Délmagyar logó

2016. 12. 03. szombat - Ferenc, Olívia -3°C | 5°C

Érettségi: Peteleire kevesen számítottak

Petelei István egy novellájának elemzése, Berzsenyi Dániel és Vas István egy-egy művének összehasonlítása, valamint érvelés Ancsel Éva egy megadott műve alapján. Ezek voltak a középszintű érettségi feladatai. De ki az az Ancsel Éva?

Hétfő reggel rendben megkezdődtek az írásbeli érettségik, rendkívüli eseményről nem érkezett bejelentés.

Magyar nyelv és irodalomból középszinten 1130 helyszínen 83 109 vizsgázó, emelt szinten 55 helyszínen 2357 vizsgázó tett érettségi vizsgát.

Magyar mint idegen nyelvből középszinten 33 helyszínen 60 vizsgázó, emelt szinten 6 helyszínen 31 vizsgázó érettségizett.

Fotó: H. Baranyai Edina

Az első, kötelező feladat szövegértés volt. Idén Nádasdy Ádám nyelvésszel készült interjút kellett kérdésekre válaszolva, a nyelvváltozásra, nyelvromlásra koncentrálva elemezni 60 perc alatt.

A szabadon választott feladat Petelei István egy novellájának elemzése volt: A könyörülő asszony című novellában a jellemrajz és a feszültség változásának bemutatása.
Verselemzésként Berzsenyi Dániel és Vas István egy-egy művét kellett összehasonlítani.
A harmadik választási lehetőséget választották a legtöbben: Ancsel Éva Összes bekezdése közül el kellett olvasni a gépek és számítógépek társadalomra, tudományokra és művészetekre gyakorolt hatásáról szólót, erről kellett érvelni pro és kontra.


Berzsenyi Dániel munkássága szélesebb körben ismert, még Vas Istváné is, de bizony Petelei Istvánról vagy Ancsel Éváról nem valószínű, hogy sokan hallottak. Úgyhogy utánanéztünk, hogy mit találni róluk az interneten.

Petelei István
Petelei István
Ki az a Petelei István?

Furcsán vagyunk Peteleivel: akinek valami kis köze van irodalmunkhoz, akkor is tudja, hogy a legelsők sorában van a helye, hogy világirodalmi méretekkel mérve is a századforduló legnagyobb elbeszélői közé tartozik, ha történetesen alig olvasott tőle egy-két novellát, sőt talán még akkor is, ha nem olvasott tőle semmit. Ugyanakkor az olvasó nagyközönség, az irodalom címzettje manapság már a nevét sem ismeri, holott Peteleinek mindiglen fontosabb volt az olvasó, mint az irodalmi szakember. És volt is jó néhány év úgy a múlt század legvégén, amikor a közmegbecsülésben versengett a legnépszerűbbekkel. Igaz, mindig is az igényes olvasmányokat igénylők írója volt, azoké, akik elviselik, ha az író az élet komorságait, bánatát, lélekzavarodását szembesíti velük. Alighanem Petelei az egész magyar irodalom legnyomasztóbb írója, még remekmívű szatíráiban is; soha nálunk ilyen humortalan szatírákat nem írtak. Az a búskomorság, amelyet az elmegyógyászat "mániákus depressziónak" nevez, s amely végül is a tébolyultságig hatalmasodott el az írón, rásüti bélyegét egész zordon életművére. Petelei nem "szórakoztat", még kevésbé "mulattat" - Petelei meggyötri az olvasót, de olyan művészi színvonalon, hogy lesújtva egyben felemeli a lelket.

(http://mek.niif.hu/01100/01149/html/petelei.htm)


Fotó: Magasi Dávid

Ancsel Éva
Ancsel Éva
Ancsel Éváról


Ancsel Éva a 1927-ben született Budapesten, 1993-ban halt meg. Filozófus és költő volt.

"A "bekezdés" sajátos és egyedi műfaj. Ancsel Évának köszönhetjük születését, és elkeresztelését: "...a névadó is édesanyám - írja Gimes Katalin -, s mindvégig ragaszkodott is az elnevezéshez: bekezdések ezek, nem aforizmák, nem maximák, nem is gondolatok - ezek Ancsel Éva "bekezdései". (Eredeti gondolkodóhoz méltóan szerette a műfaji újításokat, nem véletlenül adta esszékötetének címéül: Töredékek az emberi teljességről.) Ma is rendkívül találónak érzem a bekezdés szót: távol tartja magát vele az éles elméjű "okoskodásoktól", a frappáns meghatározásoktól - bár némelyik óhatatlanul az -, teret nyit viszont a poétikus, olykor metaforikus képeivel, hasonlataival akár a költészet formái felé, akár egy-egy fiktív vagy néha nagyon is valóságos történet "egyperces" novellába sűrítése felé." Az "egypercesek" említése nem véletlenszerű, mert Gimes Katalin édesanyja gyűjteményes kötetéhez írott előszavából azt is megtudhatjuk, hogy a filozófus mélyen tisztelte Örkény Istvánt, a magyar abszurd irodalom atyját, akire külön műben emlékezett meg (Örkény-hiány). Ancsel Évát is a kényszer viszi rá, hogy poétai tömörségű "bekezdéseket" szerezzen: többszöri kórházban töltött időszak termékei, az írógép- és - nagyobb lélegzetű művekhez elengedhetetlen - szakirodalom hiánya szüli őket." - olvasható a Sulineten.


Vas István

Vas István (1910-1991) a Nyugat „harmadik nemzedékéhez" tartozik, költészetének gyökerei a Kassák Lajos nevével fémjelzett avantgarde mozgalomba nyúlnak, később szívesen fordul a klasszikus formákhoz, és inkább Kosztolányi és a magyar költészeti hagyomány hat rá. Gondolati költészete önéletrajzi indíttatású.
Vas István jelentős prózaíró is: számos esszéje mellett regényeket is írt: Elveszett otthonok (1943.), Nehéz szerelem (1957.), A félbeszakadt nyomozás (1967.), Azután (1991.).
Villon Nagy Testamentumát az ő fordításában ismeri a magyar közönség.

Olvasóink írták

89 hozzászólás
  • 89. vauvao 2008. május 08. 23:39
    „Azt nem árt tudomásul venni, hogy az irodalom nemcsak a reneszánszból és Radnótiból áll. Petelei novellájáról pedig egy most érettségiző diáknak akkor is kell, hogy legyen véleménye, ha nem ismeri a szerzőt. Nem igaz, hogy a magyartanárok életrajzot követelnke, hiszen a kétszintű érettségi vizsga követelményei világosan kimondják, hogy csak a 6 életműnél kell középszinten az életrajz is. Az meg elég ciki, ha érettségiző diák még nem találkozott Ancsel Éva egyetlen bekezdésével sem. (Hozzáteszem, hogy legalább 15 éve már nem kötik az évfordulókhoz a tételeket. A nagymamák lehet, hogy még így gondolják, de hát ők régen érettségiztek, amikor még az volt a divat.) Az érvelést szerencsétlen dolognak tartom, mert nem kér irodalmi műveltséget, unalmas, mert tavaly is hasonló volt. Az idézet alapján jobbat lehetett volna kérni: mondjuk az emberi kapcsolatok elgépiesedését, és akkor lehet, hogy eszébe jut a diáknak a Falanszter a Tragédiából, a Szép új világ vagy Orwell.”
  • 88. Kefet 2008. május 06. 20:53
    „persze hogy nem számított senki erre a Peteleire, meg erre az Évára. az új érettséginek pont az a lényege, hogy olyan műveket adjanak amelyekkel még véletlenül sem találkoztak a diákok. Legjobb volna ha a neveket egyszerűen be sem raknák a feladatba.
    az új érettségi lényege, hogy van a diák és a szöveg, így kell teljesíteni azt amire a feladat utasít. Hogy ki írta a művet, egyáltalán nem számít. nem érdekel senkit (főleg a javító tanárokat nem), hogy férfi vagy nő volt-e, hogy hogyan élt, hogy milyen volt a pályája. ez nem játszik szerepet a feladat megoldásában, a javításban, a pontokban.
    amit az érettségi kíván: mű elemzés, érvelés, összehasonlítás bármilyen körülmények között, bármilyen művön.

    csak az a gond, hogy még a tanárok sem így tanítanak, és ezért a diákok sincsenek felkészülve rá...

    Ui: még véletlenül se nézz utána kik voltak ezek az emberek, nem kell tudnod, nem érdekel senkit....”
  • 87. postaniki 2008. május 06. 20:02
    „annak ellenére h 2 évvel ezelőtt sikeres érettségi vizsgát tettem(96%)magyar nyelv és irodalomból,nem ismere Petelei Isvánt!
    lehet az én bűnöm,de sztm kicit húzós volt az idei magyar
    akinek jó lesz petelei irigylem

    sok sikert az érettségizőknek”
  • 86. georgbb 2008. május 06. 15:31
    „Sunny. Gondolom akkor matekból pedig az 1x1 és összeadás-kivonás feladatok az elvártak, mert a mindennapi életben ezeket használjuk? Képzeld nem csak a mai fiatalokat, de szerintem sok embert nem érdekel az integrálás-deriválás, 3D-függvényelemzés, de mégis ezekből kell szigorlatozni..Így ne várjatok csodát más téren se...Az ország pedig nem ezért tart ott ahol...”
  • 85. bdoorci 2008. május 06. 14:54
    „Béni!Számomra könnyű volt a magyar...erre készültem fel a legjobban,hozzáteszem 3.óta emelt magyarra jártam és első félévben különtanárhoz is ,mert emelt szintüt szerettem volna...de nem mertem bevállalni,mert beparáztam,hogy biztos nehéz lesz.
    A tanárunk minden héten 2 fogalmazást adott fel,hol érvelést,hol műelemzést(idegen novellát),hol pedig összehasonlitó verselemzést.
    Mindegyik feladatot becsületesen megirtam és leadtam,hogy javitsa ki benne a hibákat.
    Ennek köszönhetem a "nagyképűségemet"!”
  • 84. Béni 2008. május 06. 13:59
    „bdoorci!Szerintem várd ki a végét!Egy kicsit nagyképűen hangzik a hozzászólásod.”
  • 83. Sunny 2008. május 06. 13:58
    „Helló.

    Nevetségec volt a Magyar Irodalom érettségi.Mi köze a szövegértésnek?és a modern technikának az Irodalomhoz? Petele István? Tisztelem a költőket,írókat,de ez tényleg nevetséges,a mai fiatalokat amúgy sem nagyon érdekli az Irodalom,de ezt a nevet még nem is hallottam,Pedig én 10 éve 5-re érettségiztem,és 4 évig kitűnő voltam Irodalomból.Valami ismert, szerzőt kellett volna választani,aki tényleg tett valamit a az írói munkásságával az országért.
    Ezért tart itt az Ország ahol.”
  • 82. :) 2008. május 06. 13:32
    „irodalomból azok jártak jól akik ezt tanulták hogy hogyan kell novellát vagy verset elemezni. Mert az oké hogy nem kell ismerni a szerzőnek az életét, de aki úg ytanult négy évig irodalmat hogy a tanár lediktálta a vers vagy novella elemzést és tessék tanuld meg mert jövő órán ebböl felelsz. tehát ezeknek a diákoknak nehéz volt....”
  • 81. Fanta 2008. május 06. 13:14
    „Sziasztok!
    Én is idén érettségizek, gimis "voltam". Inkább matek párti vagyok, sose szerettem az írók/költők életében matatni, mert lássuk be, pici korunk óta ezt csináltatják velünk. Hogyan tudnám kitalálni, hogy (átvitt értelemben) mire gondolt a "bácsi", amikor a verset írta? Ezt a kérdést az elmúlt 12 évben össze se tudnám számolni, hogy hányszor tették fel nekem. Nekem sok költő már a fényképe alapján sem volt szimpatikus, aztán az adatolóból kiderült, hogy egy defektes, munkanélküli, lusta alak volt, aki másokon élősködött. Innentől kezdve már az sem érdekelt, hogy miket írt.. Bocs mindenkitől, akinek ez a lelkébe gázol, de én úgy gondolom, hogy akkor haladunk előre, hogyha tanulunk, dolgozunk, élünk és amit csinálunk azt igyekszünk jól csinálni. Értem én, hogy kell a lelki, szellemi táplálék mert én is imádok olvasni. De nem biztos hogy jó példaképeket állítanak elénk. Sok sok olyan büszkeségünk van, aki a tisztességes állása mellett szabadidejében írogatott, vagy éppen a munkájáról, a népért írt műveket. Én őket többre tartom. Az a baj hogy a tankönyvek a mennyiséget és nem a minőséget helyezik előtérbe.
    Idén aki nem tudott hozzászólni Peteleihez, az azzal is tudott pontot szerezni, hogyha akármi másról, de szépen és értelmesen írt. A formai pontokkal is lehet boldogulni, főleg ha még el is olvassuk a szöveget és beleírunk pár szereplői jellemzőt. Persze ez csak a 2-eshez elég. A szövegértésre tényleg rövid idő volt, főleg hogy a 80%-ában a véleményünket kérték, tehát gondolkodni kellett és nem autómatikusan másolni a szövegből.
    Az új pontszámítási rendszer segít abban, hogy a reálosoknak ne a magyartól, a humán tárgyak kedvelőinek pedig ne a matektól függjön a felvételije. Itt a duplázásra gondolok.
    A felvételiről még senki sem írt (legalábbis én nem láttam), az igazi baj az, hogy az érettségin szerzett pontjaik nagyon nagyon sokat számítanak a tovább tanulóknak. Kíváncsi leszek az összesített eredményekre és a felvételi statisztikákra.
    Én úgy gondolom, hogy szorítson mindenki a most érettségizőknek, mert így vagy úgy de meg kell élniük ebben a világban.

    Üdv mindenkinek

    u.i.: A matek ma szerintem elég könnyű volt, ebbe aztán tényleg nem lehet belekötni. De hajrá, engem is érdekelnek a kritikák :)”
  • 80. georgbb 2008. május 06. 11:56
    „Átlagember-ez így azért kicsit sántít.. Van Gogh a fülét vágta le, de biztos örülnél azért az egyik művének,igaz???”
  • 79. Atlagember 2008. május 06. 10:39
    „Az a gond, hogy egyesek szubjektíven döntik el, hogy mi kell hogy tetszen az embereknnek. De az embereknek nem az tetszik, bármennyire is akarják. A művészek 99%-a amúgy is elmebeteg, nem kéne a beismerten dilinyós depressziósokat is rászabadítani szegény diákokra.”
  • 78. gyurci 2008. május 06. 09:59
    „Több mint 30 éve érettségiztem, de már akkor is az EGYIK téma egy ismeretlen, NEM MEGTANÍTOTT mű önálló elemzése volt. Most mi a probléma Peteleivel?”
  • 77. fsdfd34 2008. május 06. 09:53
    „mtt

    Nem is gondoltam egy percig sem hogy ebből harag lenne bárki számára is :) Egyébként további szép napot :)”
  • 76. georgbb 2008. május 06. 08:56
    „Én emlékszem még régről az irodalomóráimra: felelés életrajból... Igen,ez minősíti a tanárt...”
  • 75. Dittyke :) 2008. május 05. 22:54
    „T. tensi.6!
    Az ön neve vajon miért oly´ ismerős számomra? Csak nem egy osztály padjait koptattuk nyolc éven keresztül? :P Tisztelettel: egy Mazsi... :D”
  • 74. csekkk 2008. május 05. 22:22
    „Lucifer, csak nem te is Illyés Bartók c. versét elemezted ´96-ban, mint én? :)
    Az tipikusan az a példa volt, hogy bátorság volt azt választani, mert Illyéssel elég keveset foglalkoztunk. Aztán kiderült, hogy igazam lett (mert ötöst kaptam rá): nem kell ismerni ahhoz Illyés családját, hogy a versről írni tudjak.”
  • 73. csekkk 2008. május 05. 22:18
    „Hadd kezdjem messzebbről a dolgot.
    A szövegértésnek és elemzésnek több irányzata létezik. Van olyan irányzat (a pozitivista), amelyik számára elsődleges az, hogy egy mű elemzésekor a szerző életútjából, tapasztalataiból kell kiindulni. Van olyan irányzat is (dekonstrukitvizmus, ha jól dereng a neve), amelyik számára a szöveg a fontos és nem foglalkozik azzal, hogy aki írta, az kicsoda.
    Az irodalomtanítás már az általánosban szinte csak és kizárólag a költő életéből és életútjából magyarázza a verseket, ugyanezt folytatja középiskolában is - és ez nem a tanárok hibája, hanem magáé a rendszeré, hiszen a tankönyvek is így épülnek fel. Érdekes húzás volt a tankönyvek általános szempontrendszerével ellenkező gondolkodásmódot várni a diákoktól.
    Innentől kezdve nem csodálkozom a megdöbbent érettségizőkön. Igazi próbatétel érettség (és bátorság) szempontjából akár Peteleit, akár a vers-összehasonlítást választani (és jól megoldolani), miközben az elmúlt x év arról szólt irodalomórán, hogy Babits hol dolgozott, Kosztolányi mit tanult, József Attila mit élt át.
    Sok sikert az érettségizőknek a matekhoz, ott valószínűleg nem vár rátok ilyen meglepetés.”
  • 72. Dave122 2008. május 05. 22:12
    „Ebben félig-meddig igazad van,kedves Lucifer, de akkor eddig minek jártunk be irodalomórára? Vagy helyesebb ha úgy fogalmazok, hogy miért hívják akkor magyar nyelv és irodalom érettséginek?
    Elgondolkodtató dolgok ezek, hát gondolkodjunk, hisz érettek vagyunk!”
  • 71. Lucifer 2008. május 05. 21:40
    „Nem értem a felháborodást...
    Mi az,hogy nem erre készültek az érettségizők?
    Könyörgöm,gondolkozzunk már el magán a szó jelentésén:Érett...
    Ez már feltételez valamely önálló döntést,gondolkozást,problémamegoldást...
    Nem ahhoz kell érteni,hogy bemagoljuk a négy éves anyagot,az életrajzokat,aztán kiadjuk magunkból egy hatalmas sóhajjal...
    Egy mű önálló értelmezéséhez nem feltétlenül szükséges az írója életét ismerni.
    Gondolkozni kell,érteni és megérteni,véleményt alkotni.
    És nem a tanárokat szidni,hogy nem tanították meg,vajon eme dolgokat hogyan is kell véghezvinni...
    (ja,mielőtt jönne a kígyó meg a béka:nem vagyok pedagógus.12 éve érettségiztem,műelemzést választottam.Ötös lett,mert azt írtam,amit érzek.Egyébként egész szakközépben 3-4 voltam magyarból,mert nem voltam hajlandó bemagolni azt,amit a tankönyv írt...és nem érdekelt,hogy melyik költőnkhöz-írónkhoz milyen évszámokat tűztek...)”
  • 70. mtt 2008. május 05. 21:14
    „fsdfd34! Akkkor ezt megbeszéltük, nincs harag, visszanyalt a fagyi. De Ön kezdte, további szép napot.Üdvözlöm.”
89 hozzászólás
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Az asztma világnapján

Május első keddjén, idén például ma tartják az asztma világnapját, amelyről 1998 óta emlékeznek meg… Tovább olvasom