Délmagyar logó

2018. 05. 24. csütörtök - Eszter, Eliza 16°C | 26°C Még több cikk.

EU-forrású gazdaságélénkítés: mennyi az annyi?

Három vagy 20 százalék jut kis- és közepes vállalkozásoknak az európai uniós forrásból gazdaságélénkítésre, 78 vagy 95 százalék a korábbi programok felhasználási aránya, melyik adat az igaz, az Európai Bizottságé vagy a magyar kormányé?
Az október óta hallott 1400, majd 1800 milliárdos gazdaságélénkítő keretek valós összegeket tartalmaznak vagy csupán származékos, multiplikált eredmények? Ezek a kérdések foglalkoztatták az Új Magyarország Fejlesztési Terv végrehajtását felügyelő eseti parlamenti bizottság ellenzéki elnökét és tagjait kedden.

Őszinteséget kért Pelczné Gáll Ildikó, az eseti bizottság fideszes elnöke Varjú Lászlótól, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium államtitkárától, azt kérdezve tőle, hogy "mennyi az annyi?" az uniós támogatások körül, mennyi pénzt és mennyi kis- és közepes vállalkozásnak (kkv) csoportosítanak át a gazdasági válság hatásainak enyhítésére, a gazdaság élénkítésére. Miként az elmúlt időben többször, Pelczné ezúttal is arra volt kíváncsi, hogy mely adatok a pontosak: az Európai Bizottság vagy a magyar kormány statisztikája? Az ÚMFT teljes keretéből 3,3 vagy 20 százalék jut a kkv-knak, 2004 és 2006 között a rendelkezésre álló támogatás 78 vagy 95 százalékát tudta lehívni Magyarország? Szerinte a bizottság részére átadott minisztériumi összefoglaló változatlanul nem ad választ kérdésekre, holott október óta arra vár a testület, hogy az NFGM konkrét, pontos adatokkal szolgáljon.

A kezdetben hét, majd öt képviselő előtt zajló meghallgatáson Varju László (MSZP) államtitkár elmondta, hogy ha nem is 20, de 17 százalék jut a kkv-knak. Szerinte a különbség abból fakad, hogy az Uniónál lévő számokban nincsenek benne a regionális fejlesztési programokra és turisztikai beruházásokra szánt összegek. A korábbi fejlesztési tervekben nincs olyan operatív program, amelynek 95 százalék alatt lenne a felhasználási aránya - mondta Varju. Az 1400 milliárdos élénkítési csomagból azt emelte ki, hogy 140 milliárdos forgóeszköz-hitel áll a kkv-k rendelkezésére, és a kormány célja a folyamat gyorsítása, a pályázatok egyszerűsítése, a normatív támogatások összegének emelése, az előleg arányának növelése.

A számok közti vitában Pelczné kifogásolta, hogy a kormány mást mond Brüsszelben és mást Budapesten. Nógrádi Zoltán (Fidesz) pedig megtoldotta ezt azzal, hogy szerinte a megemlített összes programban lévő összegek együtt sem tesznek ki a teljes, 6 ezer milliárd forintnyi ÚMFT-keret 5 százalékánál többet. Októberben ugyanazokat hallották, mint most - mondta a bizottság elnöke, aki - mindkét politikai oldal kezdeményezésére - újból írásban fogja kérni a gazdasági minisztériumot pontos, naprakész összefoglaló átadására.

Abban sem volt egyetértés az államtitkár és az ellenzék között, hogy mekkora mozgástere van a költségvetésnek a támogatások előlegeinek kifizetésében. A Fidesz szerint semmi, Varju László szerint van pénz, s már el is kezdték egyes programokban a folyósítást a szerződött kereskedelmi bankokon keresztül. Vita volt arról, hogy a bankoknak elegendő-e a hitelekre adott 80 százalékos állami készfizető kezesség. Nógrádi Zoltán azt mondta, hogy ma ez már kevés, az államtitkár azonban úgy látja, hogy a problémát a magyar pénzintézetek külföldi anyabankjainak pénzügyi nehézségei okozzák.

Az mindenesetre kiderült Varju László szavaiból, hogy a pár százezer tényleges (nem kényszervállalkozás) kkv közül körülbelül ötezernek tudnak támaszt nyújtani. Azoknak, amelyeknek van komoly piacon maradási esélyük. Ezen belül az 50 milliónál nagyobb árbevételű, exporttal foglalkozó 2500 vállalkozást közvetlenül is megkeresik, felajánlva az élénkítési programokat. A kormány által korábban elhatározott átcsoportosítás (133-133 milliárd operatív programok között, illetve ezeken belül) célja 100 ezer munkahely megtartása és 20 ezer létesítése - mondta el még Varju László képviselői kérdésre.

Magyar Bálint (SZDSZ) arra hívta fel a figyelmet, hogy a válságra tekintettel nagy súlyt kellene fektetni a jelentősebb élőmunkaerőt igénylő beruházásokra, például a kerékpárutak építésére. Kárpáti Tibor (MSZP) szerint a pályázatok jók, a feltételeken sokat enyhítettek, de a vállalkozások nem bíznak a bankokban, ezért a kamaráknak kellene koordinálniuk a projekteket. Az is probléma, hogy a kistérségeknek és önkormányzatoknak nincs fejlesztési tervük, a vállalkozások nem tudnak mihez igazodni, ráadásul a helyhatóságok nemhogy csökkentenék az iparűzési adót, még újabb terheket is rónak a cégekre.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Megszüntetnék a teljesítmény volumenkorlátot

A gazdasági válság elérte az egészségügyet is, emiatt megszüntetnék a teljesítmény volumenkorlátot… Tovább olvasom