Délmagyar logó

2017. 07. 25. kedd - Kristóf, Jakab 19°C | 29°C Még több cikk.

Enyhített földvásárlási moratórium

A parlament elfogadta a földtörvény módosítását. E szerint a külföldiek is vásárolhatnak termőföldet, ha megfelelnek a feltételeknek.
A 188 igen és 143 nem szavazattal elfogadott földtörvény-módosítás rendelkezései szerint, ha a külföldi állampolgár mezőgazdasági tevékenységet folytat és már három éve jogszerűen hazánkban él, termőföldvásárlásra jogosult. Egyes vélemények szerint a változtatás felpuhítja a külföldiekre vonatkozó hét plusz három éves földvásárlási moratóriumot. – Ismereteink szerint a megyében csekély az agráriummal foglalkozó külföldiek száma, alig tízen-húszan lehetnek – mondta érdeklődésünkre dr. Roszik Péter, a megyei agrárkamara elnöke.

Szigorú igazolási rendszer

– Földvásárlási hullámtól nem tartunk, ugyanis ez a lehetőség a legalább három éve hazánkban élő, s főfoglalkozásban mezőgazdasággal foglalkozó külföldinek jár – mondta el dr. Roszik Péter. – Az igazán nagy kockázat abban áll, hogy amennyiben a külföldiek haszonbérleti szerződéseket kötnek, a 7–10 éves földvásárlási korlátozás után az ilyen dokumentummal rendelkezőket elővásárlási jog illetné meg. Így akár jelentős nagyságú termőterület kerülhet külföldiek kezébe. Hasonló cipőben jártak korábban a dánok és a franciák, de ők már szabályozták ezt a kérdést. Franciaországban engedélyhez, Dániában dán képzettséghez kötötték a mezőgazdasági vállalkozás működtetését, illetve a tulajdonszerzést. Nálunk a törvényi feltételek kijátszásának kiküszöbölése érdekében szigorú igazolási rendszer bevezetése lenne indokolt.

Az osztrák rádió is bemondta

A Fertő-parti településeken nyílt titok, hogy a külföldiek strómanok útján szereztek földeket. Fertőszéplak, Fertőd, Fertőszentmiklós térségében négy-öt osztrák foglalkozik mezőgazdasággal, köztük Leopold Wind, aki élettársának földjét műveli. Tegnap Fertőszentmiklós határában a búzaföldeken dolgozott. – Az osztrák rádió is bemondta, hogy néhány feltétel megléte esetén földet vásárolhatnak Magyarországon a külföldiek – bólogatott az osztrák mezőgazda. – Jómagam már 1991 óta művelem itt a földet, de még eszembe sem jutott, hogy akár állandóra, akár ideiglenes lakcímre bejelentkezzem. A három évem ezek alapján még nincs meg. De hamarosan építkezésbe fogunk, végleg itt szeretnék letelepedni. Ki tudja, idővel talán még földvásárlásra is gondolok.

A föld érték

A Fertő-parti településeken a törvénymódosítás kapcsán sokféle véleménnyel találkoztunk. Horváth Attila fertőhomoki polgármestertől tudjuk, még bő fél évvel ezelőtt is felhívás jelent meg náluk, földet bérelne egy osztrák–magyar kft. „Az emberek nem mozdultak rá, a hosszú távú szerződést biztonságosabbnak látják. Az viszont igaz, hogy sokak szerint a gazdák most hátránnyal lépnek be az unióba" – teszi hozzá. Pásztor Miklósné hidegségi gondnok is úgy vélekedik, földjüket továbbra is a téesznek adják bérbe, kár lenne idegen kézben látni azt. Herbst István fertőszéplaki nyugdíjas kifejti: ő nem adná a földet, mert az mindig érték marad. Ugyanakkor úgy látja, vannak olyan földtulajdonosok, akik nem törődnek a műveléssel, náluk akár a külföldi is jobb lehet.

Radikális változástól nem tartanak

– Radikális változásoktól nem tartunk, mert a külföldiek, akik magyar földhöz akartak jutni, a törvényeket kikerülve azt már rég megtették – összegzett dr. Szaiff Gyula, a Megyei Mezőgazdasági Termelők és Szövetkezők Érdekvédelmi Szövetsége elnöke.

– Vélekedések szerint, az eddigi tiltás ellenére, a megye termőterületeinek több mint húsz százaléka gyakorlatilag a külföldiek kezében van.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Drágák a Microsoft-perek

A Microsoft jelentős költségcsökkentési tervet tűzött ki, minek után harmadik… Tovább olvasom