Délmagyar logó

2018. 02. 24. szombat - Mátyás -3°C | 3°C Még több cikk.

Emlékezetes tánc Nagy Imrével Kapuváron

Folytatás az 1. oldalról.

– Napjainkban nem divat a nagy gyermekáldás, és mégis el vannak keseredve az emberek, pedig a családon belüli szeretet a legfontosabb a világon – mondta az idős kapuvári néni. Úgy véli, a nagyobb szigorúság és a tisztelet komolyabb és felelősségteljesebb embereket nevelt az országnak, ez családjában is így volt. Fiatal lányként a kapuvári néptánc-

együttesben szerepelt jó pár évig. – Egyszer egy szereplésről éjszaka érkeztünk haza, onnantól nem engedtek a szüleim táncolni – mesélte Ilona néni.
Pedig a tánc miatt találkozott a negyvenes évek végén az akkori mezőgazdasági miniszterrel, az 1956-os forradalom mártírjával, Nagy Imre későbbi

miniszterelnökkel.
Parasztnapot tartottak a kapuvári Ehn szálló udvarán, amikor a városba látogató Nagy Imre felkérte táncolni az akkor még hajadon Ilona nénit.
– Jó táncos volt a miniszter úr, az együttesből minden lányt megpörgetett – emlékezett a régi időkre.
A táncról készült fotót – melyet a mai napig nagy becsben tart – a találkozás után egy hónappal küldték meg a fővárosból, a miniszter üdvözlő szavaival és aláírásával: „Emlékezve a kapuvári parasztnapra. Nagy Imre”.
Ilona néni azonban hozzátette: a politikus további sorsát, politikáját nem kísérte figyelemmel, hiszen az „úri huncutság” semmilyen formában nem érdekelte. Ám arra már nem szívesen emlékszik, hogy az ötvenes évek közepén apját kuláklistára tették és Gyömörére deportálták. Apja tisztességes élete és munkája azonban ott is nagy megbecsülésnek örvendett. A kitelepítésből végül az ’56-os forradalom idején tért vissza Kapuvárra. A család tagjai később gyárakban dolgoztak, apjuk öt holdon folytatta a gazdálkodást. Ahogy Ilona néni mesélte, az akkori rendszerben apja még nyugdíjat sem kapott, későbbi betegsége idején gyermekei gondozták. – Egyszer megkérdezték tőle, miből él, mire azt válaszolta, hogy „a családom nem hagy cserben sosem” – mesélte Ilona néni, aki szintén fontosnak tartja a becsületes munkát. Sokáig az egyik helyi iskolában dolgozott, jelenleg nyugdíjasként kertészkedik és az állatait gondozza.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Hogy töltötte a kánikulai hétvégét?

Tovább olvasom