Délmagyar logó

2017. 01. 20. péntek - Fábián, Sebestyén -9°C | 0°C Még több cikk.

Evolúció vagy revolúció?

Sokan és sokat panaszkodnak amiatt, hogy Magyarországon lassan terjed és drága az internet.

 Érdemes megvizsgálni, hogy mely csoportok viszik előre az internet „evolúcióját", és kik azok, akik  kimaradnak a világháló jótékony hatásaiból. A Magyar Online Monitor, a GfK Hungária és a Szonda Ipsos jelentése az előző két negyedévet vette alapul.

Hazánkban 1991-ben jegyezték be az első domaincímet, az első internetes portál (Internetto) 1995- ben kezdte meg működését, s egy évvel később indult el a kereskedelmi célú internet. A hozzáféréssel rendelkezők száma 1999-ben lépte át első ízben az egymilliós határt, 2003-ban pedig már az otthoni internetezők voltak többségben a munkahelyi netezőkkel szemben. Újabb egy év kellett ahhoz, hogy a széles sávú internetezők száma elérje az 500 ezret.

Bár a fejlődés üteme gyors,  Európa fejlettebb államaihoz képest jelentős elmaradást mutat a hazai internetellátottság. 2004-ben Magyarországon a felnőtt lakosság 22 százaléka használta a világhálót, míg Európán belül Svédországban volt a legmagasabb ez az arány 75 százalékkal (a világátlag 12,5 százalék). Az internetet használók aránya 2000–2004 között 124 százalékkal nőtt hazánkban, ami átlag fölöttinek nevezhető még a lakosság 50 százalék alatti ellátottsága mellett is. Ez a növekedési ütem ahhoz volt elegendő, hogy az elmúlt hat év során háromszorosára nőjön a hozzáféréssel rendelkezők száma. Míg 1999-ben a lakosságnak 9 százaléka rendelkezett hozzáféréssel, 2004-re már 27 százalékra nőtt ez az arány.

Az alacsony fokú  elterjedés  mellett  jellemző  a férfiak és a fiatalok felülreprezentáltsága a felhasználók körében. Az ellátottság növekedésével azonban ez kiegyenlítődni látszik, az  utóbbi hat évben  a  korcsoport szerinti megoszlás  fokozatosan a teljes népesség korösszetétele felé mozdult (ez időszak alatt 9-ről 17 százalékosra nőtt például az 50 év feletti felhasználók aránya). 1998 és 2005 között 30-ról 23 százalékra csökkent a felsőfokú végzettségűek aránya (a főiskolát vagy egyetemet végzettek aránya a teljes népességen belül 11 százalék). Bár az internet továbbra is a „gazdagok sportja", azaz a vagyonosabb társadalmi csoportok jellemzően felülreprezentáltak a hozzáféréssel rendelkezők között,   arányuk a kevésbé vagyonos rétegek körében is egyre nő.

A népesség legmódosabb egytizedének aránya a felhasználók között 35-ről 26 százalékra csökkent az elmúlt hat év során, bár a „felső 30 százalék" még mindig az internetezők több mint 60 százalékát adja.

A kábelhálózatok fokozatos kiépülése és a jövedelmi arányok miatt az interneteléréssel rendelkezők körében legnagyobb százalékban továbbra is a nagyobb települések lakóit találjuk, bár az utóbbi hat évben ez az aránytalanság is csökkent: a kisebb városok része 21 százalékról 33 százalékra nőtt, míg Budapesté 33-ról 25 százalékra csökkent.
Hazánkban a szakértők szerint az alacsonyabb technikai-társadalmi fejlettség – a viszonylag magas előfizetési díjak, a növekvő, bár még mindig alacsony számítógéppel való ellátottság, a korlátozott magyar tartalom és a hazai internetezők világhálóval szembeni bizonytalansága – miatt akadozik az internet elterjedése. Így aztán inkább lehetünk szemtanúi az internetes társadalom lassú „evolúciójának", mint egy gyors „revolúciónak".

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Apadnak a területfejlesztési alapok

Egyetlen fillér sem lesz a területfejlesztési tanácsok alapjaiban jövőre, ha az Országgyűlés jelenlegi formájában fogadja el a költségvetési törvényt. Ez nagy érvágás lenne az önkormányzatoknak: a megyéből több mint százan 562 millió forintot kaptak idén a három kalapból. Ha a számok nem emelkednek, az azt jelenti, jövőre ezeket a pályázatokat ki sem írhatják a tanácsok. Tovább olvasom