Délmagyar logó

2017. 03. 29. szerda - Auguszta Még több cikk.

Érdekességek másként a kormánytagokról 1990 óta

Szombaton megalakult Orbán Viktor miniszterelnök második kormánya. Érdekességek az alakuló kormányokról és tagjaikról a rendszerváltozás óta az MTI-Sajtóadatbank összeállításában:
Orbán Viktor új, tíztagú kormányában heten rendelkeznek jogi végzettséggel, mellettük van egy közgazdász, egy orvos és egy teológus kormánytag is. Női miniszter nem kapott helyet a kabinetben.

1990-ben a 17 tagú Antall-kormány 4 jogász, 3 történész, 3 közgazdász, 2 mezőgazdász, 2 mérnök, 1 orvos, 1 etnográfus és 1 tanár végzettségű kormánytaggal alakult meg, női miniszter nem kapott bizalmat. A legstabilabb széke a honvédelmi, az igazságügyi, a külügyi, a népjóléti és a nemzetközi gazdasági kapcsolatok tárca miniszterének volt, ők végig a helyükön maradtak. A "leghálátlanabb" minisztériumok a földművelésügyi, az ipari és kereskedelmi, valamint a pénzügyminisztérium voltak, élükön 3-3 miniszter váltotta egymást, s a 3 tárca nélküli miniszteri posztot 11 személy töltötte be az Antall-kormány idején. A kormány a kormányfő halála miatt nem töltötte ki hivatali idejét, 1299 nap után fejezte be ténykedését.

1993 végén a 18 tagú Boross-kormány az előző kormány tagjainak megtartásával alakult meg, az egyetlen új kabinettag Kónya Imre belügyminiszter volt, aki az Antall-kabinetben a belügyminiszteri posztot betöltő, most kormányt alakító Boross Péter tárcáját vette át. A kormány végzettség szerinti összetétele az előző kormányban lezajlott minisztercserék miatt változott meg: 8 jogász, 3 közgazdász, 2 történész, 2 mérnök, 1 mezőgazdász, 1 orvos és 1 kémikus kapott benne helyet. A miniszteri székek gazdái a Boross-kormány idején nem változtak. A Boross-kabinet a rendszerváltozás utáni kormányok közül a legrövidebb ideig, mindössze 215 napig volt hivatalban.

1994-ben a 14 tagú Horn-kormány 5 közgazdász, 2 jogász, 2 mérnök, 2 tanár, 1 állatorvos, 1 orvos és egy katonatiszt végzettségű kabinettaggal alakult meg. Kósáné Kovács Magda személyében a rendszerváltozás után először tett nő miniszteri esküt a kormány megalakulásakor. A legstabilabb széke a belügyi, a honvédelmi, az igazságügyi, a környezetvédelmi, a közlekedési és a külügyi tárcát irányító miniszternek volt, ők kitöltötték hivatalukat. Az ipari és kereskedelmi tárca élén négyen, a népjóléti miniszteri, valamint a pénzügyminiszteri poszton hárman-hárman váltották egymást. A Horn-kormány a rendszerváltozás utáni kormányok közül a leghosszabb ideig, 1454 napig volt hivatalban.

1998-ban a 17 tagú első Orbán-kormány 8 jogász, 4 közgazdász, 1 orvos, 1 teológus, 1 tanár, 1 biológus és 1 mérnök végzettségű taggal alakult meg, alakuláskor egy miniszter képviselte a gyengébbik nemet. Hét kabinettagnak (a belügyi, a külügyi, a honvédelmi, az igazságügyi, a szociális és családügyi tárcavezetőnek, a kancelláriaminiszternek és a tárca nélküli miniszternek) nem ingott meg a széke. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési, a Környezetvédelmi, valamint a Közlekedési és Hírközlési Minisztérium élén 3-3 miniszter váltotta egymást. Az első Orbán-kormány 1419 napig volt hivatalban.

2002-ben a 16 tagú Medgyessy-kormány 4 jogász, 4 közgazdász, 3 mérnök, 2 szociológus, illetve 1-1 orvos és tanár végzettségű taggal és Görgey Gábor íróval alakult meg. A kabinet megalakulásakor 3 női tárcavezető tette le az esküt. Nyolc minisztérium (a belügy-, a földművelésügyi, a gazdasági, a honvédelmi, az igazságügyi, az informatikai, a külügyi és az oktatási) élén nem történt változás, a többi tárcánál két-két miniszter váltotta egymást. A Medgyessy-kormány a kormányfő lemondása miatt nem töltötte ki mandátumát, 861 nap után távozott.

2004-ben a 18 tagú első Gyurcsány-kormány 4 jogász, 4 mérnök, 3 orvos, 2 közgazdász, 2 tanár, valamint egy-egy történész, szociológus és biológus végzettségű taggal tette le a hivatali esküt. Az alakuló kabinetben 2 női miniszter kapott helyett. 13 miniszteri székben nem történt változás, a földművelésügyi, a külügyi, a nemzeti kulturális örökségi és a pénzügyminiszteri poszton két-két miniszter váltotta egymást. Az első Gyurcsány-kormány 613 napig volt hivatalban.

2006-ban a 13 tagú második Gyurcsány-kormány 3 közgazdász, 3 orvos, 3 mérnök, 2 jogász, egy történész és egy biológus végzettségű kabinettaggal lépett hivatalba. A gyengébbik nemet ketten képviselték, köztük Göncz Kinga pszichiáter, Magyarország első női külügyminisztere. A legstabilabb széke a földművelésügyi és vidékfejlesztési, a honvédelmi, az oktatási és kulturális, a pénzügyi és a külügyi tárca vezetőjének volt. A legingatagabb miniszteri bársonyszék az egészségügyi tárca vezetőjének jutott, itt négyen váltották egymást. Hármas minisztercsere volt a környezetvédelmi, az igazságügyi, a szociális és munkaügyi, valamint a gazdasági és közlekedési minisztérium élén. A második Gyurcsány-kormány a kormányfő ellen indított konstruktív bizalmatlansági indítvány országgyűlési elfogadását követően, 1042 nap hivatali idő után távozott.

2009-ben a 15 tagú Bajnai-kormány 5 közgazdász, 4 mérnök, 3 jogász, 1-1 történész, orvos és tanár végzettségű taggal alakult meg. Női tárcavezető nem kapott helyet a kabinetben. Mindössze három miniszteri poszton történt változás: távozott az igazságügyi és rendészeti miniszter és a nemzetbiztonsági szolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter, míg a kormány megalakulásakor a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztériumot megbízottként vezető Hónig Péter közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter helyére 13 nappal később kinevezték a végleges tárcavezetőt. A Bajnai-kormány megbízatása 408 nap után járt le.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A második Orbán-kormány tagjainak életrajza

Megalakult szombaton a Magyar Köztársaság új kormánya, miután a köztársasági elnök által - a… Tovább olvasom