Délmagyar logó

2017. 05. 22. hétfő - Júlia, Rita 15°C | 26°C Még több cikk.

Ezt ünnepeljük október 23-án: 1956 háttere

1956 októberében Magyarországon békés tüntetéssel kezdődő, fegyveres felkeléssel folytatódó forradalom bontakozott ki a Rákosi Mátyás nevével összefonódó kommunista diktatúra, valamint a szovjet megszállás ellen.
1990 májusa óta a forradalom október 23-ai kezdőnapja a Magyar Köztársaság nemzeti ünnepe. Az MTVA Sajtó- és Fotóarchívumának összeállítása:

A műegyetemisták 1956. október 22-én nagygyűlésükön 16 pontban foglalták össze követeléseiket, másnapra tüntetést szerveztek követeléseik és a lengyel munkástüntetések iránti szolidaritás kinyilvánítására. A követelések között szerepelt a szovjet csapatok kivonása Magyarországról, új kormány létrehozása Nagy Imre vezetésével, a magyar-szovjet kapcsolatok felülvizsgálata, általános, titkos, többpárti választások, teljes vélemény- és szólásszabadság, szabad rádió.

Az október 23-ai, a budapesti Petőfi-szobornál tartott tüntetésen lengyelbarát, Rákosi- és Gerő-ellenes jelszavak hangzottak el, majd a szovjet csapatok kivonását követelték, a zászlókból kivágták a szovjet mintájú címert. Aznap este Gerő Ernő, a Magyar Dolgozók Pártjának (MDP) első titkára rádióbeszédében a megmozdulást ellenségesnek, sovinisztának, nacionalistának minősítette, és elutasította, hogy bármiféle engedményt tegyenek a követeléseknek. Ennek nyomán fegyveres összetűzések kezdődtek: az esti és éjszakai órákban fegyveres csoportok elfoglalták a Magyar Rádió és a Szabad Nép székházát, a telefonközpontot, a lakihegyi rádióadót, emellett több fegyverraktár, laktanya, rendőrőrs és üzem is a felkelők kezére került. A Dózsa György úton ledöntötték az elnyomás gyűlölt jelképét, a Sztálin-szobrot. A békés tüntetés szinte órák alatt népfelkeléssé, majd - a Magyarországon tartózkodó szovjet csapatok beavatkozása után - fegyveres szabadságharccá változott.

A budapesti és vidéki tömegmegmozdulások számos alkalommal véres atrocitásokba torkolltak: október 25-én a Parlament előtt tüntető tömegbe lőttek a Kossuth tér környéki épületekről, az esetnek több mint 200 halálos áldozata volt. 26-án Miskolcon, Mosonmagyaróváron, Kecskeméten, Nagykanizsán dördültek el halálos áldozatokat is követelő sortüzek, 30-án Budapesten a Köztársaság téri pártszékházat véres ostrom után foglalták el a felkelők. A szovjet csapatok november 4-ei beavatkozása után 1956 decemberében a salgótarjáni és az egri sortűz járt sok halálos áldozattal.

A Rákosi-diktatúra hosszas válsága által érlelt forradalom politikai irányítása az MDP reformkommunista szárnya kezében összpontosult. Ennek központi alakja Nagy Imre volt, aki október 24-én kormányfő lett, és aki november elejéig együtt haladt Kádár Jánossal, az MDP - Gerő Ernő helyére 25-én megválasztott - első titkárával. A forradalom napjait hihetetlenül élénk politikai pezsgés jellemezte: újjáalakultak a korábban megszűnt vagy megszüntetett politikai pártok, szervezetek. Ehhez alkalmazkodva Nagy Imre koalícióssá változtatta kormányát, bevonva a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) néven megújult MDP-vel együttműködésre hajlandó pártokat (Független Kisgazdapárt, Parasztpárt, Szociáldemokrata Párt).

A politikai paletta sokszínűvé válásához hasonlóan az utcán harcoló fegyveres felkelők, tüntetők sem voltak egységesek, ám a nemzeti függetlenség visszaállítása, a diktatúra lerombolása mindegyikük elsődleges céljai között szerepelt. Végül mind az utcán (fegyverrel is) politizálók, mind a kormánypolitikát irányítók sorsát a nemzeti függetlenséget eltipró november 4-ei szovjet katonai invázió pecsételte meg, amely pár nappal azután következett be, hogy Nagy Imre november 1-jén meghirdette Magyarország semlegességét és kilépését a Varsói Szerződésből. A fegyveres felkelők utolsó csoportjainak ellenállását november 10-11. táján törte meg a szovjet túlerő.

Az 1956-os forradalmi eseménysorozat számos áldozatot követelt. A Központi Statisztikai Hivatal 1957. januári jelentése szerint az októberi 23. és január 16. közötti emberveszteség országos viszonylatban 2652 halott (Budapesten 2045) volt, és 19 226-an (Budapesten 16 700-an) sebesültek meg. Egy 1991-ben készült hivatalos statisztika szerint a szovjet hadsereg 669 katonája halt meg az események során, 51 pedig eltűnt.

A forradalom leverését három évig tartó kegyetlen megtorlás követte: a kivégzettek száma (eltérő adatokat közlő források szerint) 220-340 volt, koncepciós per nyomán kivégeztek az eseményekben való részvételükért olyan vezető személyiségeket, mint Nagy Imre, Maléter Pál, Gimes Miklós, Losonczy Géza és Szilágyi József. Ezreket ítéltek börtönbüntetésre, internálásra, és mintegy 200 ezren elhagyták az országot.

Az 1956. októberi eseményeket évtizedekig ellenforradalomként lehetett csak emlegetni Magyarországon. A fordulópont 1989 januárjában következett be, amikor Pozsgay Imre - az MSZMP-vezetőség prominens tagjaként - népfelkelésnek minősítette a három évtizeddel korábban történteket. 1989. október 23-án pedig Szűrös Mátyás, a köztársasági elnöki teendőket ellátó országgyűlési elnök kikiáltotta Budapesten a Magyar Köztársaságot.

A rendszerváltozás utáni első szabad Országgyűlés első ülésnapján, 1990. május 2-án az elsőként elfogadott törvény megörökítette az 1956. évi forradalom és szabadságharc emlékét, annak kezdetét, október 23-át pedig nemzeti ünneppé nyilvánította. 1992 novemberében Borisz Jelcin orosz államfő magyarországi látogatása idején az Országgyűlésben mondott beszédében megkövette a magyar nemzetet az 1956-os szovjet beavatkozásért. 2006-ban a forradalom 50. évfordulója alkalmából az orosz parlament felsőháza, a szövetségi tanács tagjai nyilatkozatban fejezték ki erkölcsi felelősségérzetüket és sajnálatukat azért, ami Magyarországon 50 évvel azelőtt történt.

Kronológia

1956. október 22., hétfő

- Budapesten a műegyetemi hallgatók nagygyűlésükön 16 pontban foglalták össze követeléseiket. Köztük szerepelt a szovjet csapatok kivonása Magyarországról; új kormány Nagy Imre vezetésével; a magyar-szovjet kapcsolatok felülvizsgálata; általános, titkos, többpárti választások; teljes vélemény- és szólásszabadság; szabad rádió. Az egyetemisták másnapra tüntetést szerveztek követeléseik és a lengyel nép iránti szolidaritás kinyilvánítására.

1956. október 23., kedd
- A Belgrádban tárgyaló párt- és kormányküldöttség hazaérkezése után azonnal összeült a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottsága (MDP PB). Piros László belügyminiszter először nem, majd mégis engedélyezte az egyetemisták felvonulását.
- Az Írószövetség határozatban követelte az 1955-ben leváltott miniszterelnök, Nagy Imre bevonását a kormányba.
- Délután 3-kor a Petőfi-szobornál megkezdődött az egyetemisták tüntetése. Lengyelbarát, Rákosi- és Gerő-ellenes jelszavak hangzottak el, majd a szovjet csapatok kivonását követelték, a zászlókból kivágták a szovjet mintájú címert, az írók kiáltványát a Bem-szobornál Veres Péter olvasta fel. A mintegy kétszázezer tüntető ezután a Parlamenthez vonult, ahol Nagy Imre mondott rövid és sokaknak csalódást okozó beszédet.
- Este 8 órakor Gerő Ernő, az MDP első titkára rádióbeszédében a megmozdulásokat ellenséges, soviniszta, nacionalista megnyilvánulásnak minősítette.
- Este 9 óra körül sok áldozatot követelő fegyveres harc kezdődött a Magyar Rádiónál, az épület 24-én hajnalra az ostromlók kezére került. A tüntetők este tíz óra után megostromolták a Szabad Nép székházát is.
- A tüntetők egy része este fél tízkor a Dózsa György úton ledöntötte a Sztálin-szobrot.
- Az esti-éjszakai órákban az MDP Központi Vezetősége rendkívüli ülést tartott, Apró Antal elnökletével létrejött az MDP KV Katonai Bizottsága a felkelés leverésére. Gerő Ernő a budapesti szovjet nagykövettől, Jurij Andropovtól kért segítséget a rendteremtéshez.
- Támadások érték a telefonközpontokat, a nyomdákat, s fegyverszerzés céljából az üzemeket, a kiegészítő parancsnokságokat. Az éjszaka folyamán szovjet harckocsi alakulatok vonultak be Budapestre.

1956. október 24., szerda

- Reggel Budapestre érkezett Anasztasz Mikojan szovjet miniszterelnök-helyettes és Mihail Szuszlov, az SZKP KB titkára.
- 8 óra 13 perckor a rádió közölte, hogy az MDP KV megerősítette első titkári megbízatásában Gerő Ernőt. A miniszterelnök, Nagy Imre helyettese Hegedűs András lett, és személyi változások történtek a KV-ban és a PB-ben.
- 8 óra 45 perckor Nagy Imre miniszterelnök utasítására beolvasták a rádióban a statáriumot, a gyülekezési és kijárási tilalmat kimondó rendeletet. 9 órakor a rádió tudatta, hogy a szovjet alakulatok a magyar kormány kérésére közreműködnek a rend helyreállításában. A kormány felszólított az "ellenforradalmi bandák" leverésére.
- A főváros több pontján kialakultak a felkelő csoportok centrumai: Széna tér (Szabó János), Baross tér (Nickelsburg László), Corvin köz (Iván Kovács László), Tűzoltó utca (Angyal István), Boráros tér, Móricz Zsigmond körtér, Csepel és Újpest. Hivatalos adatok szerint október 23-24-én Budapesten csaknem 250 áldozata volt a harcoknak.
- Nagy Imre 12 óra 10 perckor rádióbeszédben hívott fel a harcok beszüntetésére, és az 1953. júniusi kormányprogram megvalósítását ígérte.
- Délután az Egyesült Izzóban megalakult a főváros első munkástanácsa.
- 20 óra 45 perckor Kádár János, az MDP PB tagja, a KV titkára rádióbeszédében ellenforradalmi, reakciós felkelésként ítélte el a megmozdulásokat.
- A nap folyamán számos városban (Debrecen, Győr, Kecskemét, Miskolc, Pécs, Székesfehérvár stb.) tüntettek, az Államvédelmi Hatóság (ÁVH) letartóztatásokkal, helyenként sortűzzel válaszolt.

1956. október 25., csütörtök
- 6 óra 23 perckor a rádióban minisztertanácsi közleményt olvastak be, mely szerint felszámolták az "ellenforradalmi puccskísérletet".
- Délelőtt 11 óra 15 perckor a Földművelésügyi Minisztérium és más környező épületek tetejéről feltehetően, ÁVH-sok, tüzet nyitottak a Parlament előtt összegyűlt hatalmas tüntető tömegre. A halottak száma meghaladta a kétszázat.
- 12 óra 32 perckor a rádióban felolvasták az MDP PB közleményét, mely szerint a KV felmentette első titkári megbízatása alól Gerő Ernőt, akinek utóda Kádár János lett.
- 15 óra 15 perckor rádióbeszédet mondott Kádár János, majd Nagy Imre. Kádár szerint a békésnek induló tüntetést a bekapcsolódó ellenforradalmárok a népi demokrácia elleni támadássá változtatták. Nagy Imre a rend helyreállítása utáni időszakra reformokat ígért, s tárgyalásokat helyezett kilátásba a szovjet csapatok kivonásáról.
- Az ELTE bölcsészkarán megalakult az Egyetemi Forradalmi Diákbizottság. Megjelent az Igazság, a forradalmi magyar ifjúság lapja.
- Maléter Pál ezredes, a HM hadműveleti főügyeletese a Kilián laktanyánál tűzszünetet kötött a felkelőkkel.
- A főváros több pontján harcok folytak, az áldozatok száma meghaladta a százhúszat.

1956. október 26., péntek
- Elhangzottak a nyugati kormányok első üdvözlő nyilatkozatai.
- Az egész országra kiterjedtek a harcok, a tüntetések, Budapesten a legsúlyosabb harcok a Kilián laktanya környékén folytak. Általánossá váltak a sztrájkok, sorra alakultak a munkástanácsok, a forradalmi bizottságok. Felgyorsult a néphadsereg szétesése: az alakulatok egy része átállt, vagy tétlenül nézte a laktanyák lefegyverzését.

1956. október 26., péntek
- A pártvezetés folyamatosan ülésezett, a Katonai Bizottság tagjai a felkelés leverését szorgalmazták. Marosán György javaslatára a PB helyett Direktóriumot választottak, tagjai Nagy Imre, Kádár János, Münnich Ferenc, Szántó Zoltán és Apró Antal lettek. A KV elfogadta Nagy Imre új kormánylistáját. Az MDP KV és a SZOT elnöksége munkástanácsok alakítására szólított fel.
- 16 óra 13-kor a rádió közölte az MDP KV nyilatkozatát, amely új nemzeti kormányt, függetlenség és egyenjogúság alapján folytatandó magyar-szovjet tárgyalásokat ígért, továbbá ha a felkelők beszüntetik a fegyveres harcot, a fegyvert este tízig letevőknek amnesztiát ajánlott.
- Mosonmagyaróváron a határőrlaktanyából sortüzet adtak le az épület előtt tüntető tömegre. Több mint kilencvenen meghaltak, három határőrtisztet meglincseltek. Halálos áldozatokat követelt a kecskeméti, az esztergomi és a nagykanizsai sortűz is.

1956. október 27., szombat

- A rádió ismertette a kormány új összetételét, a koalíció irányába tett óvatos lépésként a kabinetbe bekerült a kisgazdapárti Tildy Zoltán és Kovács Béla.
- Nagy Imre leállította a Katonai Bizottság tervét a Corvin köz elfoglalására, Janza Károly, az új honvédelmi miniszter első ténykedéseként a fegyveres csoportok elleni további harcra adott parancsot.
- A felkelők kiszabadították a váci börtön rabjait.
- Az éjszaka folyamán az MDP PB Mikojan és Szuszlov jelenlétében elfogadta Kádár János indítványát, amely az "ellenforradalom" radikális átértékelését indítványozta. Fehér Lajos vezetésével az MDP Katonai Bizottsága egy katonai diktatúra tervét dolgozta ki.

1956. október 28., vasárnap
- A Szabad Nép Híven az igazsághoz című vezércikke már nem ellenforradalmi és fasiszta puccskísérletként értékelte az eseményeket.
- Az MDP KV elfogadta a PB határozatát, tűzszünetet rendelt el, az eseményeket nemzeti demokratikus mozgalomként értékelte. Megszűnt az MDP KV, s hattagú pártelnökség alakult Kádár János (elnök), Münnich Ferenc, Kiss Károly, Apró Antal, Szántó Zoltán és Nagy Imre részvételével.
- 13 óra 20-kor Nagy Imre a rádióban bejelentette az azonnali tűzszünetet, 14 órakor az új Nagy Imre-kormány letette az esküt.
- A katonai alakulatoknál megkezdődött a forradalmi katonatanácsok létrehozása.
- 17 óra 25-kor Nagy Imre rádióbeszédében nemzeti demokratikus mozgalomnak nyilvánította a megmozdulásokat, bejelentette a szovjet csapatok azonnali kivonását Budapestről, a tárgyalások megkezdését a szovjet haderők teljes kivonásáról, az ÁVH megszüntetését, az amnesztiát, a Kossuth-címer bevezetését, március 15. nemzeti ünneppé nyilvánítását, az általános fizetésemelést, bér- és normarendezést, az erőszak megszüntetését a tsz-mozgalomban.
- Az ELTE-n megalakult a Magyar Értelmiség Forradalmi Bizottsága, vezetői Ádám György és Markos György lettek. A Budapesti Rendőr-főkapitányság épületében megalakították a Nemzetőrséget, az új kormányhoz hű karhatalmat.
- Dudás József, a felkelők egyik vezetője a II. kerületi tanácsházán megalakította a Magyar Nemzeti Forradalmi Bizottmányt, a felkelésből kinövő első kormányellenes politikai és fegyveres csoportosulást.
- Felfüggesztették a kijárási tilalmat, de a gyülekezés továbbra is tilos volt.
- A nyugati nagyhatalmak kérésére összeült az ENSZ Biztonsági Tanácsa a magyar kérdés megtárgyalására.

1956. október 29., hétfő
- Az éjszaka folyamán a legkompromittáltabb párt- és állami vezetőket családjukkal együtt Moszkvába vitték.
- A Szabad Nép, amely a Kossuth címerrel a fejlécén jelent meg, Hajnalodik címmel közölt vezércikkében üdvözölte a felkelést.
- Münnich Ferenc belügyminiszter bejelentette az ÁVH feloszlatását, és az új, egységes, demokratikus rendőrség szervezését.
- Az egyetemeken szervezték a Nemzetőrséget, megjelent az Egyetemi Ifjúság című lap első száma.
- A Deák téri főkapitányságon a néphadsereg, a rendőrség és a szabadságharcosok képviselői létrehozták a Forradalmi Katonai Bizottságot Király Béla vezetésével.
- Országszerte megszüntették a rádiózavarók működtetését.
- Nagy Imre áttette székhelyét a Parlamentbe, amely ezzel a pártközpont helyett az ország politikai központja lett.
- Késő este Janza Károly honvédelmi miniszter bejelentette a rádióban, hogy másnap megkezdik a szovjet csapatok kivonását a fővárosból.
- A nap folyamán több tárgyalás zajlott a felkelők képviselőivel a fegyverszünetről.
- A legtöbb vidéki városban az új forradalmi szervezetek vezetésével helyreállt a rend.
- A szuezi válság háborúba torkollott, ami részben elterelte a figyelmet a magyar eseményekről.

1956. október 30. kedd

- A szovjet kormány nyilatkozatban rögzítette: hajlandó megvizsgálni a Varsói Szerződés értelmében Magyarországon tartózkodó szovjet csapatok helyzetét, s kész tárgyalni a teljes kivonásról. A szovjet csapatok megkezdték kivonulásukat Budapestről.
- Délelőtt a felkelők megostromolták, s mintegy háromórás harc után elfoglalták a Budapesti Pártbizottság Köztársaság téri székházát. A védők közül 24-et meglincseltek, az áldozatok között volt Asztalos János és Papp József honvédezredes, valamint Mező Imre, a pártbizottság titkára.
- 14 óra 30 perckor Nagy Imre rádióbeszédben jelentette be az egypártrendszer megszüntetését és a demokratikus koalíciós kormányzás felélesztését, Tildy Zoltán pedig a begyűjtési rendszer megszűnését, a szabad választások előkészítését.
- A kormányon belül szűkebb kabinet alakult Nagy Imre, Tildy Zoltán, Kovács Béla, Erdei Ferenc, Kádár János, Losonczy Géza és a Szociáldemokrata Párt által később kijelölendő személy részvételével.

1956. október 30., kedd
- A rádió e naptól Szabad Kossuth Rádió, illetve Szabad Petőfi Rádió néven sugározta adásait.
- Dudás József fegyveres csoportja 25 pontos kiáltványt tett közzé Nem ismerjük el a jelenlegi kormányt címmel.
- Megjelent a Magyar Szabadság című lap volt pártellenzéki újságírók: Gimes Miklós, Lőcsei Pál, Kende Péter, Fekete Sándor, Molnár Miklós szerkesztésében. Megjelent a honvédség új lapja, a Magyar Honvéd is.
- Újjáalakult a Független Kisgazdapárt, a Szociáldemokrata Párt és a Nemzeti Parasztpárt, amely 31-én Petőfi Párt néven kezdte meg működését.
- Király Béla vezetésével megalakult a Forradalmi Karhatalmi Bizottság Előkészítő Bizottsága, a bizottság feladata az új karhatalom megszervezése lett.
- Az esti órákban felsőpetényi házi őrizetéből szabadon engedték Mindszenty József hercegprímást, gépkocsin előbb Rétságra, majd kívánságára Budapestre szállították.
- A börtönökben megkezdődött a politikai foglyok kiszabadítása. Később közzétett hivatalos adatok szerint a következő napokban 3324 politikai foglyot bocsátottak szabadon.
- Ausztria határzárat rendelt el a magyar határon, csak segélyszállítmányokat és újságírókat engedett be az országba.

1956. október 31., szerda
- A Honvédelmi Minisztériumban megalakult a Forradalmi Honvédelmi Bizottmány a katonatanácsok küldötteiből és a felkelőcsoportok képviselőiből.
- Nagy Imre Király Bélát a Nemzetőrség főparancsnokává és a főváros katonai parancsnokává, Maléter Pál ezredest a honvédelmi miniszter első helyettesévé nevezte ki. A Forradalmi Karhatalmi Bizottság bejelentette: egységes parancsnokság alá vonja a honvédség, a rendőrség, a határőrség és a felkelők alakulataiból létrejött nemzetőrséget.
- Nagy Imre kora délután a Kossuth téren mondott beszédében bejelentette, hogy tárgyalások kezdődtek az országnak a Varsói Szerződésből való kilépéséről, a szovjet csapatok kivonulásáról, s arról, hogy október 23. nemzeti ünnep lesz.
- A hivatalos megegyezés és bejelentés ellenére még mindig tartózkodtak szovjet alakulatok a főváros belterületén, sőt az éjszaka folyamán új szovjet egységek érkeztek az országba.
- Az MDP elnöksége kimondta a párt feloszlatását, és Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) néven új pártot hozott létre. Intézőbizottságában helyet kapott Donáth Ferenc, Kádár János, Lukács György, Nagy Imre és Losonczy Géza is. Az új párt lapja a Népszabadság lett, ennek főszerkesztője pedig Haraszti Sándor.
- Újjáalakult a Keresztény Demokrata Néppárt és a Magyar Parasztszövetség.
- Eisenhower amerikai elnök televízió- és rádióbeszédében arról biztosította a Szovjetuniót, hogy Washington sem az új lengyel, sem az új magyar vezetést nem tekinti potenciális szövetségesének. A szovjet pártvezetésen belül a magyarországi katonai beavatkozás hívei kerekedtek felül.

1956. november 1., csütörtök
- A szovjet csapatok lezárták a magyar repülőtereket. A magyar kormány megtiltotta a honvédségnek az ellenállást, de tiltakozott Jurij Andropov szovjet nagykövetnél amiatt, hogy az ország területére újabb szovjet csapatok érkeztek.
- A Corvin köziek leváltották Iván Kovács Lászlót, s Pongrátz Gergelyt választották parancsnokuknak.
- A kormánykabinet - amelynek ülésén részt vett Jurij Andropov szovjet nagykövet is - felmondta a Varsói Szerződést, és kihirdette a semlegességet; ennek szavatolásáért az ENSZ-hez és a négy nagyhatalomhoz fordult. Nagy Imre 19 óra 50 perckor rádióbeszédben jelentette be a Magyar Népköztársaság semlegességét.
- 20 óra 24 perckor a Szabad Kossuth Rádióban elhangzott Mindszenty József bíboros első rádióüzenete.
- Késő este Andropov szovjet nagykövet kezdeményezésére Münnich Ferenc, majd az ő közvetítésével Kádár János is a szovjet nagykövetségre, majd Tökölre ment, és onnan a Szovjetunióba repült. Távozása után felvételről hangzott el Kádár János rádióbeszéde, amelyben dicsőséges felkelésnek nevezte az eseményeket, s bejelentette, hogy a kommunisták új pártjaként megalakult a Magyar Szocialista Munkáspárt.
- Az Építők Székházában tanácskoztak a budapesti munkástanácsok, küldötteiket a gyűlés után Nagy Imre meggyőzte a sztrájk befejezéséről.

1956. november 2., péntek
- Az összetűzések gyakorlatilag az egész országban megszűntek.
- A kormánykabinet Losonczy Géza vezetésével delegációt nevezett ki, hogy Varsóban tárgyaljon a Szovjetunió képviselőivel a Varsói Szerződés felmondásának végrehajtásáról, a Magyarországon állomásozó szovjet csapatok kivonásáról. A kabinet kinevezte a szovjet csapatkivonásról Budapesten tárgyaló küldöttséget is.
- Megjelent a Népszabadságnak, az MSZMP központi lapjának első száma. Donáth Ferenc irányításával megkezdődött az MSZMP szervezése.
- Nagy Imre kormányfő a nap folyamán többször tiltakozott Andropov szovjet nagykövetnél a szovjet csapatok beözönlése és Budapest körülzárása ellen.
- Moszkvában az SZKP KB elnökségének kibővített ülésén - Münnich Ferenc, Bata István és Horváth Imre társaságában - Kádár János beszámolt a magyarországi helyzetről, amely értékelése szerint "óráról órára jobbra tolódik". Kádár ellenezte, Münnich támogatta a szovjet fegyveres beavatkozást, Bata katonai diktatúra bevezetését javasolta. A szovjet vezetés nem hozott érdemi döntést, s a csapatkivonási tárgyalások folytatására Malinyin hadseregtábornokot jelölte ki.
- A délután folyamán Apró Antal, Kiss Károly, Marosán György és Nógrádi Sándor a tököli szovjet parancsnokságra távozott.
- A Magyar Írók Szövetsége rendkívüli közgyűlést tartott.
- Az ENSZ Biztonsági Tanácsa megvitatta a magyarországi helyzetet, de határozati javaslatot nem nyújtottak be.
- Hruscsov és Malenkov Bukarestben román, csehszlovák és bolgár vezetőkkel tárgyalt a szovjet fegyveres beavatkozás előkészítéséről. Hruscsov Brijuni szigetén elnyerte Tito és a jugoszláv vezetés hozzájárulását is.

1956. november 3., szombat
- Átalakult a kormány: a miniszterelnök és külügyminiszter Nagy Imre; államminiszterek: Tildy Zoltán, Kovács Béla, B. Szabó István (FKGP), Bibó István, Farkas Ferenc (Petőfi Párt), Kádár János (távollétében), Losonczy Géza (MSZMP), Fischer József, Kelemen Gyula, Kéthly Anna (SZDP), Maléter Pál vezérőrnagy honvédelmi miniszter.
- A Parlamentben megkezdődtek a magyar-szovjet tárgyalások a csapatkivonás részleteiről, megállapodás szerint ezeket a tököli szovjet parancsnokságon folytatják 22 órakor.
- Csepelen és Újpesten a sztrájk befejezéséről döntöttek. Országosan előkészületek történtek a munka november 5-ei általános felvételére.
- A Forradalmi Karhatalmi Bizottság Király Béla vezérőrnagyot választotta meg a nemzetőrség főparancsnokává, helyettese Kopácsi Sándor rendőr ezredes lett.
- 20 órakor Mindszenty József hercegprímás rádiószózatában az eseményeket a külső beavatkozás miatt szabadságharcnak minősítette. Többpártrendszerű, "igazságosan korlátozott magántulajdonon" alapuló, "kultúrnacionalista szellemű" társadalom megteremtéséről, a katolikus egyház "intézményeinek és társulatainak" visszaadásáról beszélt.
- Tökölön a délelőtti katonai tárgyalások folytatása helyett a szovjetek letartóztatták a magyar kormány katonai küldöttségét.
- Az SZKP KB elnökségének kibővített ülésén Kádár Jánost jelölték a magyarországi ellenkormány vezetőjének.
- Az ENSZ BT ülésén az amerikai delegáció határozati javaslatot nyújtott be, amely felszólította a Szovjetuniót csapatainak kivonására Magyarországról.

1956. november 4., vasárnap
- 0 órakor a magyarországi szovjet csapatok főparancsnokságát Kazakov hadseregtábornok vette át. Hajnali 4 óra 15 perckor általános szovjet támadás indult Budapest, a nagyobb városok és a fontosabb katonai objektumok ellen. A főváros védői - nemzetőrök, rendőrök és kisebb-nagyobb honvéd egységek - felvették a harcot.
- 5 óra 5 perckor az ungvári rádió által sugárzott közleményben Apró Antal, Kádár János, Kossa István és Münnich Ferenc bejelentették, hogy 1956. november 1-jén minden kapcsolatot megszakítottak a Nagy Imre-kormánnyal, egyben kezdeményezték a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány megalakítását Kádár János vezetésével.
- 5 óra 20 perckor elhangzott Nagy Imre rövid, drámai hangú rádióbeszéde, amelyet többször megismételtek, és több nyelven is sugároztak: "Itt Nagy Imre beszél, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. Ma hajnalban a szovjet csapatok támadást indítottak fővárosunk ellen, azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy megdöntsék a törvényes magyar kormányt. Csapataink harcban állnak. A kormány a helyén van. Ezt közlöm az ország népével és a világ közvéleményével."
- Miután Soldatic jugoszláv nagykövet a hajnali órákban arról tájékoztatta Szántó Zoltánt, hogy a jugoszláv kormány menedéket biztosít Nagy Imrének és társainak, 6 és 8 óra között a jugoszláv nagykövetségre érkezett Nagy Imre, Donáth Ferenc, Losonczy Géza, Lukács György, Szántó Zoltán (az MSZMP Intéző Bizottságának tagjai). A követségen összesen 43 személy kapott menedékjogot. Mindszenty bíboros az amerikai követségen keresett menedéket.
- Bibó István, a törvényes magyar kormánynak az Országgyűlés épületében maradt egyetlen képviselője kiáltvány adott ki. Ebben leszögezte, hogy Magyarországnak nincs szándéka szovjetellenes politikát folytatni, s visszautasította azt a vádat, hogy a forradalom fasiszta vagy antikommunista irányzatú lett volna. Felszólította a magyar népet, hogy a megszálló szovjet hadsereget vagy az esetleg felállított bábkormányt ne ismerje el, s vele szemben a passzív ellenállás összes fegyverével éljen.
- A túlerő láttán a kormány és a katonai vezetés nem kísérelte meg a fegyveres ellenállást, a szovjet csapatok - helyenként fegyveres harc után - a Magyar Néphadsereg valamennyi alakulatát lefegyverezték.
- 8 óra 7 perckor megszakadt a Szabad Kossuth Rádió adása, rövidhullámon váltakozva a Himnuszt és a Szózatot sugározták.
- Budapesten a megnövekedett létszámú felkelő csoportok felvették a harcot. A szovjet csapatok délig elfoglalták a Honvédelmi Minisztériumot, a Belügyminisztériumot és a Budapesti Rendőr-főkapitányságot.
- A Kádár-kormány táviratban kérte az ENSZ főtitkárától a magyar kérdés levételét a napirendről.
- Soldatic jugoszláv nagykövet közvetítette Nagy Imrének és társainak Titóék üzenetét, hogy ismerjék el a Kádár-kormányt, amit ők egyhangúlag elutasítottak.
- Eisenhower amerikai elnök tiltakozott a szovjet intervenció ellen.
- New Yorkban a Biztonsági Tanács ülésén a Szovjetunió megvétózta a beterjesztett amerikai határozati javaslatot. Délután a rendkívüli közgyűlés 50:8 arányban, 15 tartózkodás mellett elfogadta a bővített amerikai javaslatot, amely felkérte az ENSZ főtitkárát arra, hogy jelöljön ki bizottságot a magyarországi helyzet megvizsgálására.
- November 4-én az áldozatok száma a fővárosban 135 volt. A KSH 1957. januári jelentése szerint az október 23. és január 16. közötti események embervesztesége országos viszonylatban 2652 halott (Budapesten 2045) volt, és 19 226 (Budapesten 16 700) ember sebesült meg. Egy 1991-ben készült hivatalos statisztika szerint a szovjet hadsereg 669 katonája vesztette életét a harcokban, 51 eltűnt. A forradalom leverését követő megtorlásban az ENSZ bizalmas adatai alapján 453 embert végeztek ki. Az 56-os Intézet szerint több mint 340 emberen hajtottak végre halálbüntetést 1956-os ügy miatt, életükkel fizettek olyan vezető személyiségek, mint Nagy Imre, Maléter Pál, Gimes Miklós, Losonczy Géza és Szilágyi József is.

A Magyar Köztársaság kikiáltása 1989. október 23-án

1989. október 23-án Szűrös Mátyás, aki az Országgyűlés elnökeként átmenetileg ellátta a köztársasági elnöki teendőket is, Budapesten kikiáltotta a Magyar Köztársaságot. Az MTVA Sajtó- és Fotóarchívumának összeállítása:

A rendszerváltozás folyamatában fontos események készítették elő az új magyar államberendezkedés kinyilvánítását, így - többek között - az MSZMP szétesése, illetve az MSZP megalakulása, az új ellenzéki politikai pártok megerősödése, az Ellenzéki Kerekasztal létrejötte, majd a nemzeti kerekasztal-tárgyalások az MSZMP, az Ellenzéki Kerekasztal és a társadalmi szervezetek alkotta úgynevezett harmadik oldal részvételével. Az 1989. szeptember 18-án aláírt, a többpárti demokratikus jogállam kialakítását megalapozó kerekasztal-megállapodás egyik sarokköve az alkotmány módosítása volt. A nemzeti kerekasztal résztvevői a tárgyalások során megegyeztek az alaptörvény preambulumának elhagyásában, az 1946. évi 1. törvénycikkben foglalt Magyar Köztársaság koncepció alkalmazásában, az Állami Számvevőszék és az Alkotmánybíróság felállításában, s rögzítették Magyarország új, köztársasági államformáját.

A még többségében MSZMP-képviselőkből álló Országgyűlés "a többpártrendszert, a parlamenti demokráciát és a szociális piacgazdaságot megvalósító jogállamba való békés politikai átmenet elősegítése érdekében" 1989. október 17-én megszavazta az alkotmány módosítását. A megváltoztatott alaptörvény jogi-formai szempontból az 1949-es alkotmány (1949. évi XX. törvény) módosított változata volt, ám tartalmát tekintve szinte teljesen, csaknem 80 százalékban megújított dokumentum volt. A rendszerváltó dokumentumként is emlegetett törvény jóváhagyta a parlamentáris kormányformát, rendezte a központi állami szervek alapvető feladatait és hatáskörét, s meghatározta egymáshoz való viszonyukat a hatalommegosztás alkotmányos elvének megfelelően. Létrehozta az alkotmányvédelem legfőbb szervét, a széles hatáskörrel bíró Alkotmánybíróságot, az Országgyűlés pénzügyi-gazdasági ellenőrző szervét, az Állami Számvevőszéket és az állampolgári jogok országgyűlési biztosának tisztségét. Biztosította továbbá a többpártrendszer kiépítéséhez szükséges jogi eszközöket, lehetővé téve az alkotmányos kereteket betartó pártok megalakulását és működését. Törölte a korábbi változatban leírtakat a "munkásosztály marxista-leninista pártjának vezető szerepéről", s külön szabályt alkotott arról, hogy politikai párt közvetlenül ne gyakorolhasson közhatalmi funkciót. A gazdasági rendszerrel foglalkozó paragrafusok egyenlő védelemben részesítették a köz- és magántulajdont, s a versenysemlegesség alapján támogatták a vállalkozásokat. Az alapokmány rögzítette: az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogai csak minősített többséggel érinthetők.

A törvényi alapok megteremtését követően kerülhetett sor az alkotmányban megfogalmazottak érvényesítésére, így a köztársaság kikiáltására is.

1989. október 23-án több tízezer ember gyűlt össze az Országház előtti Kossuth Lajos téren. Katonai díszegység sorakozott fel, ünnepélyesen felvonták az állami zászlót, és a magyar nép sorsfordulóihoz kötődő történelmi zászlókat az állami zászlóhoz vitték. Déli 12 órakor, a harangszó után megjelent országházi dolgozószobájának erkélyén Szűrös Mátyás, az Országgyűlés elnöke, aki átmenetileg a köztársasági elnöki teendőket is ellátta. Üdvözölte az ország polgárait, a magyarokat a nagyvilágban, hazánk külföldi barátait, majd így folytatta: "Most, a XX. század vége felé közeledvén, a szabad, demokratikus Magyarország megteremtésében Kossuth Lajos, Károlyi Mihály és Tildy Zoltán nevével összekapcsolódó előző magyar köztársaságok nyomdokain haladunk, amikor azok demokratikus és nemzeti hagyományainak szellemében, s az utóbbi 40 esztendő - különösen az 1956-os októberi népfelkelés és nemzeti függetlenségi megmozdulás - történelmi tanulságaitól is indíttatva megalkottuk az új köztársaság törvényes alapjait... A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam lesz, amelyben a polgári demokrácia és a demokratikus szocializmus értékei egyaránt érvényesülnek."

Az ország új államformájáról és nevéről szóló bejelentést hatalmas ováció köszöntötte, a harsonások díszjeleket fújtak. Aznap első ízben emlékeztek meg legálisan a fővárosban és az országban az 1956-os forradalomról, este tízezrek gyűltek egybe a Kossuth téren, a rendezvénysorozat központi eseményén.

Magyarország államformája az őszirózsás forradalmat követően, 1918. november 16-án lett először köztársaság "népköztársaság" formájában, ezt 1919. március 21-én felváltotta a Tanácsköztársaság. 1920. március 18-án kormányrendelet helyezte hatályon kívül a forradalmak intézkedéseit, s a két világháború között, Horthy Miklós kormányzósága idején az ország "király nélküli királyság" volt. 1946. január 31-én a nemzetgyűlés eltörölte a királyság intézményét, Magyarországot köztársasággá nyilvánította (ezt február 1-jén hirdették ki), majd 1949. augusztus 20., a kommunista alkotmány életbelépése után Magyarország államformája népköztársaság lett. A harmadik köztársaság kikiáltására negyven évvel később, 1989. október 23-án került sor, a magyar történelem e sorsfordító napja az alkotmányos rendszerváltási folyamat kiemelkedő eseménye lett.

Az 1990. május 2-án összeült szabadon választott parlament elsőként elfogadott törvényében az 1956-os forradalom és szabadságharc kezdetének, valamint a köztársaság 1989. október 23-ai kikiáltásának emlékére nemzeti ünneppé nyilvánította október 23-át.

Olvasóink írták

43 hozzászólás
  • 43. szi201247 2012. október 23. 22:34
    „Megszoktam már, hogy mindenki beszél mindenfélét, attól függően, hogy hova húzza az érdeke. Velük nincs is különösebb gondom, mert ha az ember kiismeri magát köztük akkor helyén tudja kezelni a híreket. (A 168 óra is baloldali érdekeltség). A gond inkább azokkal van akik csak szövegelnek össze- vissza anélkül, hogy lenne valami saját véleményük amit átgondolnának mielőtt kimondják”
  • 42. történész 2012. október 23. 15:57
    „A milla tüntetésen ismét megjelentek a 2006-os törő zúzó ifjak..érdekes..eddig vajon miért bujkáltak ??Vajon ki és miért küldte oda ?”
  • 41. történész 2012. október 23. 14:48
    „45. szi201247

    A mai 168 óra honlapon jelent meg a hír,hogy vitya kapcsolatban volt a 2006-os törő zúzókkal.Nos zavargás keltés, aztán egy csomó ember - utólag ártatlannak bizonyulók- meghurcolása fura mód a hatalom megszerzésének.nagyon hasonlít az 56 előtti érára.A hatalmat meglehet kapni tisztességesen is,nem kellene hazudni..cselt szőni.Kár mert ő többre volt hívatott.”
  • 40. macs 2012. október 23. 11:55
    „A tények tények maradnak, a nézőpontok eltérőek lehetnek. Van aki az egyik oldalon, van aki a másik oldalon élte meg az eseményeket. Ne bántsátok egymást! Az lenne a legjobb, ha végre kibeszélnénk magunkból a múltat.”
  • 39. USB 2012. október 23. 11:38
    „Csak egy elvitathatatlan tény, hogyha a szovjetek nem maradnak a nyakunkon akkor ma Magyarország nem itt tartana, ahol tart.Sajnos megszálltak bennünket mint a Törökök. És még visszasírják őket egyesek (sok kárt okozva)Közülük páran jeggyel a zsebükben várják a Titanic-ot.”
  • 38. szi201247 2012. október 23. 11:17
    „Egyik politikus mondta a napokban, hogy mindenkinek van egy saját 56- ja. Ez derül ki számomra a kommentekből, ami természetes is, hiszen mindenki a saját helyzetéből kiindulva látja az eseményeket. Csak azt tartom hibának, hogy akinek más a véleménye miért kell megszólni. Jónak tartom, hogy van kibeszélési lehetőség, ez hiányzott eddig is, hogy mindenki elmondhassa a saját történetét. De azt hiszem itt is szükség van a másik ember véleményének a tiszteletben tartására. Én mindenesetre sokat tanultam belőle.
    OV.- t illetően csak annyit, hogy lehet rossznak tartani a politikáját, de szerintem ebben a szétesett liberális világban egy tétova politikus sehova nem jutna. Bokrost is megszenvedtük, de kilábaltunk a válságból. Érdekes akkor senkinek nem jutott eszébe, hogy HGy. lemondását követelje. A mostani helyzetet illetően nem vagyok ennyire optimista, de nem OV. miatt, hanem mert ha szét nézek a világban, vagy akár csak Európában is, a kilátások sajnos cseppet sem biztatóak”
  • 37. allegro 2012. október 22. 23:58
    „42. queenmargareth1 2012.10.22. 17:36
    Köszönöm! :)”
  • 36. alfoldi 2012. október 22. 20:14
    „Nincs felelős, és ne is legyen, gyorsan letudni, megúszni?

    Ölelkezzen a hóhér az elitélttel - életszerű?”
  • 35. queenmargareth1 2012. október 22. 17:36
    „34. allegro 2012.10.22. 12:34 Akkor Sok boldog mindkettőt!!!”
  • 34. jozko 2012. október 22. 17:36
    „39. alföldi :

    Ez az "idézet" nálam rendszerint a mindennapi életem vezérfonala - nem "aktualizáltam".
    Deák Ferencet / a Kiegyezés" atyját/ talán nem véletlenül hívják a haza bölcsének.

    Egyébként pedig lehet más véleményed.”
  • 33. alfoldi 2012. október 22. 16:30
    „37-nek:

    Elkenni, elfeledni?

    Érdekes, hogy az idézet mikor jut eszébe valakiknek.”
  • 32. jozko 2012. október 22. 15:23
    „"Rendezni végre közös dolgainkat..."
    Ideje lenne!

    Teljesen normális, hogy vannak, akik forradalomként és vannak akik ellenforradalomként élték meg /és minősítik most /az 56-os eseményeket, ugyanis két oldala volt a barrikádnak!
    Mindkét oldalon voltak áldozatok - többen is olyanok, akik csak belesodródtak az eseményekbe!

    Ráadásul ez a felkelés többször is "irányt váltott" néhány nap alatt!
    A börtönökből kiszabadított rabok között voltak szép számmal olyanok, akiknek a bekapcsolódása egyáltalán nem kedvezett a letisztulóban lévő folyamatoknak!
    Tény, hogy a radikális "jobbratolódás" megtörtént a felkelők között.
    Tény, hogy addigi vívmányok , eredmények, a népvagyon is veszélybe kerültek.
    Mint ahogyan az is tény, hogy az életüket sokan joggal féltő ÁVH-sok között is elszabadult néhány elmeháborodott!
    Ami azt illeti, Mindszenty szózata is rátett egy lapáttal.

    56 éve történt mindez.
    Sokaknak már csak történelem - nem is érdekli őket.
    Az idő a sebek nagy részét begyógyította - de sokan , saját önös politikai érdeküktől vezérelve rendszeresen ismét felszaggatják.
    Időszerű még néhány bocsánatkérés, pár számonkérés / törvény szerint!/ - és utána már csak előretekintés!
    Főhajtás minden - nem köztörvényes!- elesett emléke előtt, pár szál virág a saját halottaknak - állami szinten mind azok.
    Ez dukál október 23-án.
    A többi napokon pedig munka a mindennapi - j o b b - megélhetésért!
    Akkor nem haltak hiába, ha ez megvalósul.”
  • 31. szentmihályi 2012. október 22. 14:11
    „35. alfoldi 2012.10.22. 14:03

    Kommentben én emlegettem a MEFESZ-t,ami a forradalom előtt jó pár nappal megalakult Szegeden. Október 23án Debrecenben dördültek el az első lövések, jó pár órával korábban a bp-i események előtt.

    DM figyelmébe ajánlom az index.hu-n lévő cikket, amiben a forradalom idején készült felvételekről van szó. A cikkben főleg magyarok által készült felvételekről van szó.”
  • 30. alfoldi 2012. október 22. 14:03
    „Szeged nevében kiigazítást, pontosítást kellett volna azonnal kérni!

    A forradalom bölcsője Szeged, és nem Bp., hiszen itt alakult meg a MEFESZ, itt írták pontokba a követeléseket 1956. okt. 16-én 20-án.

    Tehát az MTI anyag elhallgatással hazudik.”
  • 29. allegro 2012. október 22. 12:34
    „Én okt. 22-én a születésnapomat, 23-án a névnapomat ünneplem. Haha! Ez biztos! Bár szoktam én is forradalmat csinálni időnként..”
  • 28. v.imre 2012. október 22. 10:14
    „Szomorító érzések kavarognak bennem néhány előző hozzászólást olvasva. Ennek okát keresve találom meg legfőbb hibaként a cikk címében: "Ezt ünnepeljük október 23-án: 1956 háttere" Így kevés és kifejezéstelen az "ünnepeljük" fogalom használata. Mert ami kommunista diktatúra, nép és emberi szabad gondolkozás elfojtása 1948-1956 őszéig történt az országban, amely kiváltotta az őszi okozatot az inkább érdemli és igényli "a nép forradalma emlékezete" megjelölést. Néhány hozzászólásból süt az a tudatlanság, ami a történelmi kor át és meg nem éléséből, a hatalom torz tudatvakító politikája következtében formálódott. Ezen magyar eseményt megelőzően forrongott a fiatal NDK, Lengyelország társadalma és ott volt az osztrák példa: onnan az orosz csapatok egy évvel korábban kivonultak, s lehettek semleges ország.”
  • 27. saturnus 2012. október 22. 09:37
    „Mi történt 56-ban Rákosi diktatúrája ellen amit ma orbán is építget nagy léptekkel,az akkori uralkodó párton belüli hatalmi harc , valamint hozzácsatolt orosz ellenesség. Régi rendszer hívei 1945 előtti fasiszta ,horthysta,bárók,grófok,pronay különítmény, revansisták, és a zűrzavarban kiengedett rabok fosztogatások,rablások tették a köznyugalom felbomlását és a polgárháború kirobbanását. Na ez volt ötvenhat és afelé haladunk ma is.”
  • 26. Együgyű 2012. október 22. 09:24
    „,,Ezt ünnepeljük október 23-án: 1956 háttere"
    A mindenkori hatalom a saját szája íze szerint alakítja ki a történelmet (történelmét)! Egy fegyveres konfliktusban itt is ott is vannak kegyetlenkedők. A nagy politikai vezetőink ilyenkor lapulnak, mint <moderálva> a fűben. A fegyveres konfliktus után a vesztes vezérek külföldre emigrálnak. Azokat a naiv veszteseket, akik maradnak és a győztesek kezére kerülnek, meghurcolja az új/régi vezetés. A vezérek/vezetők között csak az a különbség, hogy egyesek nagyon szeretnek kegyetlenkedni mások meg nem nagyon. Egy amerikai közmondással megerősíteném. A halott indián a jó indián! (A mostani nemzetvezetőnk is szeret az indiánokkal foglalkozni!) Jelenlegi miniszterelnökünk módosította az előbbi mondást? A halott csóró nem dolgozó a jó nemzeti magyar állampolgár? A hős Wittner Mária is a parlamentben nem is olyan régen Horn Gyuláról a következőket mondta: ,,Ha nem tudná, Horn Gyula hóhér volt. Hóhér volt a javából" - jelentette ki a képviselő. Wittner Mária úgy folytatta: "és most pontosan a miniszterelnökünknek a jóvoltából, az Önök, az én adómból és mindenki adójából, de emberségből, már három éve ott kezelik, és ott vergődik a Honvéd Kórházban, mert képtelen meghalni". Ez a jól fizetett öreg hölgyike is úgy vagdalkozik a szavakkal a parlamentben, mint aki a hatalomra került? Érdekes most egy beteg ember halálát kívánta. A mostani fiatalok többségét meg nem érdekli, hogy a jelenlegi Magyarországon 56-ban mi történt! A többség csak itt most jól meg szeretne élni! Azonban ha ez nem megy kitántorogtak/nak külföldre. Majd 203o-ban jól fogunk élni szövegben nem hisznek. Apáik/anyáik állttal halott majd négy év múlva jól élünk szövegnek nem dőlnek be!
    Tudom, hogy itt egy ideig sok partizán, kommunista, forradalmár, újra kommunista, majd rendszerváltó, továbbá vallásos ember volt. Jelenleg most Magyar demokráciahívő emberek vannak többségben a széljárásnak megfelelően! Minden rendszerben a vesztesek a szegények, kiszolgáltatottak, és az elesettek!
    Megbékélés, kiegyezés a Szent Istváni, Antal Józsefi örökségű, Orbán Viktori II. uralkodású megosztott Magyarországon sosem lesz!”
  • 25. Byron67 2012. október 22. 08:49
    „1956 Szeged: Három hét boldogság
    Az 56-os forradalom szikrája Szegeden, az egyetemen gyúlt ki. Ez a szikra volt az, mely nemsokára lángba borította az országot lelki, társadalmi és fizikai értelemben is. Vida Mihály könyve alapján, Liebmann Béla fotóival a szegedi események:
    http://szegedpanorama.blogspot.hu/search/label/1956”
  • 24. queenmargareth1 2012. október 21. 22:30
    „Pozsgay alapból mocsok már rég el kellett volna tűnnie a süllyesztőben.....”
43 hozzászólás
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A KENÓ mai nyerőszámai

A Szerencsejáték Zrt. tájékoztatása szerint az október 20-i KENÓ-játékban a következő számokat… Tovább olvasom