Délmagyar logó

2017. 01. 23. hétfő - Zelma, Rajmund -8°C | 4°C Még több cikk.

Felismerik a madarak a sugárfertőzött helyeket

Az ukrajnai Csernobil környékén fészkelő madarak szokásairól készített tanulmány szerint a kormos légykapók és a széncinegék olyan fészkelési helyeket kerestek, amelyeknek csekély volt a sugárterhelése.
A kutatók számára rejtély, hogy miként érzékelik és különböztetik meg a madarak a sugárfertőzött helyeket a nem sugárfertőzöttektől - írja a Die Welt című német napilap online változata. Csernobilban, ahol 20 éve történt robbanás az atomreaktorban, a "vörös erdő" három kilométerre van a szerencsétlenség helyszínétől. Az erdő onnan kapta a nevét, hogy a katasztrófa után a fák vörösre színeződtek. Azóta a fákat kivágták, új növényeket telepítettek, kutatók pedig megfigyelik a területet.

Egy francia-amerikai tudóscsoport azt vizsgálta hogy az állatok előnyben részesítik-e azokat a területeket, amelyek kevésbé sugárszennyezettek. A robbanás után ugyanis a radioaktív csapadék nem egyenletesen oszlott meg, így bizonyos területek erősebben, mások kevésbé szennyezettek. A kutatók 200 madáretetőt és fészkelő-ládát helyeztek ki a területen, hasonló környezetbe és hasonló táplálékkal, de a sugárzás mértéke korábban mindenütt más és más volt. Elsősorban a honos kormos légykapókat és a széncinegéket figyelték, és meglepő eredményre jutottak: mindkét madárfaj a kevéssé sugárfertőzött helyeket választotta, miközben a kormos légykapók érzékenyebbek voltak a radioaktivitásra, mint a széncinegék.

"Ennek a magatartásnak az egyik lehetséges oka az lehet, hogy a nagyobb radioaktivitás csökkenti az antioxidánsok koncentrációját, amit a madarak megéreznek" - vélekedett Tim Mousseau, a kaliforniai egyetem kutatója. Anders Moller, a párizsi Curie Intézet munkatársa kijelentette: "Nem tudjuk, hogyan ismerik fel a madarak az erősebb sugárzást".

A két kutató 2000 óta vizsgálja Csernobil környékén a vegetációt. "A reaktor környékén, a legerősebben fertőzött körzetben minden halott, a többi terület azonban természetesnek hat, vagyis feltételezhető, hogy a sugárzás hosszú távú következményei korlátozottak" - véli Mousseau. Erre azonban még nincsenek tudományos bizonyítékok - írja a Die Welt című újság internetes változata, amely a megállapításokat a Brit Királyi Tudományos Akadémia egyik kiadványából, a Proceedings of the Royal Society című folyóiratból idézte.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Törvénysértés vagy nem?

Sopron Munkatársunktól Jogsértést követett el Fodor Tamás – jelentette ki Kalmár István, az… Tovább olvasom