Délmagyar logó

2017. 11. 20. hétfő - Jolán 1°C | 8°C Még több cikk.

Ezt a 14 egyházat ismeri el egyházként a parlament

Ismét tizennégy egyházat ismert el a parlament, ugyanazokat a vallási közösségeket, mint a nyáron elfogadott, ám az Alkotmánybíróság (Ab) által közjogi érvénytelenség miatt megsemmisített egyházügyi törvényben.
Az új jogszabályt pénteken fogadta el az Országgyűlés 256 igen és 36 nem szavazattal.

Eszerint a parlament, csakúgy mint júliusban, a Magyar Katolikus Egyházat, a Magyarországi Református Egyházat, a Magyarországi Evangélikus Egyházat, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségét, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközséget (Statusquo Ante), a Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközséget, a Budai Szerb Ortodox Egyházmegyét, a Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus - Magyarországi Ortodox Exarchátust, a Magyarországi Bolgár Ortodox Egyházat, a Magyarországi Román Ortodox Egyházmegyét, az Orosz Ortodox Egyház Magyar Egyházmegyéjét, a Magyar Unitárius Egyházat, a Magyarországi Baptista Egyházat és a Hit Gyülekezetét ismerte el. Az utóbbit a Jobbik törölte volna a felsorolásból, és erről név szerinti szavazást is kért, a parlament azonban elutasította az ellenzéki párt indítványát, amelyet 42 képviselő - köztük öt kormánypárti politikus is - támogatott.

Azok a vallási közösségek - több mint hetven -, amelyek az elmúlt hónapokban kezdeményezték a szakminiszternél jogállásuk fenntartását, január 1-jével nem veszítik el egyházi státuszukat, arról február végéig dönt a parlament. A többi, jelenleg egyházként működő, de újbóli nyilvántartásba vételét nem kezdeményező vallási közösség egyesületként működik az év elejétől. Ugyanakkor e szervezeteknek regisztrációs kötelezettséget ír elő a törvény, amely alapján 2012. február végéig kezdeményezniük kell az egyesületként történő nyilvántartásba vételüket. Ha ezt elmulasztják, 2012. március 1-jén jogutód nélkül megszűnnek.

Változnak annak szabályai, hogy miként válhat egy vallási tevékenységet végző egyesület egyházzá. Ezt az érintett egyesület legalább ezer ember aláírásával kezdeményezheti, majd a kérelemről az Országgyűlés vallásügyekkel foglalkozó bizottsága törvényjavaslatot terjeszt a Ház elé. A júliusban elfogadott, de a megsemmisítése miatt hatályba sem lépő egyházügyi törvény alapján a nyilvántartásba vételre irányuló kérelmet a közigazgatási és igazságügyi miniszterhez kellett volna benyújtani.

Az egyesületek egyházzá nyilvánításának feltételei között az szerepel, hogy alapcélként vallási tevékenységet végezzenek, tanításuk lényegét tartalmazó hitvallásuk és rítusuk legyen, tevékenységük ne legyen ellentétes az alaptörvénnyel, ne ütközzön jogszabályba, illetve ne sértse az egészséghez való jogot és az emberi méltóságot, valamint hogy az egyesülettel szemben működése során nemzetbiztonsági kockázat ne vetődjön fel. További feltétel, hogy a szervezet legalább száz éve működjön nemzetközi szinten, vagy legalább húsz éve szervezett formában, egyesületként Magyarországon.

A vallásügyi bizottság a szervezet tevékenységével, tanításával és múltjával kapcsolatos feltételek fennállásáról a Magyar Tudományos Akadémia elnökének állásfoglalását kéri. Ha a parlament valamely egyesület egyházként elismerését nem támogatja, az erről szóló döntést országgyűlési határozat formájában kell közzétenni. Az ettől számított egy éven belül az egyesület egyházként való elismerésére irányuló ismételt népi kezdeményezés nem indítható.

A törvény kimondja, hogy az egyház jogutód nélkül szűnik meg, ha a legfőbb szerve az egyház feloszlásáról határoz, ha tevékenységével felhagy és vagyonáról nem rendelkezik, vagy ha tevékenysége – az Alkotmánybíróság elvi véleménye alapján – az alaptörvénybe ütközik. Az egyház jogutódlással szűnik meg más egyházzal való egyesülése és különválás esetén. A kormány e megszűnési okok valamelyikének fennállása esetén kezdeményezi az Országgyűlésnél az egyház törlését a törvényből.

Azoknak az egyházaknak, amelyek január 1-jétől egyesületnek minősülnek, az állam 2012. augusztus 31-ig költségvetési támogatást biztosít az általuk fenntartott közoktatási intézmények működtetéséhez, szociális intézmények esetében pedig az év végéig.

A parlament július 12-ére virradó éjszaka fogadta el az Ab decemberi döntése miatt nem hatályosuló egyházügyi törvényt. A javaslatot eredetileg KDNP-s politikusok jegyezték, ám a szavazás előtt néhány órával a Fidesz-frakció kezdeményezésére az alkotmányügyi bizottság alapvetően átírta. A parlament nyári rendkívüli ülésszakának utolsó napján emiatt többször is szünetelt a határozathozatal.

A jogszabállyal az Országgyűlés a már említett tizennégy egyházat ismerte el, amelyek közül a Hit Gyülekezete az egyetlen, amely a kereszténydemokrata képviselők jegyezte törvényjavaslatban nem szerepelt a bevett és elismert egyházak között. Ugyanakkor az alkotmányügyi bizottság módosító javaslatának elfogadásával a parlament a többi vallási közösséget nem nevesítette és kategorizálta. Rögzítették viszont, hogy az utóbbiak nyilvántartásba vételéről a Fővárosi Bíróság helyett az Országgyűlés dönthet, kétharmados többséggel. Ilyen döntés azonban nem született azóta.

Az Alkotmánybíróság december 19-én semmisítette meg a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló törvényt, közjogi érvénytelenség miatt. A testület megállapította, hogy a törvény megalkotása során az egységes javaslathoz képest a zárószavazás előtti módosító javaslat elfogadása lényeges változásokat eredményezett az egyházi jogállás megszerzésének szabályozásában, mivel - a többi között - az egyházi jogállás megszerzését (illetve a jelenleg egyháznak minősülő szervezetek többsége esetén annak megtartását) az országgyűlési képviselők kétharmadának támogató szavazatától tette függővé.

A most elfogadott egyházügyi törvényt december 21-én nyújtotta be a Fidesz a parlamentnek.

Olvasóink írták

  • 17. Power 2011. december 31. 19:09
    „"Képviselőink" az adófizetők pénzét Gyurcsányhoz méltóan úgy szórják, mint egy részeg tengerész.”
  • 16. csergemerge 2011. december 31. 17:58
    „Sajnos a Hit Gyülekezete esetében a kormány a könnyebb utat választotta:
    Nem a hitéletet, a számokat és az egyház politikai súlyát vette figyelembe.
    Magyarul a pénz erősebb volt mint a meggyőződés.

    Sok kis egyház - amelyeknek valódi egyházi tevékenységéhez nem fér kétség - kimaradt a támogatandók közül.(pl. Metodisták). Csak remélni lehet, hogy ez a dolog még az idén a helyére kerül és parlamenti döntések révén más egyházakkal együtt be kerül a "körbe".

    Minden jóakaratú honfitársamnak Boldog Új Esztendőt kívánok!”
  • 15. bánki 2011. december 31. 13:23
    „80 000 született zsidónak és a genetikailag kizárt ,,kiválasztottaknak" ( hitgyüli) négy egyház a 14-ből simán pénzlenyúlás !

    Ennyi !”
  • 14. N.P. 2011. december 31. 11:16
    „Beroesz

    A Hitgyüli pénzbegyűjtő és egyéb tevékenységét nem ismerem, de a katolikusok pénzügyi és politikai nyomulása is megérne egy misét.....”
  • 13. Power 2011. december 31. 10:02
    „"Képviselőink" rendezték Magyarország sorsát....a történelmi egyházaknak beintettek. Újabb egyházak, újabb támogatások egy elszegényített ország adófizetőinek pénzén.”
  • 12. LukSzusz 2011. december 31. 08:13
    „Németh Sanyi bácsi a nagy próféta örülhet,láttam egy-két beszédét ,nem semmi az öregde a mondani valója is egy nagy 0.”
  • 11. t680822g 2011. december 31. 07:34
    „Hilary Clinton USA külügyminiszter Orbánhoz írt levelében felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar egyháztörvény "átpolitizált". Amerikába valszeg nem politizálnak a papok, mint itthon... Ez disszonáns, és csatlakozom az előttem szólóhoz: Tartsák el a hívek az összes papot, meg egyházat, ne állam bácsi fizesse őket.”
  • 10. Egyolvasó 2011. december 31. 05:41
    „"...mert Tiéd az ország, a hatalom és a dicsőség mindörökké. Ámen."”
  • 9. Besenyő_Pistabácsi 2011. december 31. 04:47
    „Én nem járok templomba. Hisz Jézus megmondta, hogy ne ne csinálj fából készült szobrokat és ne imádd azokat! Akkor meg?”
  • 8. horvathi 2011. december 31. 00:46
    „A hitgyüli szekta miért és mióta minősül történelmi egyháznak?

    A zsidó vallás miért képviselteti magát mindjárt 3 egyházzal is? Olyan sokan lennének? A népszámlálási adatok nem ezt igazolják!”
  • 7. vuk 2011. december 31. 00:44
    „En azt sem ertem, hogy az allamnak mi a fene koze van barmilyen egyhazhoz...
    Semmi kozuk egymashoz. Az allam ne adjon penzt egyiknek sem (miert is tenne?), azok pedig oldjak meg. Az az egyhaz amit eltartanak a hivok. Ha nem akkor nem. Ennyi.”
  • 6. Beroesz 2011. december 31. 00:31
    „Hát, a hitgyülit nehezen tudom megemészteni. Családi körben sajnos van hitgyülibe gabalyodott emberke, saját környezetemen tapasztalom.... <moderálva> Természetesen folytat hitéleti tevékenységet, de az első a pénz. Nem értem, hogy az állam miért asszisztál egy ilyen pénzbehajtógép működéséhez azzal, hogy egyházi rangban tartja.

    "tevékenységük ne legyen ellentétes az alaptörvénnyel, ne ütközzön jogszabályba, illetve ne sértse az egészséghez való jogot és az emberi méltóságot"
    Mi a fene, be akarják tiltani az iszlámot?”
  • 5. 1131 2011. december 30. 23:02
    „És a JEDIK? :O”
  • 4. SP 2011. december 30. 22:37
    „A 10 parancsolat
    betartását kötelezővé tennék a tagoknak, a társadalom minőségi, erkölcsi javulását jelenthetné.”
  • 3. t680822g 2011. december 30. 22:36
    „Minek kell 3 Izraelita hitközség? A Hit Gyülekezete meg nyilvánvaló bizniszszekta...”
  • 2. csergemerge 2011. december 30. 21:36
    „Az egyház a hívő emberek közössége.
    Nincs tovább.”
  • 1. santaclaus29 2011. december 30. 19:42
    „az egyház a legjobb gazdasági társulás,,,,,ugyanazt mgygarázzák százféleképpen...de a nagy gazdagságban a szegény kis JÉZUS elveszik..........sőt sokan ki is mondják-hogy tizedet meg húszadot kérnek...nem is titkolják...a pápa bácsi kifizethetné európa adósságát.....de szegény szegénykém!!!!HITELESSÉG??????.....szerény jászol és palota-páncélozott jármű....szép párhuzam...hahahahahahahahaha....vicces bagázs!”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Megtakarítása csak a magyar lakosság hatodának van

A lakosságnak már csak 16,4 százaléka rendelkezik megtakarítással Raiffeisen Bank és a GfK közös… Tovább olvasom