Délmagyar logó

2017. 04. 30. vasárnap - Katalin, Kitti 5°C | 16°C Még több cikk.

EU: törvénytelen az egyik magyar adókedvezmény

A Európai Bizottság (EB) álláspontja szerint a vállalatcsoportok egymás közötti kamatfizetéseihez kapcsolódó társasági adókedvezmény támogatásnak minősül, amit Magyarország nem jelentett be a csatlakozáskor, és szelektív jellege miatt torzítja a versenyt.
Az EB két hete indított vizsgálatot Magyarország ellen, mert lehetővé teszi a vállalkozásoknak, hogy társasági adóalapjukat a cégcsoporton belülről kapott nettó kamat felével csökkentsék. A pénzügyi tárca honlapján a minap közzétették az EB megkeresését, amelyben a részletes kifogások is megtalálhatók. A szóban forgó adókedvezmény az EB szerint mentesít bizonyos vállalkozásokat az adórendszer rendes alkalmazása alól, amelyek így kedvezőbb anyagi helyzetbe kerülnek, miközben az állam bevételtől esik el, vagyis közvetetten támogatást nyújt.

Erdős Gabriella, a PricewaterhouseCoopers adópartnere szerint ez az álláspont erősen megkérdőjelezhető, hiszen az állami támogatás egyes iparágakra, termékre irányul, ami a kamathoz kapcsolódó adókedvezmény esetében nem áll fenn.

Az EB szerint az intézkedés nem tekinthető létező támogatásnak, mivel nem szerepel a csatlakozási szerződés mellékletében, és a csatlakozás időpontjában sem állt eljárás alatt. A bizottság szerint a támogatás szelektív, mivel a csoporton belüli kamatfizetések adóztatása nem érhető el valamennyi magyarországi cég számára, a kisvállalkozások, illetve a pénzügyi társaságok ugyanis nem alkalmazhatják. Erdős elmondta: a bankok, illetve a biztosítók kizárása valóban gyenge pont, a kisvállalkozások azonban törvénymódosítással könnyedén bevehetők a rendszerbe.

A bizottság szerint további kivételezést jelent, hogy az intézkedés csak az olyan kapcsolt vállalkozásoknak nyújt adóelőnyt, amelyeknél a csoport legalább egy tagja külföldön működik, különösen abban az esetben, amikor ez a kamatot fizető tag a kamatot 8 százaléknál magasabb adókulcs mellett vonhatja le hazájában. Erdős szerint azonban a kedvező helyzet elérése kizárólag belföldi tagok között is lehetséges a társasági adóalaptól függően, ráadásul a szelektivitás ténye nem alapulhat azon, hogy egy másik országban milyen szabályok vannak érvényben. A bizottság álláspontja szerint viszont az intézkedés elsősorban a határokon átnyúló ügyletekre irányul, amivel megsérti a versenyszabályokat.

Az EB április 22-éig várja a magyar fél intézkedéssel kapcsolatos észrevételeit és a döntést elősegítő információkat, és határozatában felhívja a figyelmet, hogy a jogellenesnek minősített támogatás 2004. május elsejéig visszamenőleg visszaigényelhető a kedvezményezettektől. A magyar fél megindokolhatja azt is, hogy milyen érv alapján ne kerüljön sor a visszafizetésre.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A jégtánc az élete Regőczy Krisztinának

Regőczy Krisztina az ország és a világ egyik első számú jégkorcsolyázója, profi sportpályafutása… Tovább olvasom