Délmagyar logó

2016. 12. 10. szombat - Judit 0°C | 9°C

Erdő Péter és Bölcskei Gusztáv az új egyházügyi törvényről

Szükség volt új egyházügyi törvényre - nyilatkozta Bölcskei Gusztáv református püspök.
Erdő Péter: jelentős átalakulásokat figyelhetünk meg az állam és az egyház kapcsolatában

Jelentős átalakulásokat figyelhetünk meg az állam és az egyház kapcsolatában, az egyház működési feltételeiben az átfogó jogszabályi változások következtében - mondta Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek a kormány egyházakat érintő kétéves munkáját értékelő interjújában hétfőn.

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) elnöke hangsúlyozta: hiba lenne azt feltételezni, hogy "nagyon szoros összefonódás alakult ki" az állam és az egyház között, "erről szó sincs".

Erdő Péter megjegyezte: a változások között vannak olyanok, amelyek azért nem mutatkoznak még erősebben a mindennapi életben, mert bizonyos törvények végrehajtása nem kezdődött meg. Tapasztalataik szerint a törvényi szintű jogszabályokban a konkrét működéshez szükséges részletek általában nem szerepelnek, ezt inkább rendeletszintű jogszabályokra hagyja a törvényhozó. Ezeknek a változásoknak a konkrét jelentése tehát részben még nyitott kérdés - tette hozzá.

Példaként említette erre a közoktatás finanszírozásának pontos módszerét, "ami nem kis feladat, hiszen az egyenlő finanszírozás elvét az állami iskolákkal mindenképpen biztosítani kell, (...) erre az állam kötelezettséget vállalt, ez 1990 óta garantált, és erre a feltételezésre épült az egyházi iskolák rendszerének kialakulása ebben az országban".

Erdő Péter úgy fogalmazott: "Mi nem kértük, hogy változzon meg a hitoktatás jogi helyzete az iskolákban, (...) alapvetően az igényeknek megfelelő oktatási lehetőség megvolt". Az iskolások csaknem 30 százaléka jelentkezett hittanra, ennek a feladatnak pedig az iskolák, illetve plébániák épületében, vagy gyülekezeti helyiségekben meg tudtak felelni - állapította meg.

Felhívta a figyelmet arra: ezzel kapcsolatban jelenleg azonban "nem tudjuk, hogy melyek lesznek a jogi feltételek. Kötelező hittanról szó nincs, kötelező erkölcstanról, illetve állami etikáról van szó, amelynek tartalma természetesen még nyitott kérdés", ahogy ezek kötelező jellege, illetve az is, hogy miként lehet ezt felekezeti hittanoktatással kiváltani. Azt, hogy a gyakorlatban segít-e majd ez a változás "hitünk továbbadásában (...) vagy éppen újabb kockázati tényezőt jelent, még nem tudjuk" - fűzte hozzá.

Az MKPK elnöke a köznevelési törvényről szólva elmondta: folyamatban van a jogi változás, mert van ugyan törvény, de a konkrét gazdasági következmények még nem világosak. Utalt arra, hogy két éve nem vált egyértelművé, milyen szisztéma szerint lesz, illetve lesz-e egyáltalán áttekinthető rendszere annak, hogyan finanszírozzák az oktatási intézményeket.

Erdő Péter annak a meggyőződésének adott hangot, hogy "ilyen körülmények között az iskolaátvételt mérlegelni nagyon nehéz". Szólt arról, hogy a korábbi egyházi iskolaalapítások a vallásszabadság követelményéből fakadtak, mert vissza lehetett kérni volt egyházi iskolaépületeket vagy új egyházi iskolákat lehetett létesíteni más egyházi épületben, valamint bérelt, illetve vásárolt épületben.

Azt mondta, jelenleg az önkormányzatok ajánlatokat tesznek az egyházaknak, mert nem kívánnak tovább az új feltételek között iskolafenntartóként működni, miközben az ingatlan általában nem volt soha egyházi tulajdon, az épületet pedig nem adják továbbra sem egyházi tulajdonba. Nagy kérdésnek nevezte, hogy a használati jogot mennyi időre engedik át, illetve az is, hogy milyen garancia van ennek az ingyenességére, továbbá, hogy az adott tantestület és a helyi társadalom mennyire megosztott az intézményátadással kapcsolatban.

A bíboros kiemelte: az egyházügyi törvény alapvető kérdéseket szabályoz az egyházak jogállását illetően, de "mi nem kértük azt, hogy egészen új törvény szülessen. Azt sem kértük, hogy bármely más egyháznak a jogállása megváltozzék".

Emlékeztetett arra, hogy az előző törvényre épültek a Szentszékkel történt megegyezések, így aztán technikailag, ha teljesen új a jogi feltétel, akkor "a megegyezések garanciaértékét is meg kell újtani".

Bölcskei Gusztáv: szükség volt új egyházügyi törvényre

Bölcskei Gusztáv református püspök szerint szükség volt új egyházügyi törvényre, mert az a liberális felfogás, amelynek alapján a korábbiakban nagyon könnyen lehetett egyházat alapítani, sok anomáliát idézett elő; a Magyarországi Református Egyház (MRE) zsinatának lelkészi elnöke az MTI-nek adott interjúban elmondta, hogy a kormányzati munka két évének értékelésével kapcsolatban a tervek szerint Orbán Viktor miniszterelnök külön-külön leül majd tárgyalni az egyházakkal.

A püspök annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a vallásszabadság nem sérül a jogszabállyal, míg az egyházaknak járó pluszjuttatásokra apelláló közösségeket, amelyek elsősorban nem hitéleti tevékenységet folytattak, jól kiszűri.

Bölcskei Gusztáv azt mondta, hogy a törvényben sok olyan momentum szerepel, amely az MRE számára előrelépést jelent. Példaként említette az egyházak szimbólumrendszerének védelmét, valamint annak deklarálását, hogy az egyházi intézményekben dolgozókkal szemben az egyház sajátos feltételeket támaszthat, továbbá azt, hogy a világi bíróságoknak tiszteletben kell tartaniuk az egyházak belső szabályai alapján hozott ítéleteket.

Utalt arra, hogy a törvény előkészítése az egyházügyi államtitkárság és az egyházi szakértők egyeztetésével indult, amelynek eredményeként vállalható, jó és konszenzusos törvénytervezet készült, az azonban "az Országgyűlésben egy kicsit más irányt vett, (...) politikai döntés született". Megjegyezte: nem értettek egyet azzal, ahogyan - különösen az első tizennégy egyház esetében - megszabták az egyházi státust elnyerők körét, ennek többször hangot is adtak.

A református zsinat lelkészi elnöke rámutatott: csak ott vesznek át iskolát, ahol erre megvan a társadalmi igény, és határozott elképzelés körvonalazódott az iskola jövőjét illetően. Felhívta a figyelmet arra: a kormányzat mulasztása, hogy a mai napig nem születtek meg azok a rendeletek, amelyek az iskolák államosítását részleteznék.

Megemlítette, az egyházaknak "sincs fogalmuk arról, hogy milyen lesz az egyházi iskolák finanszírozása", és arra sincs semmiféle garancia, hogy iskoláik továbbra is részesülnek majd a kiegészítő normatívából, továbbá a feladatfinanszírozás módját illetően sincsenek közelebbi információik. Szólt arról, hogy a megyei fenntartóktól átvett iskolák nagy részét egyházaknak szeretnék átadni, de ennek feltételeit sem ismerik. Hangsúlyozta: a kormányzati ciklus "második félidejében" tisztázni kell ezeket a kérdéseket.

Bölcskei Gusztáv a kormányzati munka első két évével kapcsolatban hiányosságként értékelte, hogy nem születtek döntések az egyházfinanszírozásról. Elmondta, az egykulcsos személyi jövedelemadó nagyon rossz hatással lesz az egyszázalékos felajánlásokra, egyes számítások szerint 31 milliárd forintról 16 milliárdra csökken majd a felajánlások összege. Bölcskei Gusztáv úgy látja, elég nagy a bizonytalanság ebben.

Megjegyezte, a kormányzat részéről vannak elmaradások bizonyos támogatások kifizetését illetően, többi között még mindig várják a 2012-es költségvetés egyes tételeiről szóló szerződéseket, amelyek aláírása nélkül az állam nem fizetheti ki nekik - egyebek között - a kistelepülési lelkészek fizetéskiegészítésére, vagy a közgyűjtemények finanszírozására vonatkozó összegeket.

Bölcskei Gusztáv reményét fejezte ki, hogy a függőben maradt ügyek rendezésére jótékony hatással lesz az egyházügyi államtitkárság áthelyezése az Emberi Erőforrások Minisztériumába, mert ennél a tárcánál fogják össze az egyházakat érintő témákat. Meglátása szerint a kormányzati ciklus második felét arra is fel kell használni, hogy kidolgozzák azokat a részletkérdéseket, amelyekre a nagy koncepciók megalkotásánál és megszavazásánál nem volt idő.

A püspök úgy fogalmazott: az egyházügyi államtitkárság munkájával nem voltak száz százalékig megelégedve. "Nem láttuk azt a folyamatos egyeztetést, amire véleményünk szerint szükség lett volna" - mondta, hozzáfűzve, nem látták érvényre jutni az államtitkárság érdekérvényesítő képességét egyebek mellett a köznevelési törvényről, vagy a hit- és erkölcstan bevezetéséről szóló tárgyalásokkor sem.

Bölcskei Gusztáv beszélt arról is, hogy a történelmi egyházak egyeztető fórumot hoztak létre a kötelező hit- és erkölcstanoktatás kérdéseinek tárgyalására, mivel tisztázni szükséges, miként képezik majd a tanárokat, milyen együttműködéseket tudnak létrehozni a világi egyetemek és a teológiák között, valamint hogyan illeszkednek hittanóráik tanmenetei a Nemzeti alaptantervhez és a kerettantervekhez. Az oktatási államtitkársággal egyelőre csak előkészítő tárgyalásokat folytattak - jegyezte meg.

A püspök emlékeztetett arra: a kormányprogram kinyilvánította, hogy stratégiai partnernek tekinti a történelmi egyházakat. Pozitívan értékelhető lépésnek nevezte, hogy az Alkotmánybíróság korábbi döntésének megfelelően az egyházi fenntartású közoktatási intézményeknek törvény szerint járó, de a 2005-2006-os évekre vonatkozóan elmaradt állami kiegészítő normatívakompenzáció kifizetése jelenleg folyamatban van. Úgy fogalmazott: "ez nagyon jókor jött, mert valóban minden tartalékot kezdtünk felélni".

Meglátása szerint kedvező előrelépés történt a keresztény roma szakkollégiumi hálózat megalakulásával, amely az idén tovább bővülhet szegedi és pécsi intézményekkel. Ez azért is fontos, mert az állam és az egyházak össztársadalmi ügyben fognak össze - hangsúlyozta Bölcskei Gusztáv.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A fitalok foglalkoztatási helyzetét javítaná az LMP

Az LMP sürgeti a fiatalok foglalkoztatási helyzetének javítását, ezért arra kéri az… Tovább olvasom