Délmagyar logó

2017. 07. 26. szerda - Anna, Anikó 16°C | 26°C Még több cikk.

Erdő Péter: valamennyien testvérek vagyunk

Jézus története nem a halállal, hanem a feltámadással fejeződik be a Földön - mondta Erdő Péter bíboros.
Nagypénteken történelmi eseményre, a Názáreti Jézus kereszthalálára emlékezik az egyház. Jézus története - amelyet az Újszövetség könyvei konkrétan és kézzelfoghatóan írnak le - azonban nem a halállal, hanem a feltámadással fejeződik be a Földön - mondta Erdő Péter bíboros az M1 Az Este című műsorában pénteken. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke többi között az egyháznak a gazdasági válságra adott válaszairól és a misszió lehetőségeiről beszélt, azt hangsúlyozva, hogy valamennyien testvérek vagyunk.

A bíboros közölte, Jézus halálának és feltámadásának jelentése van "a mi személyes életünkre nézve is", mert ő "nem akármilyen ember volt, megmutatta a legnagyobb szeretetet", feltámadásában pedig Isten igazolta Jézus életét és tanítását.

Erdő Péter hangsúlyozta: az ember nem értelmetlenül sodródik "egy mechanikusan zajló eseménysorban, amit néhányan történelemnek neveznek, hanem egy értelmes, nagy egésznek a részét alkotjuk". Az emberi életnek van értelme, benne a szenvedésnek és a halálnak is, "mi emberek pedig valamennyien testvérek vagyunk", tehát "mindaz, amit a gyűlölködés, az emberi önzés szenvedésként rázúdít a világra, legyőzhető".

A bíboros rámutatott: ha a tízparancsolatot megtartanák a gazdasági élet szereplői, "másképpen nézne ki körülöttünk a világ", az egyház szociális tanítása pedig "nagyon sok új helyzetre adott értelmes reflexiót a hit szempontjából".

Kiemelte: a bajbajutottaknak, a legjobban szenvedőknek a helyzetén tud enyhíteni az egyház. Utalt arra, hogy az idén is volt nagyböjt időszakában élelmiszer-gyűjtési akció minden plébánián, ahol a helyi karitászcsoportok elosztották az adományokat a rászorulók között. Voltak olyan plébániák is, ahol az összegyűjtött tartós élelmiszerek nem bizonyultak elegendőnek, ezért ezekre a helyekre máshonnan csoportosítottak át. Hangsúlyozta: segíteni a rászorultakon eredendő kötelessége az egyháznak, maga Jézus is a szegények evangéliumát hirdette, "tehát különös küldetésünk van a szegények felé".

Erdő Péter beszélt arról is, hogy Ferenc pápára jellemző "a nagyfokú közvetlenség és a kiváló érzék a lényeges dolgok iránt", röviden és a lényeget hangsúlyozva beszél a katolikus hitről, "márpedig a mai embernek ez kell", mert "a segítő szeretet és a hit igazságainak nyílt, egyszerű közvetlen kimondása együtt rendkívül aktuális".

A világsajtóban megjelent, őt a pápai tisztségre esélyesnek említő hírekre úgy reagált: "én ezt az egészet, ahogy megjelent a világsajtóban, nem tartottam igazán reális dolognak, viszont az is megtiszteltetés, hogy az embernek a neve egyáltalán eszébe jut valakinek".

Rámutatott: egy nem Európából érkező pápa nagyon jól kifejezi azt, hogy "az egész emberiségnek szól a küldetésünk", az európai katolikusoknak pedig meg kell fogalmazniuk "a katolicizmusnak a sajátosan európai feladatát az egyetemes küldetés keretein belül".

Az európai katolicizmus feladatai közé sorolta az ökumenikus dialógust, a keresztények közötti szolidaritás építését, az együttműködést a közel-keleti keresztényekkel, valamint az iszlámmal folytatott párbeszédet.
Úgy fogalmazott: el kell érni, hogy "saját keresztény gyökereinkhez ne skizofrén módon viszonyuljunk", hanem "becsüljük meg a keresztény kulturális örökséget".

Erdő Péter felhívta a figyelmet arra: nem szabad az egyes közösségekre nyomást gyakorolni, hogy felejtsék el a nyelvüket, kultúrájukat. Véleménye szerint "az ésszerű integráció lehetőségét felkínálva" lehet a bevándorlók közösségeivel a kapcsolatot megteremteni, erre jó példa a francia katolikus iskolák működése, ott jelentős számú muzulmán diák tanul, és a legtöbb helyen nincs konfliktus.

Mint mondta, ha egy társadalom "jól viszonyul a saját múltjához, jelenéhez és kultúrájához, akkor az mindenképpen befogadóbbá teszi". Utalt egy felmérésre is, amely szerint aki egy "konkrét egyház keretében" vallásos, sokkal toleránsabb a más felekezetűekkel szemben, mint aki nem vallásos, vagy "a maga módján vallásos".

Megemlítette: azon dolgoznak, hogy a plébániák közösségei missziós tevékenységet is folytassanak a környezetükben. Ennek alapján húsvét után egy héttel kezdődik és öt hétig tart majd három budapesti téren a neokatekumenális mozgalom, azaz a napjainkhoz igazított hittanoktatás utcai missziója. Ugyanígy tovább lehet adni az örömhírt a kórházi lelkigondozásnál és a házi beteglátogatásokon, valamint a börtönökben is - tette hozzá.

A bíboros beszélt arról, hogy az internet világában új missziós lehetőségek nyílnak, amelyek segítségével "bizonyos lényeges dolgokra koncentrálunk, és azokra fel tudjuk hívni a figyelmet", akár a YouTube-ra tett rövid történetekkel is.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

ORFK: megszűnt a kamionstop Szlovéniában

Szlovéniában és Szlovákiában a nagypéntek miatt kamionstop van érvényben, így a határok mentén egyre… Tovább olvasom