg egy ügy eljut az elsőfokú ítéletig, hány ügy van függőben és milyen gyors az ügyek feldolgozása.

Az első fokú ítéletek meghozatala terén Magyarország mind a polgári és kereskedelmi, mind a közigazgatási ügyek terén a 3.-5. helyre került a listán. A csődeljárások hosszát illetően Magyarország a középmezőnybe került, olyan országként, ahol átlagosan két évig tart, míg egy fizetésképtelenné vált vállalat hitelezői hozzájutnak követeléseik legalább egy részéhez. Ez az eljárás nagyjából ugyanennyi ideig tart Franciaországban, Luxemburgban, Portugáliában, Svédországban és Szlovéniában is.

Az ügyek feldolgozási arányát illetően Magyarország az 5-7. helyre került azt illetően, hogy a beérkező új ügyekhez mérten a bíróságok hány ügyben jutnak el az első fokú ítéletig. Ez Magyarországon a polgári peres eljárásoknál 100 százalék fölötti és némileg javult is, a közigazgatási eljárásoknál pedig 90 százalék környékéről jóval 100 százalék fölé emelkedett az arány, vagyis a bíróságok több ügyben jutnak el az elsőfokú ítéletig, mint ahány új ügy beérkezik.

A függőben lévő eljárások számát 100 főre vetítve értékelte a brüsszeli testület. Ennek alapján Magyarországon a polgári peres eljárások számát tekintve Magyarország a 9. helyre került; 2010 és 2012 között 100 magyarra vetítve valamivel egy fölé emelkedett azoknak az ügyeknek a száma, amelyek elsőfokú döntésre várnak, a közigazgatási ügyek esetében Magyarország az elsők között szerepel, 100 lakosra 0,1 ilyen függőben lévő ügy jut.

Ezeken a mutatókon kívül Brüsszel arról is áttekintést készített, hogy milyen eszközök állnak rendelkezésre a bíróságokkal folytatott kommunikációra, és mennyit költenek a tagállamok igazságszolgáltatási rendszereikre. 2010 és 2012 között évente valamivel többet, de stabilan 40 euró közötti összeget költött Magyarország egy főre vetítve a bíróságokra, ami nem sok, hátulról a hetedikek vagyunk ezzel a rangsorban, ám a bruttó hazai termékhez (GDP) viszonyítva Magyarország a bíróságokra az ötödik legtöbbet fordító ország az EU-ban; a GDP 0,4 százalékát teszi ki az igazságszolgáltatás finanszírozása.

A középmezőny elején foglal helyet Magyarország a 100 ezer főre jutó ügyvédek számát tekintve. A mutató némileg emelkedett, a közzétett oszlopdiagram tanúsága szerint mintegy 130 ügyvéd jut 100 ezer magyarra. Fajlagosan a legtöbb ügyvéd egyébként Luxemburgban, Görögországban, Olaszországban és Máltán van, ahol 360-370 ügyvéd jut 100 ezer lakosra.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Szerdán kezdődik a Mazsihisz holokauszt-megemlékezéssorozata

Orbán Viktort is meghívták a március 19-i rendezvényükre - közölte Zoltai Gusztáv. Tovább olvasom