Délmagyar logó

2017. 01. 16. hétfő - Gusztáv -5°C | 1°C

Félidőben - Szalai Annamária cáfolta a médiaszabályozást ért vádakat

Ütemesen zajlanak a változtatások az egészségügyben - vont mérleget Szócska Miklós egészségügyi államtitkár a Félidőben címmel szombaton a fővárosban rendezett tanácskozáson.

A magyar médiaszabályozást érő hazai és nemzetközi kritikákat cáfolta előadásában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnöke a Félidőben című konferencián. Szalai Annamária emellett az elvégzett feladatokról is beszámolt, amelyek közül a kiskorúak védelme érdekében tett erőfeszítéseket emelte ki.

A médiahatóság soha nem látott támadások kereszttüzében végzi munkáját - kezdte előadását az Asszonyok a nemzeti egységért mozgalom rendezvényén Szalai Annamária, aki szerint a vádaskodások tipikus oka, hogy a bírálók nem olvassák el a magyar médiatörvényeket, hanem másodlagos forrásokból tájékozódnak. Gyakori, hogy a nemzetközi kritika megfogalmazói saját országuk médiaszabályozását sem ismerik, a tényeket figyelmen kívül hagyják, és nem hajlandók szakmai vitákba bekapcsolódni.

A bírálók Szalai Annamária elmondása szerint kettős mércét alkalmaznak, és "szellemeket üldöznek", vagyis végső érvként azt hozzák fel, hogy nem fogadható el a magyar médiatörvény szelleme.

A médiahatóság és egyben annak médiatanácsának elnöke tipikus félreértésnek tartotta, hogy a kiegyensúlyozatlan tájékoztatás szankcionálható lenne pénzbírsággal, valamint hogy a nyomtatott sajtó esetében ez vizsgálható lenne.

Szalai Annamária más országok médiatörvényeiből vett példákkal mutatta be, hogy a magyarnál szigorúbb szabályozás is létezik, Svédországban például nem kaphat engedélyt egy televízió beindításához az a médiaszolgáltató, amely nem vállalja, hogy tárgyilagos műsort készít. Franciaországban a rágalmazó vagy becsületsértő híranyag készítőjére akár egy évig terjedő szabadságvesztés is kiszabható, Olaszországban pedig akár börtönnel is sújthatják azt a médiaszolgáltatót, aki a bejelentés előtt jelentet meg egy lapot.

Míg Magyarországon a médiatanács tagjairól az Országgyűlés dönt, így a legitimitása igen erős, Európában e tekintetben is szerteágazó a gyakorlat - mondta Szalai Annamária. Svédországban például a kormány, Hollandiában egy miniszter, Csehországban pedig a miniszterelnök nevezi ki a médiát felügyelő testület tagjait.

Elmondta azt is: bár pénzbírság lehetősége is szerepel minden európai médiatörvényben, a hazai médiatanács elsődleges célja nem a bírságolás, hanem a jogszabály betartatása.

Szalai Annamária a hatóság feladatai közül a kiskorúak védelme érdekében végzett munkát emelte ki. Fontosnak tartotta, hogy a konvergens hatóság felállásával létrejött egy új médiaintézményi struktúra, valamint hogy átalakult a közmédia tartalma és szerkezete is.

Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára előadásában a legfontosabb közjogi vívmányok között említette az új alaptörvényt, amelyben olyan modern alapjogok szerepelnek, mint a génmanipuláció-mentesség, a klónozás vagy a szemétimport tilalma, a jelnyelv védelme.

Az alaptörvény Rétvári Bence szavai szerint szintén fokozott védelmet nyújt az időseknek és a fogyatékkal élőknek, és olyan modern gazdasági eszközöket is tartalmaz, mint az adósságfék. Az államtitkár úgy vélte: a korszerű elveket valószínűleg több állam is átveszi a jövőben.

Rétvári Bence arról is beszámolt, hogy a kormányablakokban már több mint hatvanféle ügyet intézhetnek az emberek, ezek számát pedig folyamatosan bővíti a kormány.

A társadalmi felzárkózás ügyét, azon belül a romakérdést nemzeti sorskérdésnek kell tekinteni - hangsúlyozta beszédében a KIM társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára. Balog Zoltán szerint humanitárius ügy, hogy ne éljenek az országunkban emberek harmadik világbeli körülmények között.

Az államtitkár - aki fontosnak tartotta, hogy a romakérdést ne elkülönülten, hanem a többi társadalmi problémával együtt kezelje a kormány - azt mondta: egy ország gazdaságilag sem engedheti meg, hogy 3 millió ember szegénységben, 1,2 millió ember pedig mélyszegénységben éljen, vagyis a megélhetéshez szükséges minimális jövedelem 60 százalékával se rendelkezzen.  

Balog Zoltán az értékteremtő munka fontosságát is hangsúlyozta beszédében, és beszámolt arról a célkitűzésről is, hogy plusz jövedelmet kapjanak a társadalmi felzárkózás érdekében legfontosabb munkát végző pedagógusok.

Szócska: ütemesen zajlanak a változtatások az egészségügyben

Az egészségügyi államtitkár szerint a változtatásoknak arról kell szólniuk, hogy az egészségügy hatékony legyen, és modern, fenntartható rendszert alakítsanak ki.

Szavai szerint elképesztő zűrzavarban kell rendet rakni, ez történik most, a következő lépés az egészségügyi tevékenység finanszírozása. Olyan finanszírozási rendszert alakítanak ki, amelynél nem az ágyszám számít elsődlegesen, hanem az, hogy jó minőségben dolgozik valaki - mutatott rá az államtitkár, aki egyértelművé tette:felesleges kapacitások finanszírozására azonban nem szeretnének forrásokat fordítani.

Szócska Miklós azt mondta, bízik benne, hogy folytatódhat az egészségügy megkezdett gazdasági rehabilitációja. Az infrastruktúra-fejlesztésben idén és jövőre mintegy 300 milliárd forint mozog, 2-3 éven belül megváltozott körülmények között végezhetik munkájukat az egészségügyi dolgozók és gyógyulhatnak az betegek.

Félidőben: egészségügyi tanácskozás Budapesten. Fotó: MTI/Soós Lajos (galéria)

Március 31-én az átvett intézmények vezetői pályázatait kiírják - jelezte, hozzátéve: változtatások lesznek, de ez nem tisztogatás, hanem lehetőség, hogy megújítsák a vezetői generációt és a vezetés szellemiségét.

A nemdohányzók védelméről szóló törvény kapcsán emlékeztetett, hogy április 1-jén lejár a türelmi idő, ugyanakkor úgy látja, hogy a társadalom többsége támogatja a változtatásokat. Ezt a csatát megnyertük - állapította meg.

A megelőző programokról szólva kitért a dohányzás elleni kampányra, s beszélt arról is, hogy a méhnyakrákszűrést az ötezer fő alatti településeken a védőnők végzik majd.

Kitért arra, hogy a szakdolgozók képzése mára "elapadt", és nem egyszerűen a társadalmi megbecsültséget kell helyre állítani, hanem teljes egészében újjá kell építeni a képzést.

Az orvosoknál a migráció és az elöregedés a két legnagyobb probléma - folytatta az államtitkár, aki megjegyezte: a bértárgyalásokon nem csak a pénzről beszéltek. Az derült ki, hogy a gyakorlati képzésnél vész el a motiváció, és a legnagyobb baj, hogy nincs küldetéstudat, ami a fiatal orvosokat itthon tartja.

Félidőben: egészségügyi tanácskozás Budapesten. Fotó: MTI/Soós Lajos (galéria)

Surján László EP-alelnök arról beszélt, hogy a Magyarország elleni támadásoknak több hulláma rakódott egymásra. Magyarországon az ellenzéki pártoknak "nagy a szájuk, (...) de mozgástér, erő nincs mögöttük, kerestek maguknak egy másik homokozót, ahol játszhatnak" - fogalmazott, hozzátéve: a belharc exportja történt meg.

Magyarországon ugyanakkor nem konvencionális gazdaságpolitika zajlik - jegyezte meg a kereszténydemokrata politikus, aki kifejezett csapdának érzi a konvergencia-programot. Az unió azonban esélyt is jelent, a forrásokat tekintve a mérleg pozitív - hangsúlyozta.

Egyértelmű és világos kultúrharc zajlik Európán belül - tért egy másik témára Surján László, és azt mondta, Magyarország "kiverte a biztosítékot" azzal, hogy családpárti politikát folytat, az élet védelmét fontosnak tartja, és a nemzeti és keresztény hagyományokra építette gondolkodását. Arról, hogy mikor lesz vége a támadásoknak, úgy vélekedett: akkor, ha jönnek az eredmények, és kiderül, jó irányba mennek a dolgok és a vádak hamisak voltak.

Rogán Antal, az Országgyűlés gazdasági bizottságának fideszes elnöke felidézve az előző szocialista kormányok örökségét azt mondta: Magyarország kiszolgáltatottá tette magát, a magyar családok és vállalatok egyaránt eladósodottá váltak.

Félidőben: egészségügyi tanácskozás Budapesten. Fotó: MTI/Soós Lajos (galéria)

Az V. kerületi polgármester kiemelte: 2004-től kezdve egy olyan év nem volt, amikor a költségvetési deficitre vonatkozó előírásokat betartották volna. A fideszes politikus szerint a gazdasági növekedésben eközben iszonyatos volt a lemaradás, 2004-7 között alig haladta meg az 1-1,5 százalékot az átlagos bővülés üteme.

Erre a gazdasági válság rátett egy lapáttal - állapította meg, és részletesen felsorolta a megörökölt kockázati tényezőket és veszteségeket. Felidézte: ebben a helyzetben a kormány 2010 őszén a közteherviselés kiszélesítése mellett döntött. A költségvetés a reménytelen állapotból a legkedvezőbbek közé került az unióban. Erős szabályozással léptek a devizaadósság kezelésére, és az elfogadott változtatásokkal 2012 végéig az adósok 90 százaléka számára nyílik valamilyen lehetőség - mutatott rá.

Kiemelte a gyerekek utáni adókedvezmény kétharmados védelemben részesítését, és azt mondta, úgy látja, politikai ellenfeleik csak adóemelésben tudnak gondolkodni. Szólt még arról, van esély, hogy 2013-14-re a nyugdíjkassza egyensúlyközeli állapotba kerüljön. Kiállt az IMF-el való megállapodás mellett, és arról szólt, hogy olyan gazdaságpolitikára van szükség, amely a következő években a magyarok alkotó energiáit mozgósítja, lehetővé teszi a lakásprogram újraindítását, az építőipar újjáélesztését.

Hoffmann: időarányosan teljesültek a vállalások az oktatásban

Az oktatási területen időarányosan teljesültek a kormányzati vállalások, az idei év feladata, hogy az elfogadott új kerettörvényeket tartalommal töltsék meg - mondta Hoffmann Rózsa a Félidőben címmel szombaton a fővárosban rendezett konferencián. Az oktatási államtitkár beszélt arról is, hogy megváltozik a közoktatás irányításának egész rendszere.

Az oktatási államtitkár felidézte, azt ígérték, hogy megújítják az oktatásügyet, mert az ország felemelkedése csak így képzelhető el. Úgy értékelte, hogy jól állnak, amit vállaltak, időarányosan teljesítették. Kiemelte: két új oktatási törvényt alkottak meg, megszületett a köznevelési és a felsőoktatási törvény, és közreműködtek a szakképzési törvény kidolgozásában is.

Az idei év feladata, hogy a kerettörvényeket tartalommal töltsék meg - jelezte.

Félidőben: egészségügyi tanácskozás Budapesten. Fotó: MTI/Soós Lajos (galéria)

Hoffmann Rózsa azt mondta, hogy az erkölcsi rend, aminek hiányát megszenvedték az előző szocialista kormányzás alatt akkor állhat helyre, ha az iskola nagyobb szerepet vállal a nevelésben, és ennek hangsúlyos része a gyermekek erkölcsi nevelése.

Az oktatási államtitkár az egyik legsúlyosabb hiányosságként említette a tartalmi szabályozás megszűnését, ezért - folytatta - új nemzeti alaptantervet alkotnak.

Megváltozik a közoktatás irányításának egész rendszere, egyértelműen állami feladata lesz a szakmai, és tartalmi irányítás és a pedagógusok munkájának ellenőrzése - ismertette, hozzátéve: ez a Nemzeti Erőforrás Minisztérium közvetlen irányítása alatt valósul meg, döntő módon a járásokon keresztül. Az iskolák, intézmények működtetése megmarad az önkormányzatoknál, a jelenlegi iskolafenntartóknál - részletezte.

A pedagógus életpályamodell kapcsán megerősítette: 2013. szeptember 1-jétől lép majd életbe, kiszámíthatóvá, vonzóvá igyekszik tenni ezt a hivatást, szabályozza a feladatokat, ehhez rugalmasabb munkaidő-beosztást és a mostaninál lényegesebb jobb fizetési kondíciókat rendelve.

Szólt még arról, továbbra is a GDP 1,5 százalékát fordítják a felsőoktatásra, de az eddigiekhez képest átstrukturált módon. A cél a minőség, a versenyképesség biztosítása - hangsúlyozta.

Az államtitkár kitért arra, hogy majdnem 70 ezer fiatal képzését fogja az állam részben, vagy egészében vállalni, eközben az érettségizők száma nem éri el a 90 ezret. A hallgatói szerződést szólva azt mondta, az szabad döntésen alapuló polgári jogi szerződés lesz, a teljes- illetve részösztöndíjas hallgatók dönthetnek, hogy megkötik-e ezt a megállapodást.

Olvasóink írták

  • 2. klj-54 2012. március 24. 17:50
    „Szalai Anomália NEM szakember csak egy pártkatona!
    Akik bírálnak azok bizony évtizedes szakmai múlttal rendelkező szakemberek.
    Ez tény.”
  • 1. papika56 2012. március 24. 17:18
    „Rogán A. ...a magyarok eladósodtak ! a képviselők 345 ből több mint 200 eladósodott ! 10--és 60 millió ft között tartoztak .
    Rogán pl. 57 millió ft hitelt vett fel ! !!
    Vajon miért hozták a " kedvező " törvényeket ? --CSAK a saját megsegítésükre !!”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Halálra gázolt egy férfit a vonat Vas megyében

Meghalt egy férfi, miután elgázolta a vonat a Vas megyei Porpácon egy vasúti átjáróban. Tovább olvasom