Szeged - delmagyar.hu

Wetzel: sikertörténet az egyszerűsített honosítás

Sikertörténetnek tartja az egyszerűsített honosítást a lebonyolításért felelős miniszteri biztos. Wetzel Tamás a kormány megalakulásának közelgő kétéves évfordulója alkalmából az MTI-nek adott interjúban elmondta: az érdeklődés gyakorlatilag változatlan, és számításaik szerint már jövő év végére meglehet a félmillió állampolgársági kérelem. Mint közölte: érkezett igénylés Tanzániából is, a legidősebb honosított állampolgár 103 éves, aki az erdélyi Máramaroszigeten él.

A miniszteri biztos kifejtette: nagyon jól működik a rendszer, és az előzetesen végzett hatástanulmányoknak megfelelő infrastruktúrával és állománnyal bonyolítják a kérelmek fogadását, elbírálását. Emlékeztetett, míg 2010-ben csupán ötezer kérelmet kellett feldolgozni egy év alatt, most az igénylések száma a negyvenszeresére nőtt.

Wetzel Tamás azt mondta: a jogi környezet megfelelő, ősszel az állampolgársági törvénynél várhatók kisebb technikai módosítások, így például a formanyomtatványok egyszerűbbé válhatnak, és könnyebb lehet az állampolgársági eskütétel utáni magyarországi anyakönyvezés is.
A miniszteri biztos tájékoztatása szerint az első évben 830 millió forintot fordítottak a honosítás megszervezésére, és milliárdos összegekkel lehet számolni a következő évekre is.

Wetzel Tamás utalva arra, hogy az Országgyűlés 2010 májusában fogadta el a vonatkozó törvénymódosítást, és az igényléseket 2011 januárjától lehet beadni, elmondta: mostanra a kérelmeket 2200 anyakönyvi hivatalban, 92 külképviseleten, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal 23 ügyfélszolgálati irodáján és valamennyi kormányhivatalban fogadják.

A tavalyi évhez képest változás, hogy míg 2011-ben a kérelmek 38 százalékát nyújtották be a külképviseleteken, ez az arány mostanra 57 százalékra nőtt.

Az anyakönyvi hivatalokban az igénylések 28 százalékát adták be az idei év első három hónapjában a tavalyi 40 százalékkal szemben, míg a kormányhivataloknál a kérelmek száma 21 százalék helyett 14 százalék. Az érdeklődés gyakorlatilag változatlan a honosítás iránt, és azzal számolnak, hogy év végére 350 ezer igénylés fut be, és jövő év végére meglehet a félmillió kérelem.

Eddig mintegy 250 ezer kérelmet és 110 ezer névmódosítási igénylést regisztráltak, és közel 157 ezren már letették az állampolgársági esküt. A kérelmek 70 százaléka Erdélyből érkezik, és 18-20 százalék a Délvidékről. Március végéig 177.984 kérelem esetében már a döntés is megszületett.

Igénylés több mint 60 országból érkezett, így adtak be igénylést már rögtön az első héten Abu-Dhabiból, majd Katarból, Tanzániából is, és nem kis meglepetéssel látták az ügyintézők a jekatyerinburgi címzést is.
Wetzel Tamás elmondta: a tisztán ügyintézésre számított három hónapos határidőt tudják tartani, ebbe azonban nem számít bele az idő, ami alatt az akták "utaznak". Hozzátette, hogy a Malév csődje is érzékenyen érintette a konzuli hálózatot és az ügyintézést. Nem számít bele a nemzetbiztonsági véleményezés sem, és amíg az akta aláírása megtörténik. Ezzel együtt 5-6 hónapot vesz igénybe az eljárás, határidőn túli ügyintézés azonban nem nagyon van. Ez így is jelentősen gyorsabb, mint korábban, amikor akár több mint két évet is kellett várni az állampolgárságra.

A biztos jelezte: folyamatosan ellenőrzik, hogy nincs-e valamelyik ügyintézőnél elmaradás.

Nemzetbiztonsági kockázat miatt a kérelmek körülbelül egy ezrelékét kell visszautasítani, indokként például említette a szervezett bűnözéshez való kapcsolódást.

A törvény értelmében magyar állampolgárságot azok az emberek vagy leszármazottaik kérhetnek, akik 1920 előtt vagy 1938 és 1945 között magyar állampolgárok voltak, beszélnek magyarul, és nincs valamilyen kizáró közbiztonsági vagy nemzetbiztonsági ok. A törvény az eddigitől eltérően a határon túli magyaroknak nem szabja az állampolgárság megszerzésének feltételéül a bejelentett magyarországi lakóhelyet, a magyarországi lakhatás és megélhetés igazolását és az alkotmányos alapismeretek vizsgát.

Két éve, 2010. május 29-én tette le az esküt az Országgyűlés előtt az Orbán Viktor miniszterelnök vezette kormány. A második Orbán-kormány a rendszerváltozás óta a legkisebb; nyolc minisztériummal kezdte meg a munkáját. A kormányfő az eskütétel előtt arról beszélt, hogy nem a hagyományos ágazati rendben szervezték meg a leendő magyar kormány munkáját, hanem a politikai vezetés logikája és a leendő politikai vezetők személyes felelősségének elve szerint.

Réthelyi: jó érzés, hogy a korábbi támadások ellenére nemcsak megmarad, hanem bővül a tárca

Réthelyi Miklós leköszönő nemzeti erőforrás minisztert jó érzéssel tölti el, hogy bár korábban sokat támadták a minisztériumot, mondván, túl nagy területet fog át, a tárca - mint az MTI-nek szombaton adott interjúban elmondta - nemcsak megmarad, hanem feladatai bővülnek a társadalmi felzárkózás ügyével és az egyházakkal való együttműködéssel.

A miniszter az MTI-nek nyilatkozva felidézte: a kormányalakítás óta nagyon sok kritika érte a minisztériumot, azt kifogásolva, hogy a működése áttekinthetetlen és kezelhetetlen. Ezzel kapcsolatban különböző elképzelések is napvilágot láttak, hogy a tárca milyen csoportosításban működne jobban.

Mint Réthelyi Miklós elmondta, már 2010 nyarán felvetődött, hogy a felzárkózás területének is a Nemzeti Erőforrás Minisztériumában (Nefmi) lenne a helye. Hasonló a helyzet az egyházakkal is, hiszen azoknak iskolái, kórházai, szociális és kulturális intézményei egyaránt vannak, így a szoros együttműködés révén hatékonyabbá válhat a kormányzati munka - mondta a miniszter.

A kormány számára a Nefmi az indulástól kezdve kiemelt minisztérium volt, az pedig, hogy további területekért felel a jövőben, azt igazolja, hogy a tárca hatékonyan működött az elmúlt két évben és működik jelenleg is - hangsúlyozta Réthelyi Miklós.

A miniszter a legnagyobb eredmények közé sorolta a minisztériumnak - azon belül a szociális államtitkárságnak - a család jelentőségének növeléséért végzett munkáját. Mint Réthelyi Miklós megjegyezte: az ország uniós soros elnöksége révén pedig Európa-szerte is hangsúlyos szerepet kapott a család szerepe, a generációk közötti kapcsolattartás, valamint a demográfiai problémák kezelése.

Ezenfelül jelentős lépésnek nevezte a dohányzás visszaszorításáért tett intézkedéseket, amelyekért - mint mondta - az egészségügyi államtitkárságnak komoly harcot kellett vívnia. Pedig ennek haszna ha nem is féléven belül, de rövidesen látható lesz az egészségügyi statisztikák változásában - jelentette ki a miniszter.

Hasonlóan sikerként könyvelte el azt is, hogy miután az iskoláztatási támogatást összekötötték az iskolába járással, a 16 év alatti korosztályban lényegesen csökkent az iskolakerülők száma.

Voltak ugyanakkor nehéz helyzetek is az elmúlt két évben, amikor a Nefmi államtitkárainak meg kellett vívniuk küzdelmeiket saját elképzeléseikért - mondta Réthelyi Miklós. Szócska Miklós egészségügyi és Hoffmann Rózsa oktatási államtitkárnak például sokszor kellett kritikus kérdésekben kiállniuk a parlamentben, valamint az országot járva szakmai, illetve lakossági fórumokon is - közölte.

Kitért arra is, hogy a Nefminek foglalkoznia kellett olyan visszaéléssel is, mint a rokkantsági kedvezményekkel visszaélés egyes helyeken, amelyről a tárca is a sajtóból értesült. Többi között ezért is volt szükség a rokkantnyugdíjas-rendszer felülvizsgálatára, de hasonló elvek miatt szigorították a gyógyszerfelírási szabályokat is.

A leköszönő miniszter a jövőjéről szólva azt mondta: szívesen visszatérne korábbi munkahelyére, a Semmelweis Egyetemre, ahol jelenleg fizetés nélküli szabadságon van. Ugyanakkor azt is reméli, hogy más módon, de a továbbiakban is lehetősége lesz arra, hogy az elmúlt kétéves kormányzati tapasztalatát a kormány érdekében a jövőben is kamatoztathassa - mondta Réthelyi Miklós.

Szijjártó Péter, a kormányfő szóvivője csütörtökön jelentette be, hogy lemondott posztjáról Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter, a tárca új vezetőjének Balog Zoltán társadalmi felzárkózásért felelős államtitkárt kérte fel Orbán Viktor miniszterelnök.

A miniszterelnök megköszönte a távozó tárcavezetőnek az elmúlt két évben végzett munkáját, és nagyrabecsüléséről biztosította őt.

Balog Zoltán a miniszteri jelölését nagy megtiszteltetésnek nevezte, a megbízatást elvállalta. Az MTI-hez eljuttatott közleményében Balog Zoltán azt írta: terveiről és minden egyéb részletkérdésről a parlamenti bizottsági meghallgatásokon kíván beszámolni.