Délmagyar logó

2017. 02. 27. hétfő - Ákos, Bátor 1°C | 13°C Még több cikk.

Ez a Jobbik két fő témája az őszi ülésszakra

Az őszi parlamenti ülésszak során a Jobbik és frakciója is kiemelten akar foglalkoznia a cigány-magyar együttélés kérdésével, valamint a devizahitelek problémájával - jelentette ki a Jobbik elnöke szombaton Kehidakustányban.
Vona Gábor a kétnapos zalai kihelyezett frakcióülés zárásaként tartott sajtótájékoztatón úgy fogalmazott: e két akut probléma az egész magyar társadalom számára "robbanásveszélyes". Pártjának mindkét kérdésben a kormánytól és más ellenzéki pártoktól is eltérő megoldási javaslatai vannak.

Az őszi törvénykezési munka során szintén kiemelt figyelmet fordítanak az önkormányzati reformra, az egészségügy és az oktatás reformjára, a Munka törvénykönyvének és a választójogi törvénynek a módosítására, ez utóbbi egyenesen a "jövendő magyar közélet mozgásterét dönti el".

A pártelnök az általános politikai helyzetértékelésük kapcsán úgy fogalmazott: "a Jobbiknak már nem pusztán saját maga, hanem az ország szempontjából is fel kell készülnie a kormányzásra". Magyarország "súlyos társadalmi és gazdasági robbanás, válsághelyzet felé robog", de a kormány - a néha egészen pozitívnak tekinthető kijelentései ellenére - az intézkedéseivel sok esetben még mélyítette is a válságot.

Mivel a kormány nem képes megfelelő válaszokat adni a felmerülő kérdésekre, elmulasztja az érdekvédő szervekkel, politikai szereplőkkel, civil szervezetekkel az egyeztetést, "és úgy tűnik, hogy ad hoc jelleggel ... vagy sok esetben kapkodva kormányoz", ezért fontos volt deklarálni a frakcióülésen, hogy a következő választáson a Jobbiknak kormányzati szerepkört kell megcéloznia - mondta az elnök.

Vona Gábor kitért arra is, hogy értékelték a gyöngyöspatai választással kapcsolatos történéseket, amelyekből azt a következtetést szűrték le: miközben az ország vezetése "bebetonozási szándékot kimutató kormány kezében van", kitörési pont lehet a helyi kampány. A Jobbik ezért a jövőben stratégiailag is nagy figyelmet fordít a helyi problémák megoldására, a helyi jelenlétre.

Hegedűs Tamás frakcióvezető-helyettes azt mondta: a kormányhoz hasonló a véleményük, hogy igen nehéz helyzetben vették át az országot, de úgy látják, hogy nem jelent visszafordulást a kormányzat politikája. "A kormány tövig nyomja a gázt ebben a zsákutcát jelentő fordulatban", valódi fordulatról nem beszélhetünk.

Szavakban a kormány szembehelyezkedik az előző évek neoliberális politikájával, de a tettek egészen mást mutatnak, "vegytiszta neoliberális gazdaságpolitikát" valósít meg a kormány - jelentette ki. Hozzátette: a neoliberális folyamat követését jelzi az egykulcsos jövedelemadó bevezetése, "a minimális állam iránti vonzódás", a munka világának változása pedig extrém mértékben szolgáltatja ki a munkavállalókat, és szinte vadkapitalista viszonyokat hoz létre a gazdaságban.

Úgy vélekedett, a magyar gazdasági növekedés egyik legnagyobb gátja a magas jegybanki alapkamat. Ezen láthatóan nem kíván változtatni a jegybank, pedig a jelenlegi monetáris tanács többségét már a mostani kormány választotta meg - jegyezte meg.

A gazdasági növekedés akadálya az a látszólag nem gazdasági feltétel is, hogy az emberek rossz egészségi és mentális állapotban vannak, s a humán tényezőkhöz tartozik a bizalmatlanság és az együttműködés hiánya - tette hozzá.

Hegedűs Tamás úgy látja, "az Orbán-kormány és a kormányzati gazdaságpolitika a magyar gazdaságot gúzsba kötő legfontosabb problémák közül egyikre sem adott jó választ". A Jobbik zsákutcás megoldásnak tekinti a kis állam ideológiáját, az újraelosztás jelentős mértékű csökkentését, Magyarország versenyképességét ugyanis nem lehet az emberek elszegényítése, kiszolgáltatottsága árán elérni.

Volner János frakcióvezető-helyettes arról beszélt, hogy a Jobbik szakértői munkacsoportjának a devizahitelezéssel kapcsolatos elemzése alapján arra a megállapításra jutottak: nem igaz a bankok állítása, miszerint azért kell magasabb törlesztőrészletet fizetni, mert elmozdultak az árfolyamok. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) adatai alapján bebizonyosodott, hogy a bankszektor hitelfelvétele egyötöde volt annak, amit svájci frankban kihelyezett az adósok felé, az árfolyamnyereség tehát nem külföldön, hanem a hazai bankrendszernél csapódott le.

A Jobbik azt várja, hogy "a tisztességtelenül szerzett extraprofitról a bankszektor mondjon le, a hiteleket a felvételkori árfolyamon forintosítsa a kormány, és ennek alapján történjen meg az elszámolás". A Jobbik a devizahitelek forintosítása érdekében indított aláírásgyűjtés akcióját máris sikeresnek értékelték, mert a kormányt cselekvésre kényszerítette, bár csak kidolgozatlan munkaanyaggal állt elő - mondta Volner János.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Parlament elé viszi a szakszervezetek javaslatait az MSZP

Gúr Nándor megerősítette, hogy az MSZP elfogadhatatlannak tartja az új Munka törvénykönyve jelenlegi… Tovább olvasom