Délmagyar logó

2017. 03. 27. hétfő - Hajnalka 2°C | 12°C Még több cikk.

Fatörzsbarlangokat fedeztek fel Nógrádban

Magyarország első fatözsbarlangjait hitelesítették nemrég Nódrgászakál határában, a leghosszabb öt méteres – közölte a felfedező, Prakfalvi Péter salgótarjáni geológus.
Az emberek többsége a karsztos barlangokat ismeri, ezek mészkőben alakulnak ki. Más kőzetekben ritkábbak és jóval kisebbek az üregek – mondta Prakfalvi Péter.

Fatörzsbarlangok leginkább aktív vulkáni területeken keletkeznek, amikor a láva, vagy a levegőbe kerülő hamu kidőlt fatörzseket takar be. A fa ezután elszenesedik vagy kikorhad, helyén pedig üreg marad. A legtöbb ilyet Japánban találták. A most hitelesítettekhez képest a legközelebbi fatörzsbarlang a szlovákiai Múcsinyban (Mucin) van, Salgótarjántól 15 kilométerre nyugatra, a Karancs-hegységben, de az riolittufában alakult ki. Találtak ilyeneket Németországban és Romániában is. A nógrádszakáli barlangok üledékes kőzetben jöttek létre – ilyen még nem került elő hazánkban. Egy folyó hordaléka 15 millió évvel ezelőtt takarta be a fatörzseket, kikorhadásuk után pedig üregek maradtak utánuk - magyarázta a geológus. Prakfalvi Péter források felmérése közben tette felfedezését. Ilyenkor szabály, hogy független szakembert kell felkérni a hitelesítésre. - Magyarországon csak Eszterhás István foglalkozik a nem karsztos barlangok kutatásával. Messze él, a Dunántúlon, ezért kértem fel a hitelesítésre Gaál Lajos rimaszombati (Rimavská Sobota) geológust. Ő végül a megtalált öt üreg közül hármat minősített barlangnak. A legnagyobb öt méter hosszú - mondta el Prakfalvi Péter.

A természetvédelmi törvény úgy határozza meg a barlang fogalmát, hogy hossza legalább két méter, átmérője pedig "egy ember számára lehetővé teszi a behatolást". Ezen méret alatt csak üregről beszélhetünk.

A vidék természetes úton keletkezett barlangjai vulkanikus kőzetben, bazaltban alakultak ki, többségük Salgótarjántól északkeletre található. Úgy jöttek létre, hogy a tűhányók kitörése idején gázhólyagok záródtak a lávába, az így keletkező üreg pedig a felszín közelébe került és megnyílt. Barlang méretű egy-kettő van közöttük. A Salgótarján melletti Szilváskő gyomrában több konzekvencia barlangot is felfedeztek. Ezeket természetesnek tekintik, de, amint nevük is mutatja, mégsem teljesen azok, hiszen következményképpen jöttek létre. Ez úgy történik, hogy a szénrétegek száz évvel ezelőtti kitermelése után maradt bányavágatok beszakadnak, felettük pedig új járatok keletkeznek. A leghosszabb ilyen több mint 60 méteres – mondta végül Prakfalvi Péter.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Bajnai: 200 roma diplomás kerülhet a közigazgatásba

A kormány kétszáz roma diplomás felvételét kezdeményezi a közigazgatásba - jelentette be Bajnai… Tovább olvasom