Délmagyar logó

2017. 05. 23. kedd - Dezső 15°C | 25°C Még több cikk.

Február kalendáriumos napjai

Idén különösen érezzük – bár már február van – „nem ette meg a kutya a telet". Akik szeretnék tudni, mit hoz a Halak hava, megtehetik, hogy nemcsak a műholdas időjárási előrejelzéseket figyelik, hanem a népi természeti tapasztalatokra alapozó, úgynevezett kalendáriumos napokat is.
Számos érdekesség, évszázados népi megfigyelésre épülő következtetés, hiedelem, jóslat, szokás fűződik a Böjtelő havának kalendáriumos napjaihoz. Február 4-éről valaha azt figyelték meg és tartották, legtöbb évben ez a tél leghidegebb napja – s igen kedvező nap a házasodásra. A következő napokat, Ágotáét és Dorottyáét időjóslóként figyelték, s bizakodtak, ha még nagyon hideg volt, hogy „Ágota még szorítja, de Dorottya majd tágítja" (enyhíti), illetve „Ha Dorottya szorítja, Julianna tágítja". A bátrabb gazdák régen annyira bíztak ebben az enyhülésben, hogy február 12-én már vetettek, s hitték, az Eulália napján elvetett mag bő termést hoz. Az óvatosabbak a Bálint-napi pacsirtát figyelték, s csak akkor kezdték a vetést, ha a madárka ezen a napon néma maradt – ha azt dalolta „Csücsülj be, csücsülj be!", akkor még hideget jósoltak, és nem kezdtek vetni.

A madarak menyegzős napja (február 14.) viszont akár hideg, akár enyhébb, alkalom volt a kotlóstyúk ültetésére, egyes vidékeken pedig arra is, hogy a madarak terméscsipegetésének elhárítása érdekében Bálint napján a szőlőföld négy sarkán megmetsszék a vesszőket (tolvajtávoltartó célzattal is). A délebbi vidékeken a bő termés érdekében ekkor megkezdték a munkát a gyümölcsösökben. Másnap, Faustinus névünnepén pedig sokfelé szokás volt jól megrázni a gyümölcsfákat, bő termést varázsló szándékkal. A délvidéki asszonyok viszont a tojáshasznot igyekeztek ezen a napon babonázni, nem varrtak, nehogy „beöltsék a tyúkok seggit".

Julianna jeles napjától (február 16.) azt várták, enyhébb időt hoz. S ha ő nem, hát majd Zsuzsanna (február 19.) „elpeseli a havat, friss füvet hoz", és megszólaltatja a pacsirtát, a tavasz hírnökét.

Ám, ha azt látták, hogy a pacsirta alacsonyan, csak a ház magasságáig szállt e napon, akkor azt jósolták, hogy lesznek még hideg napok. Ennek ellenére a legtöbb helyen az óvatosak is megkezdték ilyenkor a trágyázást, a szőlő metszését, és más metszésre, érvágásra is jónak tartották a régi öregek Zsuzsanna névnapját. A rossz napok közé sorolták viszont Péter februári ünnepét (22-én), a megfigyelések szerint ugyanis ha e napon köd volt, vagy csapkodott az eső, az azt jelentette, hogy a búzába üszög esik majd, s oda a termés. E gabonakár elhárítása érdekében voltak olyan gazdák – például a tápaiak és a szőregiek –, akik ekkor, Üszögös Péter napján nem vetettek, de egyéb mezőgazdasági munkát sem végeztek. Volt, ahol annyira szerencsétlennek tartották ezt a napot, hogy semmibe se kezdtek bele. Ellenben azt nagyon figyelték, hideg van-e, mert úgy vélték, negyven napig még tart a zimankó, ha a februári Péter dideregtető.

A Halak havának végén a legfontosabb kalendáriumos nap a Mátyásé (február 24.), amelyet leginkább a jégtörésről emlegetnek, pedig a halászok jeles napja is. Lévén ilyenkor a csukák ívásideje, igyekeztek halat fogni, annál is inkább, mert a fáma azt mondta, aki ilyenkor kifogja a szent halnak tartott „Mátyás csukáját", az egész esztendőben szerencsésen halászik. Akik nem csak a szerencsében bíztak, azok e napon vetették el a magokat, mert abban hittek, hogy azokba nem esik féreg, jó lesz a termésük. Egy „termésnek" azonban nem örültek Mátyás napján, az ekkor kipottyant tojást kártojásnak (magtalannak) vélték, és átdobták a kerítésen, a háztetőn. Ezen a napon nem ültettek kotlóst. Azt a népi bölcsességet pedig a legkisebb gyerekek is tudták, hogy Jégtörő Mátyás havat, jeget „ha nem talál, csinál, ha talál, elrontja".
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Ingyenes jogtanács

Győr. A Polgári Érdekvédelmi Egyesület jogi szakértője hétfőn délután 5-től 6 óráig ingyenes… Tovább olvasom