Délmagyar logó

2017. 12. 15. péntek - Valér 6°C | 13°C Még több cikk.

Érdekképviseletek: kicsi az esély a bérmegállapodásra

A szakszervezetek nem fogadták el a korábban felmerült javaslatot az inflációkövető minimálbér-emelés egyes ágazatokban történő elcsúsztatásáról.

Nagyon kicsi az esély arra, hogy megállapodás születik a jövő évi bérekről a kormány, a munkaadók és a szakszervezetek között, mivel az érdekképviseletek álláspontjai nem közeledtek - mondta Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára és Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke a szerdai egyeztetés után.

A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) ülése után Dávid Ferenc az MTI-nek hangsúlyozta: a szakszervezetek nem fogadták el a korábban felmerült javaslatot az inflációkövető minimálbér-emelés egyes ágazatokban történő elcsúsztatásáról.

Palkovics Imre ezt azzal indokolta, hogy ez a lépés a minimálbéresek harmadát érintené, és nem engedhető meg ezen réteg további elszegényedése.

A Munkástanácsok elnöke hozzáfűzte: december 11-én várhatóan Orbán Viktor miniszterelnök részvételével tart plenáris ülést a VKF, ott folytatják az egyeztetést.

Dávid Ferenc a szerdai egyeztetésről elmondta: a munkavállalói oldal azt javasolta, hogy január elsejétől 5,2 százalékkal, vagyis az infláció várt mértékével emelkedjen a minimálbér és a garantált bérminimum (szakmunkás minimálbér) is, valamint hogy állapodjanak meg egy ugyanilyen mértékű béremelési ajánlásban.

Ezt a munkaadói oldal nem fogadta el, és azt javasolta, hogy a kiskereskedelemben, a vendéglátásban, a textil-, a bőr-, valamint a ruhaiparban és az élelmiszerfeldolgozásban csak 2013. július elsejétől emelkedjen 5,2 százalékkal a minimálbér, a többi ágazatban pedig január elsejétől 5,2 százalékkal. Másik alternatív javaslatuk az volt, hogy minden ágazatban január elsejétől egységesen 2,6 százalékkal emelkedjen a minimálbér.

Palkovics Imre szerint ugyanakkor elnagyolt azon ágazatok meghatározása, amelyekben fél évvel eltolták volna a béremelést. Hangsúlyozta: ágazatokon belül is nagy különbségek vannak a cégek között, például a kereskedelemben vannak olyan nagyvállalatok, amely ki tudnák gazdálkodni a béremelést, mert nyereségesek.

A Munkástanácsok elnöke hozzátette: a szakszervezetek végső megoldásként elfogadtak volna egy 5,2 százalékos emelést minden ágazatban január elsejétől, de ezt a munkaadói oldal nem támogatta.

Dávid Ferenc kiemelte: nagy felelősséget jelent a kormány számára, ha ő határozza meg a minimálbért, a VOSZ ugyanakkor ebben az esetben is jogkövető magatartásra buzdítja majd a vállalkozókat.

A minimálbér jelenleg 93 000, a szakmunkás bérminimum 108 ezer forint.
Az idén júliusban hatályba lépett új Munka törvénykönyve szerint a minimálbér és a garantált bérminimum összegét és hatályát a kormány állapítja meg. A kabinetnek lehetősége van arra is, hogy a munkavállalók egyes csoportjaira eltérő összegű minimálbért állapítson meg.

A kormány ugyanakkor a VKF-en már október közepén megkezdte az egyeztetéseket a jövő évi bérekről a munkaadókkal és a munkavállalókkal, és azt szorgalmazta, hogy a szociális partnerek állapodjanak meg egymással.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Lakástűzben halt meg egy fehérvári férfi

Egy halott férfit találtak abban a székesfehérvári lakásban, amelyben tűz ütött ki szerda délelőtt -… Tovább olvasom