Délmagyar logó

2016. 12. 03. szombat - Ferenc, Olívia -2°C | 4°C

Épülő hotelek, eltűnő turisták

Az ingatlanbefektetők sok évre előre számolnak: egy-egy beruházás legalább tizenöt év alatt hozza vissza a tőkét. Európa, úgy tûnik, kissé előreszaladt: fővárosaiban az óriási építkezésekkel túl nagy kínálat alakul ki, miközben a vendégek száma egyelőre folyamatosan csökken.

Az olasz riviéra.
A 2001. szeptemberi New York-i terrortámadás, a máig tartó világgazdasági recesszió, a dollár folyamatos gyengülése, az afganisztáni, majd idén az iraki beavatkozás és a SARS-vírus mind-mind a turisták elijesztését okozta. Az ezredfordulóig tartó világgazdasági pezsgés nyomán azonban még tart a lendület: Európa nagyvárosaiban az elmúlt években túl sok hotelt építettek.

A vendégek viszont egy-két éve elmaradnak. A gazdaság lassuló növekedése a kamatok folyamatos csökkenésével jár együtt, így az olcsóbbodó hitelek felpörgetik az építkezéseket. A befektetők egyelőre úgy érzik, érdemes beruházni, eljön még a jó idő, azaz a turisták számának ismételt emelkedése.
A világ egyik vezető ingatlan-tanácsadója, a Jones Lang LaSalle (JLL) 2003 első negyedéről szóló jelentése szerint egyelőre felemás a helyzet: Berlinben, Münchenben és Stockholmban nagy az üresedés, míg a kihasználtság Háromcsillagosok virágzása Budapesten

Évekig hallhattuk, hogy a magyar fôváros felemás kínálatot mutat fel szállodafronton: a nyolcvanas, majd a kilencvenes évek építkezéseivel elegendô lett a kínálat a négy- és ötcsillagos hotelekbôl, ám nagy hiány volt a középkategóriájú hotelekbôl. A helyzet lassan megváltozni látszik: Budapest belvárosában a bôvülô luxus (Kempinski, Meridien, Royal és a hamarosan elkészülô egykori Gresham vagy az egykori New York Palota) mellett egyre nagyobb számban jelennek meg a háromcsillagosok.
A kérdés így már csak az, hogy Budapest elég vonzerôvel bír-e ahhoz, hogy a bôvülô kínálat meghozza majd a gyümölcsét.  
 

A turisták száma folyamatosan csökken.
Gyakran hatvan százalék alatt van, a szobák száma folyamatosan nő. A vezető turistacélpontok (London, Párizs és Amszterdam) folyamatosan nagy forgalmat bonyolítanak le, és nem rossz a helyzet néhány olasz és brit nagyvárosban, Milánóban, Rómában, illetve Cardiffban, Edinboroughban. Kelet-Közép-Európában Prága beruházóinak sikerült optimális mértékben növelniük a szállodai kapacitást. Spanyolország, Németország és Magyarország viszont a JLL jelentése szerint kissé előreszaladt: Barcelonában, Madridban, Frankfurtban, Düsseldorfban és Budapesten több hotelt építettek, mint amennyire a jelenben és a közeljövőben szükség lesz.
Az európai hotelpiacon a következő három évben mintegy 4,7 milliárd eurót (mintegy 1240 milliárd forintot) fordítanak új szállodákra, 2005-ig pedig annyi hotel épül a vén kontinensen, mint amennyivel a világ második lánca, az InterContinental bír: száz országban közel 3300 szállodája van.  

A világ szállodapiacán a szobák száma alapján egyforma részesedésű amerikai és európai kontinens (36-36 százalék) jobb helyzetben van, mint Ázsia (huszonöt százalék), hiszen 2003-ban alaposan megcsappant a tengerentúlra utazók száma. Némi jel arra enged ugyan következtetni, hogy a világ első két utazó népe, az amerikai és a japán ismét elkezdett világot járni, a hoteliparba befektetők még így is csak hoszszabb időszak alatt számíthatnak a megtérülésre.

A nagy hotelláncok egyre inkább azt a stratégiát követik, hogy patinás szállodáikat tőkeerős vevőknek, általában pénzintézeteknek vagy befektetési alapoknak adják el, majd hosszú távra, azaz húsz–harminc évre szóló szerződés keretében visszabérlik tőlük. Becslések szerint az európai szállodaláncok szobáinak negyven százalékát nem az a cég működteti, amelynek a tulajdonában van. Így tesz például a pénzügyi gondokkal küzdő Meridien is: 2003-ban egy barcelonai és egy madridi luxushoteljétől vált meg 140 millió fontért. Az eredetileg francia, mára brit hotellánc nem először kénytelen visszabérelni ötcsillagos egységeit: 137 szállodájának alig negyedét birtokolja saját maga, az arány pedig tovább csökken. A budapesti Meridien például egy izraeli befektetési társaságé.  

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A Coca-Cola után a Microsoft a legértékesebb

A Microsoft márkaneve ér a legtöbbet az IT iparban, és a világ összes márkaneve… Tovább olvasom