Délmagyar logó

2017. 09. 20. szerda - Friderika 10°C | 19°C Még több cikk.

Farkas Bertalan, a profi

Az első magyar és profi kozmonautát, Farkas Bertalant a magyar származású szupermilliárdos űrturista, Simonyi Károly űrutazása alkalmából kértük beszélgetésre.
– Az űrből köszönte meg önnek a segítséget Simonyi Károly...
– Mégiscsak ő a második magyar az űrben, ezért természetes, hogy minden tapasztalatom megosztottam vele. Kétszer jártam nála Amerikában, illetve az indulás előtt többször a Csillagvárosban. Az angolul, illetve oroszul elhangzó szakmai fölkészítést megfejelte az általam az anyanyelven elmondott néhány „finomság" – például a súlytalanság furcsa állapotáról, az összekapcsolódásról, a visszatérésről, a pszichés megterhelésről.

– Az űrhajós szerint az elindulás vagy a megérkezés a nehezebb?

– Az űrkabinba lépéstől kezdve egészen a Földet érés pillanatáig mindent tudatosan át kell élni. Mert nem csupán az a kilenc-tíz perc a stresszes időszak, ami alatt a világűrbe röpíti az űrhajóst a rakéta. Az űrállomással való összekapcsolódás is fontos mozzanat, hiszen ha nem sikerül, akkor szinte értelmét veszti a küldetés. A munka oroszlánrésze az űrállomáson történik. A feszültség a visszatéréskor, mikor az űrkabin koppan a földön, akkor szűnik meg. Mikor kintről kopogtatnak az űrkabin ajtaján, az tényleg jelzi: hazatértünk.

– Gyerekkori álma teljesült az űrutazással Simonyinak...

– Ő egy évvel idősebb, mint én. Más utat futottunk be. Engem az élet a katonai pilótai pályára sodort, vadászpilóta lettem, s ebből a körből választják ki a profi űrhajósokat. Talán a szerencsémnek is köszönhettem, hogy a társaim közül éppen én járhattam a kozmoszban.

– Utazásakor lapunk is beszámolt arról, milyen szigorú feltételeknek kell megfelelnie egy profi űrhajósnak. E téren az elmúlt huszonhét évben mi változott?

– Az űrkabin mérete adott, amiből következnek az abban utazók testének minimális és maximális jellemzői. Így például egy 195 centis ember nem repülhet az űrbe. De Simonyi e 27 éve alig változó fizikális paramétereknek megfelelt. Változtak viszont a műszaki feltételek, ugyanis mi a Szojuz–36 fedélzetén csak ketten utazhattunk. Óriási, hogy ma már hárman repülhetnek a Szojuz TMA–10 révén.

– Mi a különbség a profi űrhajós és az űrturista küldetésében?

– A profi módon fölkészített űrhajósnak az ország műszaki-tudományos színvonalának csúcsát képviselő műszerekkel kell kutatást végeznie a világűrben. A Pille nevű magyar fejlesztésű műszer velem együtt érkezett először a világűrbe, de nem csak a Szojuz–36–Szaljut–6–Szojuz–35 űrkomplexumon, hanem 1980 óta minden űrállomáson használják sugárzásmérésre, s most a Nemzetközi Űrállomáson (ISS) Simonyi Károly is használja. Az átlagos űrturista a pénzéért víkendezhet az űrben. Ám Simonyi szereposztása más, mert fölkészült mérnök, aki szakmai tudását is hasznosítja, miközben például szigorú játékszabályok szerint megvizsgálja az ISS számítógép-vezérlésű berendezéseit. Tapasztalatait az oroszok, illetve a NASA bizottságai előtt is megjeleníti – a Földet érést követően. Az ilyenfajta űrturistáskodásból mindenki nyer.

– Mi, magyarországi magyarok mit nyerhetünk egy magyar származású, de amerikai milliárdos útjából?

– A világsajtó figyelmét, mert Simonyi útját magyar utazásnak is tekintik. Ráadásul az űrrepüléstől függetlenül is ismerik – mint a Microsoft egyik egykori vezető fejlesztőjét, aki milliárdjait nem trükkös ügyeskedéssel, hanem tudásával és munkájával szerezte. De példaértékű az is, ahogy a fiatalokra figyel – Amerikában a kultúra egyik szponzoraként is népszerű, miközben a magyar fiatalokat is motiválja ez az út, melynek során kapcsolatba lép diákokkal, rádióamatőrökkel.

– Mondhatjuk, hogy a hazai tudomány kozmoszban hasznosított eredményei révén Szeged is jelen van az űrben?

– Jól emlékszem, hogy például a szegedi egyetem egykori rektora, a kémikus Márta Ferenc akadémikus is járt Bajkonurban. De a politikai változások miatt elmaradt a második magyar űrrepülés, így az ilyen irányú kutatómunka is mérséklődött. Márpedig az az ország, amelyik részt vállal az emberiség űrkutatási programjából, az kiváló minősítésnek örvendhet minden irányból.

– Mi az, amit ön profitált pályáján a saját űrutazásából – például más nációk kozmonautáihoz képest?
– Máig komoly kapcsolatokkal rendelkezem szakmai körökben. Erről találkozóinkon Simonyi Károly is megbizonyosodhatott. Tény, hogy más európai országok egykori űrhajósai küldetésükhöz méltó életformát alakíthattak ki, anyagi és erkölcsi megbecsülésnek örvendenek, megtalálták a helyüket. Magyarországon más a helyzete a nemzet űrhajósának... De hagyjuk ezt a témát!

– Mikor jut ismét magyar az űrbe?

– Erre nem tudok válaszolni. Csak annyira látok előre, hogy indulok Moszkvába, hogy az elsők között ölelhessem magamhoz Simonyi Károlyt, és gratulálhassak a második magyar űrutazónak.


Vadászrepülőből űrhajós

Az első magyar űrhajós, Farkas Bertalan Gyulaházán született 1949. augusztus 2-án. A Kilián György Repülő Műszaki Főiskolát 1967–69 között végezte el. A pápai vadászrepülő alakulatnál 1972-től 1978-ig dolgozott vadászpilótaként, önként jelentkezett űrhajósnak. Farkas Bertalan (és Magyari Béla) a Gagarin Űrhajós Kiképző Központban végezte a felkészülést szovjet kollégáikkal együtt 1978–80-ig, a magyar szervezők választották ki az űrrepülésre. 1980. május 26-án indult a világűrbe Farkas Bertalan és Valerij Kubaszov a Szojuz–36 űrhajó fedélzetén. A Szaljut–6 űrállomáson Leonyid Popov és Valerij Rjumin szovjet űrhajós fogadta őket. A nyolcnapos úton Farkas a magyar kutatóintézetek által tervezett orvosbiológiai, fémtechnológiai, fizikai, távérzékelési és erőforrás-kutatási kísérleteket és megfigyeléseket hajtott végre. 1980. június 3-án tértek vissza a Földre a Szojuz–35 űrhajó fedélzetén. Farkas Bertalan 1986-ban a Budapesti Műszaki Egyetem Közlekedésmérnöki Karán szerzett oklevelet, a Magyar Tudományos Akadémia Interkozmosz Tanácsának kutatócsoportjában dolgozott vezetőségi tagként. 1995-ben dandártábornokká nevezték ki, 1996–1997-ben légügyi attasé volt az Egyesült Államokban. Tagja a Nemzetközi Űrhajós Szövetség intézőbizottságának, 1997 óta nyugállományú dandártábornok. Az Sky-Hungary nevű légitársaság, és egy külföldön bejegyzett nemzetközi kereskedőház résztulajdonosa. 

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Szombathely: Az amerikai Robert Frazier ellen bokszol„Vipera” májusban újra ringbe száll

ökölvívás munkatársunktól Kovács Attila, az IBO (Nemzetközi Bokszszervezet) nagyváltósúlyú profi… Tovább olvasom