Délmagyar logó

2016. 12. 09. péntek - Natália -4°C | 7°C

Év végi roham helyett pangás

Pillanatnyi áresésre számíthatnak csupán a csökkenő lakásáfa miatti megtakarításban reménykedők.

Pillanatnyi áresésre számíthatnak csupán a csökkenő lakásáfa miatti megtakarításban reménykedők a szakemberek szerint. Az új lakások az anyag- és energiaárak emelése miatt hamarosan drágulnak, miközben a használtlakás-piac igencsak gyengélkedik. Érintettek szerint jövőre folytatódik az idei pangás - leginkább ettől remélhetnek a vevők tartós árkedvezményeket, akciókat. 
 
Százötven lakást kellene még december végéig eladnia az OTP Ingatlan Rt.-nek, ha teljesíteni akarja az idei évre kimunkált tervét. Az akarással nincs is gond, a kereslettel annál inkább, méghozzá elsősorban vidéken. Szabó János, a társaság vezérigazgatója nem titkolta: másfél milliárd forintos bevételkiesés lehet az idei év mérlege, hacsak nem harapnak rá tömegek a napokban kezdődő áfacsökkentéses akciójukra. Az OTP cége csak vidéken jelentkezik négyszázalékos árengedménnyel, a budapesti eladási adatokkal elégedett. Korábban a vidéki piac ment jobban, mostanra azonban országszerte többlet keletkezett eladásra szánt új lakásokból, legyenek azok Nyíregyházán vagy Veszprémben. Egyelőre legalábbis, mert a fejlesztők már behúzták a féket, bár a hatást, azaz azt, hogy kevesebb lakást adnak majd át, csak később lehet érezni. A túlkínálat jövőre még megmarad, a folyamatban lévő építkezéseket ugyanis még a pangás előtti évben indították el.

Az év végi lakáspiacon már senki sem vár igazi áttörést, mint ahogyan a jövő évitől sem, hiába lesznek a választások. A lakáshitelek, -támogatások szabályozásához várhatóan senki sem fog érdemben hozzányúlni, bármelyik politikai erő kerüljön is hatalomra - jósolja Mehrli Péter, a Magyar Ingatlan Szövetség elnöke, mondván, a költségvetés egyelőre nem bírna el többlettámogatásokat. (A Fidesz garanciatörvény-javaslatában szerepel a korábbi támogatások visszaállítása, de kérdéses, hogy ha a Fidesz kerül kormányra, képes lesz-e a költségvetésben megtalálni ennek forrását. Az MSZP a jelenlegi rendszerhez képest nem tervez érdemi változást, így kormányon maradása esetén nem várható módosítás.) A vásárlást tervezők ezért leginkább a pénzintézetekben reménykedhetnek, hogy majd azok lépnek, ha nem jönnek az ügyfelek a remélt mértékben. A szűkülő lakáshitel-piac rákényszeríheti a pénzintézeteket, hogy nagyobb kockázatra kisebb hasznot hozó kölcsönöket is nyújtsanak.

A lakáspiac legnagyobb szeletéről, a forgalom több mint 90 százalékát alkotó használt ingatlanokról méltatlanul kevés szó esik - véli Petrovszky Gábor ingatlanszakértő, az Ingatlanbank- Petrocartel vezetője. Pedig idővel minden most épülő lakás a használtak piacán jelenik meg, a mostani árától akár jelentősen eltérő értéken. Az újakénál sokkal érzékenyebb veszteséget átélő, helyenként masszívan befagyott használt ingatlanok piacán nem zajlik egészséges cserefolyamat. A kisebből a nagyobb lakásba költözés szükséglete fizetőképes kereslet híján nem tud érvényesülni, a hiteltámogatások ezt nem ösztönzik. A lakásállományt és az eladott lakások számát összevetve kiderül, hogy a magyarok átlagosan 11 évente költöznek, ami hosszú időnek számít.

A rossz beosztású, drágán fenntartható régi lakások alatt foglal helyet a ranglétrán a lakótelepi ingatlan. Petrovszky Gábor szerint a legolcsóbban megkapható panelek praktikus induló lakások lehetnének, de sok fiatal inkább újat vesz, és nagy hitelekkel, hosszú távú törlesztéssel bebetonozza magát egy garzonba. A bérlakáspiac Magyarországon még nem működik, és addig nem is fog, amíg a vállalkozók garanciát nem látnak egy legalább 15 éves megtérülési időre. A telítődő lakáspiacról pedig sok beruházó már kifelé kacsingat, és szívesen lépne ebbe az irányba - egyelőre hiába. Az immár szinte egybehangzóan 14-16 ezerre taksált eladatlan fővárosi új lakás egyre nagyobb nyomás alatt tartja a profitjukra váró építtetőket, akik számára legújabban a lakáslízing megjelenése ad némi reményt. Egyelőre azonban nem tudni, hány lakást fognak a lízing révén eladni.

Miközben hónapok óta sokan a lakásárak várható csökkenésével biztatják a vevőket, a folyamatok mást mutatnak. Csendben, de folyamatosan emelkednek az árak, az idén átlagosan 4-5 százalékos drágulást regisztráltak a megfigyelők. Változott azonban a fizetési ütemezés: a szakaszosról egy barátságosabb konstrukcióra váltott a piac, nevezetesen a 10-90 százalékos és a 20-80 százalékos ütemezés terjedt el - derül ki az Otthon Centrum friss elemzéséből. A fokozatos, de már csak kis- mértékű emelkedéseknek köszönhetően a tömegpiacra szánt fővárosi lakások ára az idén 270 és 450 ezer forint között van négyzetméterenként. Ennél olcsóbban csak a periferikus kertvárosokban lehet vásárolni, jellemzően 250-380 ezer forintos négyzetméterár környékén. A magas presztízsű hegyvidéken és a Duna-parton az árak nem az idén lépték át az egymilliós álomhatárt. A sokszor egyetlen jelentős vagyonukat áruló tulajdonosok nehezen engednek, és nem igazodnak a mind szerényebb kereslethez. A lakáscserék egy részét az hiúsítja meg, hogy sokan egy-két éves sikertelen próbálkozás után úgy döntenek: elhalasztják a költözést, mert az árból engedni nem tudnak, a különbséget ugyanis képtelenek hitelből fedezni.

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Lélekmelegítő délután

Az újabb és sokakat gazdagító baráti kör megszületésének ötlete és dédelgetése egy nyári… Tovább olvasom